1. Coca-Cola
A Coca-Cola a legismertebb és legtöbbet érő márkanév a földön. Annyit halljuk, olyan sokszor találkozunk vele, hogy eszünkbe sem jut, hogy a barna üdítőitalt miről is nevezték el. Pedig azért lett Coca az a bizonyos Cola még a XIX. század végén (1886-ban), mert az ital eredetileg kokaintartalmú kokacserje-kivonatot tartalmazott. A névadó összetevőt azonban a XX. században már nem lehetett csak úgy üdítőitalokba keverni, így ma már hiába vágyunk egy kis kokára, ha kólát iszunk, legfeljebb koffeint fogunk fogyasztani helyette. Persze a pontos recept titkos, de nem azért, mert a Coca-Cola kokaint tartalmaz: az üdítőitalhoz most egy kokainmentes kivonatot használnak.
Bár a XIX. században több kokaintartalmú termék is kapható volt, maga a Coca-Cola azt állítja, hogy az interneten olvasható források egy tévhitet terjesztenek, és pont a kokainról elnevezett üdítőital nem tartalmazott kokaint eredetileg sem: „sem a Coca-Cola, sem a The Coca-Cola Company egyetlen más terméke nem tartalmazott soha hozzáadott összetevőként kokaint. A Coca-Cola receptje 1886 óta változatlan, 127 éve azonos receptúra alapján gyártják" – áll a Coca-Cola sajtóközleményében.
2. Music Television
A ’80-as évek egyik legnagyobb sikersztorija a Music Television beindulása volt, a ’90-es évek pedig az aranykort jelentették a könnyűzenét sugárzó tévéadónak, ami az USA-ból kiindulva csakhamar behálózta az egész bolygót. Ebben a két évtizedben nagyjából az MTV-n dőlt el a videoklipek segítségével, hogy miről fog szólni a tömegek által egyre nagyobb mértékben élvezett (majdnem azt mondtuk, fogyasztott) pop- és rockzene. Csakhogy aztán jött az internet, és közbeszólt. Ha a weben bármikor kiválaszthatjuk azt a klipet, amit nézni szeretnénk, mi értelme a tévé előtt ülve várni, hogy hátha pont a kedvencünk kerül adásba? Közben pedig a reality-műsorok sokkal nézettebbek lettek a videoklipeknél, így a Music Television szép lassan profilt váltott.
Először a zenéhez még többé-kevésbé köthető valóságshow-kkal próbálkoztak (a legsikeresebb a The Osbournes volt), de mostanra az MTV felhagyott a klipsugárzással, és teljesen átalakult fiataloknak szóló reality-csatornává. Így aztán az MTV logo alá már nem írják oda kisbetűvel sem, hogy Music Television, hátha az új generációk már nem fognak emlékezni, hogy eredetileg mit is jelentett az a bizonyos M.
Az MTV a leghíresebb ilyen profilváltó csatorna, de távolról sem az egyetlen. Ott van például a TLC (The Learning Channel – Az ismeretterjesztő csatorna), ami manapság már nem ismeretet terjeszt, hanem szintén realityket, vagy az AMC (American Movie Classics – Amerikai moziklasszikusok), ami nevének megfelelően hosszú ideig csak régi filmeket vetített, de számottevő nézettségre akkor tett szert, amikor elkezdtek saját sorozatokat gyártani, és az első két próbálkozás eredménye véletlenül a jelenleg futó két legjobb sorozat lett, a Mad Men (Reklámőrültek) és a Breaking Bad (Totál szívás).
3. iPhone
Az iPhone-t eredetileg egy olyan mobiltelefon-készüléknek szánták, ami rengeteg egyéb extra funkciót is kínál. Már korábban is voltak olyan, hasonló készülékek, amikkel pl. emailezni is lehetett, például a Blackberry, amit nyilván direkt nem valamilyen telefonnak neveztek el, mert hangsúlyozni akarták, hogy ez a készülék nem csak a távbeszélésről szól. Aztán megjelent az iPhone, amit valamiért mégis a telefonálási funkcióról neveztek el – a tervezési folyamat állítólag 2004-ben kezdődött, és először 2007-ben lehetett iPhone-t vásárolni az üzletekben.
A készüléken az elmúlt bő 5 évben gyakorlatilag minden szolgáltatást még továbbfejlesztettek, kivéve egyet: a telefonálást. Ami mellesleg azóta gyakorlatilag ki is ment a divatból, úgyhogy a neve szerint hiába telefon egy iPhone, a többség minden másra jóval többet használja, mint élő beszélgetésre.
