Margaret Thatcher 87 évesen, április 8-án meghalt egy agyvérzés után, amiből az utóbbi években többet is túlélt. A XX. század egyik legfontosabb politikusnője az utóbbi években leromlott egészségi állapota miatt egészen visszavonult, de amikor megjelent, akkor még mindig a rá jellemző, makulátlan eleganciával tette ezt, mint néhány hónappal ezelőtt a 87. születésnapján, tavaly októberben.
A Vasladyként elhíresült politikusnő öltözködése az utóbbi néhány évben sokat enyhült, II. Erzsébethez hasonlóan szívesen vett fel egészen vad színű ruhákat. Amíg hatalmon volt a 80-as években, ez egyáltalán nem volt rá jellemző. Az első női brit miniszterelnökként ugyanis az őt körülvevő háttéremberek tanácsára nagyon zárkózottnak mutatta magát öltözködésében.
A Telegraph Thatcher öltözködésével foglalkozó cikkben azt mondják a korábbi miniszterelnök öltözködésének szakértői, hogy a stáb mindent megtett, hogy a férfiak által uralt politikában Thatchert komolyan vegyék, amihez egy csomó trükköt vetettek be.
„Ő volt az első, akinek meg kellett változtatnia a kinézetét. Az alsó-középosztályból érkezett, vidékről, ez olyan dolog volt, amit ellenfelei felhasználhattak volna arra, hogy alkalmatlannak állítsák be” – mondta a lapnak Dr Daniel Conway, a loughborough-i egyetem oktatója, aki könyvet is írt Thatcher megjelenéséről.
Az egyik ilyen trükk az volt, hogy valamit kezdjenek Thatcher beszédstílusával és hangjával. Egyrészt felvett egy mesterséges, felső-középosztálybeli akcentust, valamint az egyik háttérembere hatására elkezdett lassabban, határozottabban, a mikrofonhoz közel hajolva beszélni, hogy határozottnak tűnjön. Aztán, amikor észrevették, hogy a nagyon sok beszédet nem bírják a hangszálai, ki kellett találni valamit. Rájöttek, hogy ha a beszédek előtt citromos, mézes meleg vizet itatnak vele, akkor a hangszálai ellazulnak, jobban bírja a beszédeket, ráadásul a hangja is mélyül egy kicsit, szóval két legyet ütöttek egy csapásra.
Thatcher apja helyi politikus volt, így Margaret korán a politika közelébe került, az anyja viszont varrónő volt, így a családban az volt a megszokott, hogy házi készítésű ruhákban járnak. Thatcher emiatt szerette is az egyszerű ruhákat, ami viszont elfogadhatatlan volt a londoni közélet csúcsán, nem engedhette meg magának, hogy bármilyen szempontból könnyű célpontnak tűnjön, legyen szó akár arról, hogy a ruhái megfelelnek-e a társasági élet nyújtotta elvárásoknak.
Állítólag Gordon Reece korábbi tévés producer, későbbi politikai háttérember tanácsolta Thatchernek a mikrofonhoz közelebb állás mellett azt is, hogy cserélje le a teljes ruhatárát, ha igazán nagyformátumú politikussá akar válni. Thatcher eleinte vonakodott, később viszont engedett a stylistjainak. Nagyon szerette a gyöngyöket, ezekről nem is mondott le teljesen. De például a rövid ujjú, néha a mellkasát viszonylag szabadon hagyó ruhákat lecserélte szinte állig begombolt, hosszú ujjú darabokra. Külső tanácsra döntött úgy is, hogy kizárólag pasztellszínekben öltözködik, de azokból is inkább a sötéteket preferálja. Csak lemondatása után jó néhány évvel lazult meg annyira az öltözködési szigora, hogy megengedhette magának, hogy élénk színű ruhákban jelenjen meg.
Az öltözködésénél is jelentősebb volt viszont a hajviselete. Ha ma megkérdeznek valakit, hogy hogy néz ki Margaret Thatcher, akkor valószínűleg a jellegzetes haja ugrik be neki először. Thatcher a 60-as évek végétől gyakorlatilag változatlan frizurát hordott, egyedül annyi változott meg aktív politikai szereplővé válásakor, hogy szintén tanácsadók hatására élénk, már-már platinaszőke hajszínén valamennyit finomított, hogy ne legyen annyira feltűnő, jobban illeszkedjen a ruháihoz.
A frizuráját egyébként bouffantnak hívják, ugyanabba a családba tartozik, amibe a pompadúr- és az Amy Winehouse-ra jellemző méhkasfrizura, csak ezeknél kevésbé feltűnő. De ugyanaz a tupírozós megoldás ez is, amivel azt az illúziót szeretné a viselője elérni, hogy nagyon, de nagyon sok haja van. Thatcher haja egyébként több mint ötven éven át Carmen típusú melegíthető hajcsavarókkal készült, amik még csak nem is számítanak drága cuccoknak, már 15 dollárért is lehet kapni ilyen szettet.
A frizura eredetijét Madame Pompadour találta ki a XVIII. században, majd a Thatcherre jellemző verziót egy ismert fodrász, Raymond Bessone dolgozta ki a XX. század közepén.