84 éves korában elhunyt Vidal Sassoon, aki a fodrászok számára kész ikon volt, a nők számára pedig a férfi, aki képes volt egyetlen ollóval forradalmat kirobbantani. Kevesen tudják, tegnap véget ért élete milyen kalandos volt.

Árvaházból háborúba, háborúból fodrászüzletbe

Vidal Sassoon nevét meghallva rögtön az egyenes vágás, a bob és a Wash'n'go ugrik be. Ennek ellenére magáról Vidal Sassoonról kevesen tudják, mennyire kalandos életútja volt. A nők felszabadítója 1927-ben született Londonban.

Szülei Ukrajnából és Görögországból érkeztek Nagy-Britanniába. Apja három éves korában távozott a családtól, anyja pedig testvérével együtt egy zsidó árvaházba helyezte el, ahonnan csak 11 éves korában vette ki az újraházasodott mama. 14 évesen ment el söprögetni egy szalonba, és akkor érezte azt, hogy az ő igazi hivatása a hajak megalkotása lesz.

17 évesen csatlakozott a 43-as csoporthoz, amely zsidó veteránokat tömörített a nácik ellen Londonban. 1948-ban Izraelbe ment, és részt is vett az arab-izraeli háborúban. Ezt az évét úgy jellemezte, hogy a legjobb, ami valaha is történt vele. Zsidósága fontos volt számára, tökéletesen beszélt héberül, és 1982-ben a jeruzsálemi Héber Egyetemen megalapította a Vidal Sassoon Antiszemitizmuskutató Központot. Kalandos életéről és példátlan karrierjéről filmet is forgattak, ennek beharangozója látható alább.

Egyetemi éveit New Yorkban töltötte, de végül mégis a fodrászatot választotta. 1954-ben nyitotta meg első szalonját Londonban. „Fodrászként meg akarom változtatni a dolgokat. Meg akarom szüntetni a felesleges dolgokat, és el akarok jutni a legegyszerűbb formákig és vágásig”.

Sassoon 1956-ban nősült meg első alkalommal, aztán még háromszor állt az oltár elé. Összesen három gyereke született, egyet pedig örökbe fogadott.  Egyik lánya, Catya 2001 szilveszterén kábítószer-túladagolásban meghalt. Feleségeinek többsége modell volt.

A munkától való visszavonulása után még fellépett, előadásokat tartott, és minden évben nagyszabású partival ünnepelte a születésnapját. Tavaly leukémiát diagnosztizáltak nála. Május 9-én hunyt el.

Hajmosófiúból fodrász-pápa

Miután megalapította cégét, és megnyitotta első üzletét, Sassoon elhívta magához Tim Hartley-t. A szintén fodrász Hartley, miután harminc évig volt a cég kreatív nemzetközi vezetője, váltott, és saját márkájával hódította meg a fodrászokat. De addig is világhírig vezette a céget, akadémiát alapított fodrászok számára és fodrászat-láncolatot hozott létre, neki köszönhetjük a Wash and Go terméket, és annak Magyarországon szállóigévé vált szlogenjét is: „csak megmosom a hajam, és már indulok is".

Ami az építészetben a Bauhaust jelentette, az a volt a hajvágásnak Vidal Sassoon. Organikus formák helyett jött a geometria, a sötét, sima tincsek, a letisztult formák, és persze a rövid haj. A nők forradalmat éltek át, leszámoltak a hajsütő vasakkal és a hajcsavarókkal.

Mary Quant volt első modellje, rajta mutatta be frizurájának prototípusát. A siker mégis akkor jött csak el, amikor Nancy Kwant, a '60-as évek szexszimbólumát szabadította meg fürtjeitől.

"A nők a fél életüket a szalonban töltik. Miért ne vágnék nekik olyan frizurát, amelytől a hajuk természetesen fényes, életteli lesz, és amivel elég havonta egyszer fodrászhoz járniuk?"

Talán a leghíresebb modellje mégis Mia Farrow volt, akit egy mozdulattal szabadított derékig érő hajától a Rosemary gyermeke című film kedvéért, és alkotta meg számára az angolul pixie crop néven ismert frizurát. Ezután debütált Twiggy is, akinek haját nők ezrei másoltatták le saját fodrászukkal. A klasszikus bubifrizurát nélküle nem hordhatná sem Anna Wintour, sem Rihanna. Frizuráiért annyira rajonganak a nők, hogy van, aki 20-30 éve hordja ugyanazt, kisebb átalakításokkal.

Vágástípusainak nevet is adott, legismertebb formája a "The Five Point Cut", vagyis az öt pontos vágás (gondoljanak Micimackó Róbert Gidájára, ő például ilyet viselt)  Az építészet nagy befolyást gyakorolt a mesterre, a New York-i Seagram irodaház letisztult formája vissza-visszaköszön frizuráin.

Ő honosította meg azokat az alapvágásokat, amelyeket a mai napig használnak a fodrászok világszerte. Jóval túl a hetvenen alkotta meg a kapcsolat nélküli vágást (átmenetiséget nélkülöző, nagy kontasztokat alkotó aszimmetrikus vágástechnika), ami pont a megszokott trendek ellentéte volt, de természetesen hatalmas sikert aratott.

Életéről könyvet írt, és filmet forgattak róla, ha nem lenne elég emlékezésnek az a sok ezer mozgó szobor, akik az általa megálmodott frizurát viselik.