A repülésről a légitársaságok továbbra is viszonylag sikeresen tartják fenn azt a képet az emberek fejében, hogy az az utazásnak egy elegáns és kellemes módja, ami önmagában is élmény. Máshonnan nézve viszont nincs itt másról szó, mint hogy először órákig kell rostokolni egy, a plázáktól gyakorlatilag megkülönböztethetetlen hodályban, aztán egy jó adag sorban állás után további órákra vadidegenekkel van az ember összezárva egy repülő alumíniumcsőben, ahol nem lehet semmit csinálni. A repülés persze ettől még lehet élmény, főleg, ha az utastársak nem szólnak közbe. Összeszedtük azt a 10 magatartást, ami a legidegesítőbb tud lenni a repülőkön. Önt is zavarják ezek? Vagy esetleg van, amelyiket el szokta követni?

1. Részegeskedés, hangoskodás

Aki munkája miatt nem szokott utazni, az általában akkor száll repülőre, ha nyaralni megy. Sokan a vakációt már Ferihegyen megkezdik, és számukra a vakáció a piálással jelent egyet, tehát a gépre kissé becsiccsentve érkeznek. Volt már olyan utastársam, aki annyira be volt nyomva, hogy már a beszálláskor belekötött valakibe, és a dologból verekedés lett. Szerencsére volt férfi légiutas-kísérő, aki szétválasztotta a két utast. Mint tudjuk, az alkohol kicsit jobban üt a repülőben - az ittas hőbörgést józanul végignézni is idegesítőbb egy repülőben.

Másoknak nem kell az ital ahhoz, hogy úgy gondolják, nem baj, ha a folyosó túloldalán helyet kapott utastársukkal ordibálva beszélgetnek a többiek feje fölött. Az ilyeneket sem nagy öröm kifogni.

2. Folyosóblokád

Főleg a fapadosokon szokott ez gondot okozni, ahol mindenki oda ül, ahova szeretne. Itt úgy néz ki a beszállás, hogy belép az első utas az utastérbe, odalép az első üléshez, és elkezd vetkőzni meg felpakolni a csomagtartóba. Mindezt természetesen úgy csinálja, hogy közben elállja az egész a folyosót. A sorban második utas tehát kénytelen megvárni, míg az első befészkelődik a helyére.

Ekkor a második utas a második szék mellé lép, de természetesen a folyosót ő sem hagyja el, hanem szép komótosan ő is levetkőzik és felpakol - ha már annyit várt az első utasra, várjanak őrá is a többiek! Amikor a harmadik utas kezd neki az egésznek, addigra mondjuk százfős sor kígyózik a gép előtt, szerencsétlen esetben mondjuk ömlő esőben. Miért nem tud az elsőnek beszálló utas rögtön a gép közepére menni, vagy legalább úgy tollászkodni, hogy a többiek is be tudjanak szállni utána? Rejtély.

3. Mobiltelefonálás

Amint azt mindenki tudja, a repülőkön tilos a mobiltelefonálás, biztonsági okokból. Persze mindig akad valaki, aki úgy tudja, hogy igazából nem is zavarja a pilótákat, ha valaki mobilozik a repülőn, és ő azért csak megírja azt az SMS-t vagy csak felhív valakit, hogy elmesélje, hogy “igen, már a gépben vagyok”. A legszánalmasabb, amikor mindezt egy felnőtt ember úgy csinálja, hogy a stewardess meg ne lássa, és aztán diadalittasan mosolyog, amikor letette, kb. mint egy alsó tagozatos sikeres puskázás után. Az ilyen személyeknek ennél nagyobb sikerélményeket kívánunk az életre.

4. Lábszétterpesztés

Nemcsak randin ciki egy férfinak hatalmas terpeszben ülni, hanem mindenhol máshol is, ahol ül az ember mellett valaki. Aki tudja magáról, hogy van olyan magas, hogy a fapadosok szűk széksoraiban nem fér el rendesen a lába, az üljön a folyosó mellé, és meg van oldva a probléma. Én is viszonylag magas vagyok, én se férek el rendesen, én is mindig a folyosóhoz ülök fapadoson.

5. Könyökcsata a karfáért

A terpeszüléshez hasonló téma a másik könyökének a lelökdösése a két ülés közötti karfáról - elemi udvariassági szabály, hogy ne foglaljuk el egyedül a közös karfát az egész útra, mintha az magától értetődő lenne.

