Szex, lejmolás és rock'n'roll – mi a fesztiváletikett?

Szinte minden fesztiválhoz bőven tartoznak az utak és pultok, szerencsétlenebb esetekben a szemetesek és az árkok környékén fetrengő, teljesen kiütött alakok, akiknek nem sikerült megtenniük a zarándoklatot hazáig, illetve a sátorig. Sok kárt ugyan nem tesznek senkiben, mégis kérdés, hogy mennyire fér bele manapság mindez a fesztiválok világába. Vajon illik-e még ájult részegre innunk magunkat vagy sem?

Vannak, akik azzal próbálják meg felhívni magukra a figyelmet, illetve kimutatni, hogy éppen életük buliját élik át, és hogy az ő kedvüket aztán tényleg semmi nem ronthatja el, hogy nem tudnak leállni az ordibálással. Ordítanak a mellettük álló barátaikkal, ordibálnak az utakon a közelükben elsétálókkal, ordítanak a pultosoknak, nem sokkal azelőtt pedig, hogy összeesnének, még ordítanak egy keveset csak úgy saját szórakoztatásukért is. Hát illik az ilyet?

Azért a Sziget se mindig a kényelmes középosztály és a külföldiek szórakozásának terepe volt, de a rockerek és punkok hosszú évek óta kikoptak a szigetről, akik pedig a helyükre érkeztek, nem biztos, hogy a kéregetést tartják az egyik legáltalánosabb bulizási formának. Ha valamit, akkor még cigit lehetett a legkönnyebben húzni, de a trafikok miatt lehet, hogy az úgynevezett jó korty söröcske után ezt is szigorúbban veszik a fesztiválozók.

Minden fesztiválon alakulnak jelentéktelenebb-fontosabb szerelmek, és ezek a kapcsolatok általában igen gyorsan szárba is szökkenek. Önt zavarja, ha útközben inkább esetlenül, mint szenvedélyesen csókolózó párba, vagy egy-egy sötétebb foltban alig kivehetően összegabalyodott emberekbe botlik? Egyáltalán illik még ilyet csinálni egy fesztiválon, vagy mindenki tartogassa a könnyed szerelmi vallomást hazáig vagy a sátorig?

Ez igazából egyszerre két dolgot is takarhat. Az egyik verzió, amikor valaki részegen, engedve annak a hamis illúziónak, hogy itt aztán mindenki a haverja, egy fesztiválon minden idegennel leáll jópofizni. A másik természetesen, amikor minden nőben/férfiben valaki a potenciális áldozatot látja, amit legalább egy sötét foltig, a sátorig, bátrabbak egyenesen hazáig elcipelnének. Ossza meg velünk, hogy illik-e fesztiválon ilyet csinálni?

Komolyan, ti kik vagytok? Minden átkozott koncerten lehet olyanokkal találkozni, akik a legnagyobb tömegben is leülnek valahol viszonylag jónak számító helyen, középre pedig bedobálják a hátizsákjaikat. Aztán felháborodva pislognak, amikor valaki felrúgja a piájukat, vagy véletlenül beléjük ütközik, amikor át akar vágni közönségen. Mondja meg őszintén, illik ilyet csinálni, vagy ők keressenek maguknak más elfoglaltságot?

Kukán dobolni, dinnyekalapban mászkálni, netán guminővel mászkálni, ócska, felfújható reklámcuccokkal sétálgatni, és zaklatni a többieket - vajon illik-e? Ezek az emberek azt gondolják, hogy bármekkora is a fesztivál, akárhányan is vannak az adott fesztiválon, nekik kötelességük megmutatni, hogy igazi egyéniségekkel van dolgunk, hogy minden társaságban ők a legjobb fejek, a legjobb mókák kiötlői. Illik-e mindez?