A betondzsungelből az igaziba
Egyre többen lépnek ki abból az életformából, amiben évtizedekig éltek, hogy utána hatalmas munkával egy újat teremtsenek maguknak. Ez áldozatokkal jár, de úgy tűnik, egyre többen menekülnek el a városokból, hagyják maguk mögött a számlákat és a betondzsungelt, hogy az igaziban kezdjenek új életet.
Az offgrid mozgalom hol máshol, mint különösen az Egyesült Államokban alakult ki, a fékevesztett fogyasztás szülőhazájában. A kivonulás okai nagyon különbözőek, vannak, akik önmagukban – családjukkal – döntenek a szabadság mellett, mások úgynevezett mesterséges közösségekbe tagozódnak. Persze egy csomóan élnek így a harmadik világban is, de ezekről az emberekről nem írnak cikkeket, hogy milyen trendik ezzel az életformával, inkább sajnálkozva nézzük őket.
Mindenesetre akik az elvonulás mellett döntenek, döntően a fenntartható fejlődést, a függetlenséget, a minél kisebb ökológiai lábnyomot akarják elérni. Earthshipet (szemétből, hulladékból, újrahasznosított anyagokból épült, önfenntartó házat) építenek, vagy összeeszkábálnak egy kunyhót, a kényelmesebb vagy nem annyira ügyes építőmesterek pedig egy közösséghez csatlakozva akár kész házat is kaphatnak. A becslések szerint már több ezer offgrid közösség létezik a világon, egyik kedvenc helyük Hawaii-szigete, ahol mintegy 40 működik. A hőmérséklet itt télen nyáron 20-25 fok között mozog, többnyire eső is van rendesen, kedvesek a helyiek, a sziget belsejében olcsó a telek. Ide költözött néhány éve egy magyar házaspár, akik vettek pár hektár erdőt, és nekiláttak a teljes függetlenedésnek.
Kivonulók külföldön
A Holywoodtól megcsömörlött András és felesége, Ági, úgy tűnik, jól bírják ezt a típusú életet, és bár az élelmiszer nagy részét még mindig veszik, már szereztek kecskéket, hamarosan vesznek tyúkokat, az önellátásra gondolván. Persze teljesen ők sem vonták ki magukat a kereskedelmi körforgásból, ezért szükségük van pénzre. Ezt a tervek szerint építkezéseken végzett munkával, házak kiadásával és étkeztetéssel igyekeznek megteremteni. A családhoz csatlakoztak egyelőre évente fél évre András szülei is, akik kíváncsiak voltak, így és itt akarják-e leélni nyugdíjas éveiket. A szülőket, amikor legutoljára hazatértek, megkérték, hogy indítsák be a mozgalmat kis falujukban, Pázmándon. Az ottani önkormányzat támogatja a tervet, a Facebookon szerveződő falu iránt nagy az érdeklődés.
Persze nem kell azt gondolni, hogy mindenki szakadt házakban és gumiból épített vittyilókban lakik. A Twin Oaks telep közép Virginiában található. Szisztémájuk szerint mindenki 42 órát dolgozik hetente, és ezért szállást, étkezést, orvosi ellátást és zsebpénzt is kap. A közösség tofut és függőágyat gyárt, bár az egyik terméküket most kellett visszahívni, mert a Kínából vásárolt talpazat terhelés hatására eltörhet, és ezzel sérüléseket okozhat. Kérdés, hogy ha a csapat a kicsi ökológiai lábnyomra és teljes önfenntartásra törekszik, miért vásárolja Kínából az alkatrészeket.
Oregonban a Breitenbush közösség nagy szerencséjére egy meleg vizű forrás található. A víznek hála onnan tudják a meleg vizet bejuttatni a házakba, és az áramot is a víz segítségével állítják elő. Az ott élők egy konferenciaközpontot üzemeltetnek, nagy részük 50 feletti, akiknek egy héten 32-40 órát kell dolgozniuk. A 65 ott lakó több mint 100 házat lát el, ahol 50-110 dollár egy éjszaka. Tilos behozni állatokat, parfümöt, drogot vagy alkoholt és elektromos gépeket, mert leterhelik a villamos hálózatot. A csapat most éppen tűzoltóságot épít, mert a legközelebbi elég messze van. Már beszereztek két tűzoltóautót és 13 embert kiképeztek a kezelésükre, de még hiányzik az épület, amit nagyrészt adományokból terveznek megépíteni.
Kivonulók belföldön
A fent említett pázmándi kezdeményezés, a Mesefalu szervezője, Gáspár Mátyás szerint jól áll a telep előkészítése. A felmérések szerint jelenleg 14-15 család, mintegy 30 fő (köztük 6-7 gyerek) csatlakozna a közösséghez. Ha az önkormányzat rábólint a tervekre, akkor egy hónap múlva kezdődhet el az érdemi munka a kinézett területen. „Először egy közösségi központot szeretnénk megépíteni, amiben konyha, műhely, információs központ és egyéb kiszolgáló helyiségek lennének. Emellé csak egyszerű házakat tervezünk, amiben egy vagy két szoba lenne" – mondta Gáspár Mátyás a Velvetnek.
Ha megkapják az engedélyeket, mindenképp természetes anyagokat és építési technológiát (domház, szalma, vályog) használnának. Emellett a közösséghez csatlakozók egy része a falu más részén fog élni, jelenleg öt család tervezi a beköltözést a közösség hálózati tagjaként, s néhányan a már itt élő családok közül is csatlakoznak.
Gáspár szerint persze a teljes önfenntartás nem lesz lehetséges, ezért akik bejárnak majd dolgozni, azoknak telekocsi rendszert alakítanak ki, amelybe szeretnék a falu közösségét is bevonni. "Ők mindenképp nagy szerepet játszanak a Mesefalu életében, mert sokan termelnek zöldséget-gyümölcsöt, mi pedig szívesen megvásárolnánk tőlük. Ez mindenkinek jó lenne, mert a terményeknek lenne egy felvevőpiaca, mi meg majdnem bio minőségű termékeket kapnánk" – mondta Gáspár Mátyás.
Nem tekinthető teljesen offgridnek a Gyűrűfűi ökofalu, de lakó törekszenek rá. Az egykori kihalt faluba 20 éve költöztek be az első telepesek. Mostanra 42-en lakják a kis Baranya-megyei települést, elfogadva a közösség alapszabályait. A legtöbben bio élelmiszereket termelnek, de vehetünk háziszappant vagy kecskesajtokat is a közösségtől.
Bárhol is legyen a közösség, az biztos, hogy a netről nem mondanak le. Mindegyik vezet legalább egy blogot, de sokan a Twittert és a Facebookot sem vetik meg, nyilván azért, mert sokan a turistákból élnek. Az azért megfontolandó, hogy miért áldoz valaki sok pénzt és időt arra, hogy hasonló életet generáljon magának nehezebb körülmények közt, mint korábban volt, igaz a fenntartható fejlődés jegyében. Ön kipróbálná?