4. General Electric
A GE jó ideje a világ tíz legnagyobb cége között van, és nem véletlen, hogy ők is már csak rövidítve szeretik használni a nevüket. Kizárólag elektromossággal ugyanis nem lehetett volna ekkora birodalmat kiépíteni az évtizedek során, így a General Electric most már aztán tényleg nagyon general, de már csak elenyésző hányadban electric.
Persze végső soron manapság mindenhez kell áram, de azért ettől még valószínűleg nem férhet kétség ahhoz, hogy a cég tevékenységének most már csak töredéke az, amire eredetileg alapították, és amiről elnevezték. A GE manapság pénzügyi szolgáltatásokat is nyújt például, övék a Magyarországi Budapest Bank, de gyártanak mozdonyokat és fegyvereket is, sőt, 1986. óta a GE-é az NBC tévécsatorna is. Thomas Edisonnak mindez valószínűleg meg sem fordult a fejében, amikor megalapította cégeit, amik aztán a GE ősévé váltak.
5. Posta
És akkor egy olyan példa, amivel szépen át tudunk evezni a hazai vizekre. A postákat ugyanis a világ legtöbb helyén postáknak hívják, így itthon is. Viszont egyre kevesebb postai szolgáltatást végeznek a világ postái, így minden postacég, köztük a Magyar Posta is szép lassan teljesen átalakul, miközben a neve még mindig a levélkihordásra utal.
Csakhogy az emailezés lehetősége mellett a papírküldés az esetek döntő többségében értelmetlen lenne, így évről évre esik vissza a levélforgalom, a távirat-szolgáltatás pedig több országban már meg is szűnt. Ehelyett a postán banki műveleteket lehet végezni és pénzt lehet befizetni (bár internetes bankolással már ez is egyszerűbb), sőt, itthon az a bizarr helyzet állt elő, hogy a Magyar Posta kezd átalakulni kaparósorsjegy-árusító állami vállalattá. Mindenesetre ha már szóba kerültek a táviratok, megjegyzendő, hogy a Magyar Távirati Iroda 1880-ban hírügynökségnek alakult, de persze ma már nem táviratok segítségével végzi a munkáját, úgyhogy az MTI név is igencsak elavult már, mégis meghagyták.
6. 100 Ft-os bolt
A Magyarországon olcsó árukat kínáló üzleteknek elővigyázatosabbaknak kellett volna lenniük, amikor elnevezték magukat. Ők azonban mégsem számoltak az inflációval annak idején, amikor még jó ötletnek tűnt a bolt koncepcióját arra felépíteni, hogy minden egyes kínált termék fogyasztói ára kereken 100 Ft. Valószínűleg akkoriban ez egy jó marketingfogásnak számított, különben nem terjedtek volna el ennyire ezek az üzletek, de mára már gyakorlatilag alig maradt pár olyan termék, ami tényleg csak 100 Ft-ba kerülne. Néhány ilyen bolt ennek megfelelően átnevezte magát Euro Shopnak, arra utalva, hogy a termékek ára 1 euró, de a 100 Ft-os név sok helyen még mindig tartja magát: az Arany Oldalak szerint csak Budapesten még mindig 57 ilyen üzlet van.
7. Heti Világgazdaság
A HVG is egy olyan márkanév, amit nem csak azért használnak rövidítve, mert így praktikusabb, hanem azért is, mert az eredeti név már nemigen felel meg a jelenlegi terméknek. Az eredeti név jelen esetben ugyebár a Heti Világgazdaság, amit még a ’80-as években talált ki valaki, a jelenlegi termék viszont egy olyan magazin, ami távolról sem csak a világgazdasággal foglalkozik. Sőt, a HVG a rendszerváltás óta is töretlen népszerűségét pont annak köszönheti, hogy a magyar belpolitikát is feldolgozza, a szélesebb tömegeket ugyanis a világgazdaság nem igazán érdekli túl nagy részletességgel. Ráadásul a HVG-t most már nyilván többen olvassák az interneten, mint kinyomtatva, és hát ugye egy folyamatosan frissülő webes kiadvány esetében a „heti” jelzőnek nem túl sok értelme van. Mindenesetre enyhén szólva nem mondható, hogy címlapjukon a világgazdasági témák dominálnának.