horoszkóp

A felesben jobban hiszünk, mint az oltásban

2013.01.29. 13:20
A Velvet olvasóit arra kértük, osszák meg velünk, hogyan védekeznek az influenza ellen, és mit tesznek, ha már lecsapott a betegség. Nem reprezentatív felmérésünkből kiderült, hogy a szavazók igazi sztahanovistaként még betegen is helytállnak a munkahelyükön, a lázcsillapító után nyúlnak, ha már nagy a baj, ugyanakkor elkerülik az orvost, és a természetes gyógymódokra esküsznek.

Még mindig Szentgyörgyi csodaszerében, a C-vitaminban bízunk, legalább is ez derül ki felmérésünkből, amelyben arra kértük Önöket, mondják el, hogyan küzdenek meg az influenzával és hogyan igyekeznek távol tartani a betegséget maguktól. A Velvet által megkérdezett szakemberek viszont továbbra is az oltást tekintik a leghatékonyabb védelemnek, és mivel küszöbön a járvány, az utolsó pillanatokban vagyunk ahhoz, hogy még időben megkapjuk az oltást.

Válaszolóink 72 százaléka a C-vitaminra esküszik, 23 százalékuk pedig lenyom egy vagy több felest, és megpróbálja kialudni a betegséget, amennyiben már elkapta azt.

A betegséget – felmérésünk szerint – szintén a jól bevált C-vitaminnal igyekszünk elkerülni: ezt a válaszadók épp annyira tartják hatékony védekezésnek, mint a meleg ruhát (42 és 40 százalék). Ehhez képest mindössze 11 százalék kérte a háziorvosától, hogy a szezon elején beoltsák. Boldogan nyúlnak viszont válaszadóink a lázcsillapítós doboz felé, 72 százalékuk küzd így a láz ellen – bár egy kis részük hisz abban, hogy a láz legyőzi a kórokozókat. Az oltások hazai népszerűsége jelenleg nem áll arányban a szakértő által is megerősített hasznukkal: a válaszadók 75 százaléka ugyanis azt mondta, hogy nem oltatta be magát.

12 százalék viszont már megszerezte a védettséget, 7 százalék pedig csak a gyerekei egészségéért aggódik, így csak ők kapták meg az oltást. Mindössze 5 százalék gondolta úgy,  hogy az egész család jobban jár, ha túlesik az oltáson. 
 A nagy többség ugyan tisztában van azzal, hogy a lázra a lázcsillapító való, viszont a betegség legyőzését illetően már csak a válaszolók negyede (24%) bízik a gyógyszerekben, a többség (54%) csak végszükségben venne be pirulát, és „anyám húslevesének” is körülbelül annyi híve van (22%), mint a gyógyszereknek.

Tudjuk mi, hogy az egészségügy helyzete nem rózsás, ezért is érdekelt minket, elmennek- e az emberek a háziorvosukhoz, ha betegek. A válaszadók csupán harmada (34 százalék) keresi fel az orvost, csaknem a felük (41 százalék) nem – egy részük (14 százalék) arra hivatkozik, hogy csak még jobban megbetegedne a várótermi üldögéléstől. 11 százalékuk azért megcsörgeti a dokit, és megkérdezi, mit tegyen. 
 
Azzal is tisztában voltunk, hogy a magyar egy dolgos nép, és ez tesztünkből is visszaigazolódni látszik.

A válaszadók több mint fele (
 59 százalék) mindössze néhány napig fekszik az ágyban, aztán visszamegy a GDP-t növelni. 23 százalékuk az egész betegségkérdést attól tette függővé, hogy mekkora a hajtás a munkahelyen. Azok a Velvetet olvasó diákok, akik kitöltötték a felmérést, a szorgalmi időszaktól teszik függővé, hogy betegek-e (10 százalék), 8 százalék pedig a főnök lelkivilágára odafigyelve dönt – és fertőzi a kollégákat. 
 Talán azért sem rohannak az emberek beoltatni magukat, mert – kérdőívünk szerint – 
szinte senki sem fél (1 százalék) a betegségtől. Ezek szerint kevesen tudják, hogy az influenza nem egy nátha, maga a vírus vagy szövődményei súlyos betegséget is okozhatnak.

Ez azokat töltheti el leginkább aggodalommal, akiket a beoltatlan „bátrak” megfertőznek a családban vagy a munkahelyen. Sokan közülük okkal félhetnek az influenzától. Bátorság ide, bátorság oda, a nagy többség (70 százalék) azért utál beteg lenni, másokat (29 százalék) nem érdekli, túlesnek rajta és kész. 
 
Arra a kérdésre, hogy milyen közeli a kapcsolata a betegséggel, 70 százalék jelezte, hogy időnként elkapja, de nem vágja a földhöz a kór, míg 14 százalék minden évben az ágyat nyomja miatta, van viszont 9 százaléknyi erős immunrendszerű magyar, aki még sosem szembesült az influenzával, sőt olyan is akad (7 százalék), aki gyerekkora óta nem volt beteg.

tk3s 1226304

Annak ellenére, hogy szinte mindenki meg van győződve a C-vitamin jó hatásairól, a betegség legyőzése után már nem sokan foglalkoznak azzal, hogy a szervezetüket feltuningolják. A többség nem törődik többet a testével, mint egyébként, a válaszadók harmada gyümölcsökkel tömi magát, és vannak olyanok is (17 százalék), akik multivitamin tablettákat szednek vagy (8 százalék) probiotikumokat fogyasztanak. Vajon a betegségre vagy a megelőzésre költenek többet az olvasók? 
55 százalék megelőzésre költ többet, 26 százalék a gyógyszertárban hagy nagyobb összeget, 19 százalékuk pedig Buddhaként viseli a csapásokat, és egy fillért sem költ.

Felmérésünkkel kapcsolatban Dr. Labancz László, a Sanofi Pasteur magyarországi vezetője elmondta, hogy a teszt eredménye jól reprezentálja a hazai oltási hajlandóságot. Sajnos még mindig nagyon alacsony az átoltottság – nagyjából a fele a fejlett nyugat-európai országokban megszokott aránynak –, pedig az influenza ellen az egyetlen hatékony védekezési lehetőség a védőoltás.

Mivel küszöbön a járvány, az utolsó pillanatokban vagyunk ahhoz, hogy még időben megkapjuk az oltást, és megszerezzük ezzel az influenza elleni védettséget, amelynek kialakulásához nagyjából két hét szükséges. “A statisztikák szerint a világ népességének hozzávetőleg öt-tíz százaléka minden évben megkapja a betegséget. Kiemelten veszélyeztetettnek számítanak az idősek, a krónikus betegek, a várandós kismamák és a gyermekek, illetve azok, akik zárt helyen, nagyobb közösségekben dolgoznak."

"De külön figyelmet érdemelnek a nagycsaládosok és az olyan családok, ahol csecsemő van” – hívta fel a figyelmet a szakember. “lyenkor a család többi tagját kell védőoltással védeni az influenzától, hogy ezzel óvjuk a még nem beoltható, 6 hónapnál fiatalabb csecsemőket.” Manapság pedig már azoknak sem kell tartania az influenzaoltástól, akiket a tűtől való félelem riaszt el az oltástól, hiszen már elérhető, az úgynevezett mikrotűs oltás is, amely – amellett, hogy a tű csupán néhány miliméteres – kisebb hatóanyag tartalmú, higany- és tartósítószer-mentes.