horoszkóp

Karajt vehet és berúghat az egykori pesti mozikban

2013.12.14. 16:10
A rendszerváltás után pár évig még bírták a két háború között vagy a szocializmus idején alapított ősmozik. Azonban amire egy világháború, egy forradalom és egy diktatúra se volt képes, a multik véghezvitték. A mutliplex mozik és az internetes letöltések korában már nem tudták állni a sarat a kis mozik, így sorra bezártak. Voltak próbálkozások az artmozihálózatba tagolással és megmentéssel, de esélytelen volt a fenntartás. Sok mozi sikeresen megőrizte a kultfunkciókat: dzsesszklubbá vagy színházzá váltak, de akad olyan is, amelyik kocsmaként vagy szupermarketként végezte. Nosztalgiázzon velünk a körút vonalán!

Budapest első filmszínházait az 1900-as évek elején alapították egy olyan környezetben, amikor még evidencia volt, hogy a színházakhoz hasonló épületeket emelnek a moziknak. Ez megmaradt a politikai rendszerek változásainak ellenére is, egészen az 1990-es évek közepe-végéig. Ekkor jelentek meg az első plázák első multiplex mozijai, ahol már egy csomó teremben egy csomó filmet tudtak egy csomó nézőnek vetíteni.

Ezzel viszont alá is írták a kis mozik halálos ítéletét. Ezek a zömmel egytermes mozik a 2000-es években sorra csődbe mentek és vagy átalakultak más kultúrhelyekké, vagy szanálták őket. Elmentünk hát a budapesti belváros néhány ikonikus egykori mozijába, és lefotóztuk/megkérdeztük, mi van most az egykori mozi helyén.

Bartók

Munkánkat a budai oldalon kezdtük, aztán a nagykörút mentén haladtunk tovább. A XI. kerületi Bartók mozi a Bartók Béla út 64. szám alatt működött, az elsők között adta be a kulcsot, és talán mind közül a legtávolabb került eredeti funkciójától. Az Mno.hu visszaemlékezése szerint a Bartók elődjét, a Simplont 1910-ben nyitották meg 312 hellyel, az arisztokrácia kedvelte, hisz a némafilmek mellett revüműsorok is voltak itt. A mai épület 1934-ben épült fel, a mozi is a duplájára bővült.

A Simplon lett a legmodernebb mozi Budapesten, íves, a vászon felé emelkedő széksorokkal, hangszigetelt falakkal működött. A háború után az új rendszerben folyton átnevezték a mozit, előbb Újbuda, aztán Szabadság volt, végül 1961-ben kapta meg a Bartók nevet. Sok premierfilmet itt mutattak be először, de a Budapest Film a rendszerváltás után nem bírta a versenyt, 1998-ban el kellett adnia a mozit, amit egy ingatlanforgalmazó cég vett meg. 

Azóta felszeletelték a mozi területét, kis üzletek nyíltak alatta (étterem, drogéria, laptopbolt), a hátsó rész pedig garázs lett. A laptopboltnak már egy négyzetcentiméterén se látszik a Bartók hajdani berendezése. A szomszédos túrabolt is egy normális üzlet benyomását kelti, egyedül a mellettük lévő étterem az, amelyik direkt rájátszik a mozis múltra a berendezéssel. Az alkalmazottak szerint a hátsó ajtókon, valamint a Vásárhelyi Pál utca felől megközelíthető garázsban volt hajdan a nézőtér, itt most két szinten állnak a kocsik egy modern garázsban.

Átrium (Május 1.)

Sokkal vidámabb történet az Átriumé. A Bartókhoz képest fiatal színház a vidékies Margit körúton nyílt meg, ahol az 1930-as években kezdtek nagyobb épületeket emelni. Egy modern, 1936-os Bauhaus házban kapott helyet a mozi, ami egy évre rá nyitott meg. A modern épület egy évtizedet sem élt meg sértetlenül, a háborúban több találat érte, és ideiglenes mészárszék is működött itt. 1947-ben a Teherán című angol film bemutatásával indult újra a mozi, amit átneveztek Május 1-re. 2001-től aztán a visszanevezett Átrium sem bírta tovább a versenyt, évekre bezárni kényszerült. Végül 2012-re sikerült összeszedni annyi pénzt, hogy felújítsák, majd élettel töltsék meg a mozit, amiben ugyan akadnak vetítések is, de leginkább összművészeti helyszínként szolgál jelenleg – olvasható a honlapjukon.

