horoszkóp

Funkcionális elegancia: egy tucat stylist megfeszített munkája kell II. Erzsébet ruháihoz

2012.11.10. 13:41
Ventilátorral tesztelik ruhái szélállóságát, mindene cipzáros, hogy könnyen át tudjon öltözni, a nyilvános események előtt csak a kutyái láthatják a ruháit. II. Erzsébet makulátlan megjelenéséért 12 stylist dolgozik éjt nappallá téve. A királynő öltöztetője könyvet írt a munkájáról.

Angela Kelly 1994 óta II. Erzsébet elsőszámú öltöztetője és stylistja, és most úgy döntött, hogy könyvet ír nem mindennapi munkájáról. A Kelly által leírtak alapján II. Erzsébet ruhái mindig a legutolsó gombig aprólékosan végiggondoltak, kiszámítottak. De nézzük, hogy a Daily Mail cikke szerint hogyan készül el a királynő egy-egy ruhája.

Azt már tudjuk, hogy II. Erzsébet ruhái mindig nagyon színesek, és mindig, minden ruhadarabja színben harmonizál a többivel, még az esernyője is. De nemcsak a ruhák, a legapróbb kiegészítők is passzolnak egymáshoz. A királynőnél mindig van egy, az éppen viselt ruhájához illő fejkendő és kesztyű is, hogy megfelelően tudjon reagálni, ha hirtelen rosszra fordul az idő valamilyen szabadtéri eseményen. Ezeket a kiegészítőket három designer állítja össze aznap reggel, amikor a királynő felveszi az aznapi ruháját.

II. Erzsébet mindig öt centi magas sarkú cipőt visel, kivéve, ha olyan programja van, hogy egyenetlen terepen kell sétálnia, ekkor általában laposabb cipőt választ. A ruháit a tökéletes funkcionalitás jellemzi. Mivel sokat kell lépcsőznie, ezért nem hord túl szűk szabású, túl hosszú ruhákat, hogy ne legyenek problémái azzal, hogy felmenjen a lépcsőkön. Ha mégis térd alá érő ruhát kell viselnie, akkor varrónői olyan ruhát varrnak neki, amiben úgy vannak a hajtások és a varrások, hogy megkönnyítsék a lépcsőzést. De nemcsak a lépcsőzést, a sok utazást is jól kell bírniuk a ruháknak. A kabátok, ruhák nem gyűrődhetnek autóban ülve, és az estélyi ruhákat is gondosan meg kell tervezni, hogy pompásak, ugyanakkor könnyűek legyenek, hogy ne legyen nehéz bennük a közlekedés, és ne legyen fárasztó a viselésük.

Szabadtéren általában kalapot visel, ennél viszont nagyon kell figyelni arra, hogy ne akadjon bele semmibe, a karimája olyan szögben és olyan irányba álljon, hogy ne takarja el a királynőt. Mivel a királynő ruháit mindig milliónyian látják, ezért minden apró részletnek nagy jelentősége van. Egy-egy gyöngynek ugyanúgy, ahogy a színválasztásnak. A színekért rajongó királynő ruhatárában nagy jelentősége van a színeknek, természetesen a fekete a gyász, a sárga az öröm színe, de ennél összetettebb utalásai is vannak. Aranyszínű ruhájával uralkodása 60. évfordulóján Viktória királynőre emlékezett, ugyanezen az eseményen pár órával később egy fehérrel pedig a legendás I. Erzsébet királynőre.

Így készülnek a ruhák

A főtervező, Angela Kelly minden új ruha tervezését négy különböző fazon megalkotásával kezdi, ebből választja ki a királynő azt, amelyiket szeretné, hogy végül elkészítsen a gyakran 12 fősre is megnövő stáb. Általában Kelly mellett az asszisztense, három varrónő, egy kalapkészítő és négy öltöztető dolgozik azon, hogy a királynő megjelenése tökéletes legyen.

A kiválasztott anyagot ezután ventilátorokkal tesztelik, hogy hogyan viselkedik szélben, majd a varrónők összeállítják a ruhát, az öltöztetők összegyűjtik a színben harmonizáló kiegészítőket, a kalapkészítő nekiáll az egyedi kalap kialakításának. Először mindig szalmából készítik el a prototípust, és ha az megfelelő, akkor készül el az eseményen ténylegesen viselt kalap.

A ruhák szinte kivétel nélkül cipzárosak, hogy a királynő napjában akár többször is könnyedén át tudjon öltözni, ebben az öltöztetők segítenek neki. A cipzár azért is hasznos, mert amellett, hogy gyorsabban lehet le- és felvenni egy ilyen ruhát, mint egy gombosat, a bebújós darabokkal szemben megvan az az előnye, hogy a királynő frizurája garantáltan egyben marad.

Ha a tervezett fazon és anyag jól vizsgázott az első teszteken, a királynő alakjával tökéletesen megegyezező próbababához igazítják a ruha egy olcsó anyagból készült változatát. Így lehetőség van arra, hogy apróbb módosításokat hajtsanak rajta végre, mielőtt a végleges változat elkészül a drága selyemből, vagy valamilyen hasonló anyagból. Valamint kis súlyokat helyeznek el a ruha megfelelő pontjain, hogy egy hirtelen érkező szellő ne tudja fellibbenteni a ruhát. Természetesen a próbababa pontos méretei teljesen titkosak. A királynő ruháit a nyilvános szereplésekig a királynőn senki sem láthatja, csak a ruha felöltésében segédkező öltöztetők, valamint a királynő szeretett kutyái, akik mindenhova elkísérhetik II. Erzsébetet.

Mivel a királynő racionális alkat, ezért nem csak egyszer használ egy ruhát, de arra nagyon figyel a ruhakészítőivel együtt, hogy túl gyakran ne legyen rajta ugyanaz a ruha. Ezért a királynő keze alá dolgozó összes öltöztető és designer kis jegyzetfüzetet vezet arról, hogy mikor milyen színű és milyen ruha volt a királynőn. Ha például egy dél-angliai eseményen piros ruha volt rajta, akkor a piros színt jó pár hónapig, általában egy fél évig egyáltalán nem használják, még akkor sem, ha mondjuk egy teljesen más fazonú ruháról lenne szó. A gondosan elkészített jegyzetek abban is segítenek, hogy számontartsák a ruhákat, így gyorsan kiderül, ha valamelyik darab eltűnt vagy megsérült. Azt, hogy egy ruhát mikor használnak fel újra, alaposan megtervezik, de komoly feladat összeállítani a királynő ruhatárát előre.

Az élénk ruhákkal és kalapokkal egyértelműen az a cél, hogy a királynő mindig jól látható legyen a legnagyobb tömegben is, ezért a királynő stábja arról is gondoskodik, hogy a királynő minél jobban elüssön a háttértől, ami előtt szerepel. Ha például szabadtéren, mezőn vagy fás részen van dolga, akkor zöld ruhát semmiképpen sem adnak rá, nehogy beleolvadjon a környezetébe. Ha például iskolában van jelenése, akkor mindig vidám, világos színeket választanak a designerei, és olyan mintákat, apró részleteket helyeznek el a ruhákon, amik tetszenek a gyerekeknek: tollakat, fodrokat, virágokat. De a már említett, 60. évfordulón viselt fehér ruhát is azért választotta többek között, mert erős kontrasztban volt annak a hajónak a jellemzően vörös fedélzetével, amin szerepelt.