6. Üléshátradöntés

Az újabb repülők között van már olyan, amelyiken nem lehet az üléseket hátradönteni. Az Európán belüli rövid utakon nem is nagyon lehet rá szükség: aki annyira álmos, hogy azt az egy órát se bírja ki ébren, az fog tudni aludni egyenes támlájú üléssel is. A hátradöntés iszonyatos kiszúrás a mögöttünk ülővel, és ez megintcsak fokozottan igaz a fapadosokra, ahol közelebb vannak egymáshoz a széksorok. Ezt a cikket éppen egy repülőn gépelem a laptopba - ha az előttem ülőnek hátra lenne döntve az ülése, nem tudtam volna kinyitni a számítógépet.

7. Filmnézés

És ha már a menet közbeni laptophasználatnál tartunk: a tengeren túli járatoknál alap, hogy lehet filmet nézni utazás közben, de egy rövidebb menethez nem dukál a mozizás. Persze sok mindenkinél van laptop, amin ugyebár fejhallgatóval kényelmesen lehet saját filmet nézni. A dolog csak a mellettünk ülőnek nem lesz olyan kényelmes: egyszer végigültem egy szomszédom másfél órás Eddie Murphy-filmjét, amin ő néha jóízűeket felkacagott, miközben én kétségbeesetten próbáltam a tőlem fél méterre, felém fordítva villódzó képernyő ellenére a könyvemen tartani a tekintetem. Mondjuk még mindig inkább egy filmnéző ülésszomszéd, mint egy kisgyerekes...

8. Gyerekbömböltetés

Ez az a pont, ami természetesen nem bunkóság kérdése, de ettől függetlenül borzasztóan idegesítő. Ha fapadoson utazom, és én választhatom meg, hogy hova ülök, azért (is) szoktam felszálláskor mindig direkt utoljára maradni, hogy akkor érjek a gépre, amikor már mindenki elhelyezkedett. Ennek a taktikának a hátránya, hogy szinte esélytelen ablak melletti helyet megcsípni, hatalmas előnye viszont, hogy az ember megválaszthatja, hogy ki mellett ülve fogja elölteni a következő valahány órát.

Ha pl. meglátok egy babát, akármilyen aranyosat is, mindig automatikusan a gép másik végében keresek helyet. Senki nem tehet róla, senki nem bunkó, de egy székbe szíjazva azt hallgatni tíz-húsz-stb. percig, hogy valaki másnak a gyereke visít, az egyszerűen elviselhetetlen.

9. WC-blokád

Néha van, hogy a repülő WC-je tíz-húsz percekig folyamatosan foglalt, és nem jön ki belőle senki. Ez persze csak akkor idegesítő, ha már az ember is menne. Tényleg akkora élmény egy kb. két köbméter térfogatú kutricában…?

10. Leszálláskor felpattanás

Már leszállt a gép, de még ég a jelzés, nem szabad felállni a helyünkről, mert a repülő még begurul a parkolóhelyére. Sokan ekkor mégsem tudják leküzdeni a bennük rejlő alsó tagozatost, és már ekkor kikapcsolják a biztonsági övüket, hát nehogy már egy stewardess mondja meg nekik, hogy mit mikor kapcsoljanak be. Beparkol a gép, elalszik “a biztonsági övek becsatolására utaló tabló”, ilyenkor kb. az utasok háromnegyede izgatottan felpattan, és…

Melyik a legidegesítőbb?

És nem tud semmit csinálni, mivel hely nincs, és kimenni még nem lehet, hiszen a gép ajtaját csak percek múlva nyitják ki. Mégis a legtöbb ember már ekkor kényszeresen feláll és a folyosón egymás nyakára tolakszik, harcra készen. Mindezt annak ellenére, hogy jól tudják, hogy a célállomás repülőterének termináljába valamennyi utas ugyanazzal a busszal fog visszajutni, tehát semmi előnye nincs annak, aki előbb száll ki a gépből (még dohányozni sem lehet előbb). Önt ki vagy mi zavarja a legjobban, ha repülőn utazik? Innentől az olvasóé a pálya, nyilvánítson ön is véleményt szavazattal vagy kommenttel, illetve mesélje el saját sztoriját!