Az előző 70 év rombolását kellett felszámolni az Átriumban, volt itt bombázás, vágóhíd, kontár felújítás, bár a nyolcvanas években igyekeztek az eredeti arculatot visszaállítani. A moziteremben egy nagyobb színpadot építettek ki, ehhez az erkélyt is módosítani kellett, hogy mindenhonnan látható legyen a színpad. A felújítás 30-40 millió forintot tett ki, bár ebből 12 millió a kazán volt. Az eredeti, harmincas évekbeli enteriőrből mára csak a padló, a narancsszín csempe és a mozaikoszlopok eredetiek. Itt még tartanak néha vetítéseket, volt már japán rajzfilmek fesztiválja, Tarantino-maraton és a Magyarhangyások is vetítenek olykor.

Bem

Az egyik legvénebb fővárosi moziként 1908-ban nyitott meg a Bem elődje, a Helios a Margit körút 5. szám alatt. Később Admiral, majd Adria néven futott, a háború után kapta meg mai nevét, a Bemet. 1979-ben teljesen felújították, kis 150 fős terme is modernebb lett. A rendszerváltást túlélte, a 2000-es évekre az artmozi-hálózat része lett, 2009-ben a Budapest Film megpróbálta eladni, ami sikerült. Az új tulajdonos megpróbálta a vetítést is megtartani az előtérben nyitott kocsma mellett (Bem Filmturkáló néven), azonban ez nem sikerült, 2010-ben vetítettek utoljára filmet itt – írja a Mozivilág. Azóta művészeti fesztivált is rendeztek itt és kisebb koncerteket is tartanak olykor.

A kulturális funkciókat valamelyest a Bem is megőrizte tehát. Építészetileg nem sokat változtattak, sőt a moziteremben és a mozigépházban mintha megállt volna az idő, több évtizedes csehszlovák mozigépek és vietnami filmtekercses dobozok porosodnak.

Odeon-Lloyd (Duna)

A bérleti díjat már nem tudta kiköhögni a tulajdonos, ez pecsételte meg az egykori Duna, későbbi Odeon-Lloyd mozi sorsát. 1937-ben Lloyd néven nyílt meg a filmszínház az újlipótvárosi Hollán Ernő utcában. A háborút követően 1949-ben nevezték át Dunára, ezen a néven egészen 2000-ig kihúzta. Az akkori bezárás szerencsére csak átmeneti lett, 2003-ban megnyitott az utolsó nevén, ráadásul az Odeon videotékája és DVD-boltja is ideköltözött. Végül 2012-ben adták be a kulcsot, de örömteli, hogy a mozi helyét hamar egy kultintézmény vette át, megnyílt a Budapest Jazz Club, ami jelenleg is dübörög a helyen.

Az egykori Duna mozi nagytermét még az odeonos időkben kettéválasztották egy fallal. Az egyik rész maradt a moziterem, a másikban szintemelést hoztak létre, és ideköltözött a videotéka, majd egy étterem. A mozigépészek helyén most a világosítók ülnek, persze jó nagy kupi közepén. Az ingatlan amúgy a Budapest Filmé, az eleve mozinak tervezett épület pedig műemléki védettség alatt áll. Úgy tudjuk, a Jazz Club benne lett volna, hogy legalább a téka maradjon, de végül a távozás mellett döntöttek a tékások (jelenleg az Átriumban működnek). Itt tehát maradt a kultúra, sőt a fővárossal közhasznú szerződése van a BJC-nak.

Kossuth

Egy villamosmegállóval arrébb, a mai WestEnddel szemközt sokáig működött a Kossuth mozi, ami a multiplexszel ellátott pláza megnyitásával biztosan halálra lett ítélve. A harmincas években épült fel az a bérpalota, ahol a mozi helyet kapott (eleinte színház működött itt), a vetítések csak a háború után kezdődhettek el – írja a Mozivilág. A mozit eredetileg is Kossuth-nak hívták, és 1978-83 között felújították. Ugyan voltak tulajdonjogi változások, a mozi 1990 után is működött tovább, sőt újabb két teremmel bővítették, így állta a sarat a multimozikkal. Újabb adásvételek sora jött, mire az egyik multiplex-hálózat vette meg a Kossuth-ot 2006-ban, felújította, majd 2009-ben mégis úgy döntött (akkor ideiglenesnek mondott döntéssel), hogy bezárja. 2012-ben még csak sejteni lehetett, 2013-ban már biztossá vált: a helyiséget az Aldi vette bérbe és áruházat nyitott.

Itt fedezhető fel a legkevésbé az összes vizsgált exmozi közül, hogy itt valaha filmeket vetítettek. Ahol valaha a moziterem volt, ott jelenleg a hűtőpultok állnak glédában, az Aldi pedig zömmel egy nagy L alakú helyiség (plusz ehhez jön a raktár és a kiszolgáló helyiségek). A lejtős mozitermeket vízszintesbe kellett hozni úgy, hogy az alatta lévő pincének ne legyen semmi baja, valamint az áruház gépészetét is úgy kellett kialakítani, hogy ne zavarja a lakókat. A bontásnál egyszerű dolguk volt, a Kossuth nagyjából gipszkarton és fémrácsfalakkal határolta el a helyiségeket, így az épület szerkezetéhez nem is kellett hozzányúlni – tudtuk meg az Alditól és az áruház generáltervezőitől (A4 Studio – Kendik Géza vezető tervező és Salamon Dániel).

Metró (Szikra)

1926-ban a Nyugati pályaudvar környéke kapott egy új mozit, amit a MÁV-tól vett területen a német UFA stúdió épített fel. A neve is UFA Filmszínház lett, akkoriban több mint 700 fő befogadására volt alkalmas. A formaruhás személyzet, orgona és nyitható tető is ultramodernné tette a mozit, amit Karinthy Frigyes nyitott meg. 1931-ben az amerikai MGM stúdióé lett a mozi, ami új nevet is kapott: Scala-Metro. A háború és az államosítás változtatott a tulajdonláson, 1950-ben lett végleg állami, és ekkor kapta meg a Szikra nevet. Ekkor felújították az ingatlant, majd 1974-ben négy évre bezárták a Szikrát. Az újabb átépítés után 1990-ig üzemelt a mozi ezen a néven, aztán visszanevezték Metróra. Így még tíz évet élhetett, sorsát szintén a plázák pecsételték meg. 2004-ben a Budapesti Ingatlan Hasznosító és Fejlesztő (BIF) Rt. vette meg az ingatlant, a mai napig az övék az épület. 2006 és 2009 között a Ruttkai Éva Színház működött itt. 2010-ben a Múzeumok Éjszakáján volt itt pár esemény, 2011 júniusától pedig a Szikrabár Kft. bérelte rövid ideig a helyet, de mozikoncepciójuk rövidéletű lett, jelenleg üresen és kiadásra várva kong a mozi.

Szerettük volna megnézni a Metró mozit is belülről, de többszöri megkeresésünk ellenére a tulajdonos nem válaszolt a kérésünkre.

Hunnia (Zrínyi)

Az Erzsébet körúti Hunnia az a mozi, ami annyira pici volt és annyira jelentéktelen lett, hogy alig találni róla információt. Pedig elég jó környéken, az Erzsébet körúton állt a mozi. Nem messze innen vetítettek először mozgóképet Budapesten, és a főváros első mozija is a körút ezen szakaszán nyílt meg. Maga a Hunnia még Olympia néven 1906-ban nyitott, majd több névváltoztatás (Székely, Olimpia, Zrínyi, Hunnia) következett. 1990-ben átépítették az egytermes, mindössze 96 fős mozit. 2009-ben már látszott, hogy baj van, a Tékozló Homár blog arról írt, hogy télikabátban kellet a nézőknek mozizni, mert nem volt fűtés. Aztán ahogy várható volt, a Hunnia 2010 őszén bezárt, majd 2011-ben 100 millió forintért eladták az épületet a THOHAI Ingatlanhasznosító és -kereskedelmi Kft.-nek. 2012 óta a Hauzol Kávézó bérli a helyet. Ha nosztalgiázni akar, és olvasna a (régi törzsvendég munkatársunk szerint a drogosok és hajléktalanok által is kedvelt) mozi hangulatáról, ide kattintson!

Ottjártunkkor tehát a Hauzol Café bérelte a helyiséget, ők tavaly nyáron nyitottak. Sokat nem változtattak, csupán a volt mozitermet egybenyitották a bejárati helyiséggel, kiszedték a moziszékeket és asztalokkal, székekkel népesítették be a teret. Két hónapos felújítás volt, rengeteg mocskot kellett eltávolítaniuk – tudtuk meg a bérlőktől. Kulturális funkciók ugyan már nincsenek, de a 18-26 éves korosztály előszeretettel jár ide sörözni, és néha meccseket is közvetítenek projektoron. Pedig az ezeréves mozigépek is megvannak még, nem is beszélve a szellőzőrendszerből lehalászott matuzsálem vodkásüvegről.

Európa (Honvéd)

Az Európa mozi Budapest legkevésbé belvárosi mozija, ez esik a legmesszebb a 0. kilométerkőtől. A Rákóczi út és a Huszár utca sarkán álló mozi épületét 1871-ben tervezték, és már 1900-ban vetítettek itt mozgóképeket. Alapvetően sokáig a Sport Kávézó üzemelt itt a Mozivilág szerint, ezt követően 1926-ban kapta meg a hely a Roxy Mozi nevet. A nagy névmagyarosítási hullámban, 1942-ben lett Attila a neve, majd a háború után Híradó. 1947-ben visszakapta a korábbi tulaj, újra Roxy lett a neve, majd az államosítással Honvéd. 1981-ben bezárták, felújították és kapott még egy termet (így lett egy 103 és egy 42 fős terme). 1990-ben kapta meg az Európa nevet, mert innentől jelentős részben európai filmeket is vetített. 2005-ben még fejlesztették a hangrendszerét, 2011-ben viszont bezárták. A helyet az Athéné alapítványi középiskola vette meg, így itt már nem fognak filmeket vetíteni.

A helyszínen járva kiderült: a nagyteremben tanszínházat működtetnek, a nézőteret így nem is szabták át, csak kissé felújították. Az első három széksor repült, a helyére került a színpad, így most kb. 100 fős a terem. A mozivászon megmaradt, de profi projektor vette át a mozigépek helyét. A kisterem 44 fős, itt egy beázást is meg kellett szüntetni és újrakárpitozták a régi székeket. Az összes többi helyiséget is renoválták, a vetítőszobákban pedig jelenleg a hangosítók és a szerverek vannak. Megtudtuk, néha még bejönnek ide idős emberek, akik arról érdeklődnek, lehet-e jegyet kapni valami jó filmre.

A kis túlélők

Az artmozihálózatból kevés mozi élte túl a multiplexek támadását. Ilyenek a Cirko-Gejzír (Balassi Bálint utca), a Művész (Teréz körút), az Örökmozgó (Erzsébet körút), a Puskin (Kossuth Lajos utca), a Tabán (Krisztina körút), a (felújított) Toldi (Bajcsy-Zsilinszky út), az Uránia (Rákóczi út) és a Vörösmarty (Üllői út, a Kálvin térnél). Az Urániánál fontos elem, hogy a felújítás után Nemzeti Filmszínházként nyitott újra, az Örökmozgóból pedig Filmmúzeum lett. Ezek mellett pedig életben maradt a Corvin mozi is, ami ugyan nem volt artmozi, de szerencséjére olyan pláza épült melllé, amibe nem költözött multiplex. Meg kell még említenünk az egykori Kinizsi, majd Blue Box mozit, amiből a Kultiplex kultúrház lett végül (azt pedig lebontották), ezzel a mozival cikkünk második részében foglalkozunk.

  • Válogass a budapesten található eladó ingatlanokból a térképen!
  • A legjobb budapesti árérték arányú albérletek egy helyen
  • Lakáskeresésben otthon szegeden is!