Az köztudott, hogy a nyulak gyorsan szaporodnak és nagyot ugranak. Ez utóbbira lehet igazán jó versenyeket építeni, amit a svédek fel is találtak pár évtizede. A nyúlugratás olyan, mint a lovas díjugratás kicsiben, a szabályok is hasonlóak, bár itt van külön magas- és távolugrás. A bajnokok bajnokai egyfelől hipercukik, másfelől megugorják a 3 méteres távot és az 1 méteres magasságot is. Magyarország egyelőre a sportág homályzónájában van, de ki tudja, mit hoz a jövő.

Kaninhop, Kaninhopping, Kaninhoppning vagy Kanihyppy. Így hívják, dánul, norvégul, svédül és finnül azt a sportágat, amiben nagyon hiszünk, hogy egyszer az olimpiák programjában is szerepelhet. A magyarul nyúlugratásnak nevezhető show tehát Skandináviából indult világhódító útjára, és egyértelműen ez vált a világ legcukibb állatos sportágává. Csak Svédországban 20 klub működik 800 taggal a Svéd Királyi Nyúlugrató Szövetség (Sveriges Kaninhoppares Riksförbund – SKHRF) keretein belül.

A Szövetség hivatalos oldala szerint Svédországban az 1970-es évek végén jelent meg a sportág, aminek szabályait eleinte a lovas díjugratáséhoz igazították. Igazán népszerűvé 1986-ot követően vált, de két külön versenysorozat jött létre. Ezek 1991-ben egyesültek, 1994. szeptember 3. pedig beírta magát a világtörténelembe: megalakult az SKHRF. Az őrület áttörte az országhatárokat, 2002-ben a norvég, 2004-ben a finn szövetség alakult meg, de Dániában, Németországban, Svájcban, Nagy-Britanniában, Japánban, Kanadában és az Egyesült Államokban is tombol a nyúlpattogás népszerűsége. Sőt, 2011 októberében, a svájci Wollerauban meg is rendezték az első nyúlugrató Európa-bajnokságot, amit a cseh Lada Sipova-Krecova nyert meg.

A szabályzat egyszerű: adott egy előre kijelölt útvonal, amin végig kell cibálni a pórázon vezetett nyulat. A lovas díjugratáshoz hasonlóan itt is különböző akadályokat kell átvinniük az állatoknak, természetesen minél rövidebb szintidővel és kevesebb hibával. De ezt tovább is szokták variálni, akad beltéri és kültéri, egyenes és kanyargós pálya, de egyszerű távol- és magasugró versenyeket is rendeznek a nyulaknak (az atlétikai versenyekhez hasonló szabályokkal). Pontlevonás nemcsak akadályleverésért jár, hanem a rossz irányból való átugrásért és a rácsok közti átbújásért is (ld. a mellékelt animgifet). A versenyek elején szelektálják a nyulakat ugrásmagasságuk és -minőségük alapján, aminek végén négy osztályba sorolják őket. Logikusan a legmagasabb osztályban vannak a legnehezebben teljesíthető akadályok. 

Numera

A négy osztály akadályai egyre emelkednek: 30, 38, 45, 50 centi magasak, és sorban legalább 8, 10, 10 és 12 akadály van a pályákon. Az akadályok szélessége is szabályozva van, és minden akadály között legalább 2,5 méternek kell lenni. A felsőbb osztályokban vizesárok is van, ha a nyúl a vízbe placcsan, pontlevonást kap. Az akadálypályát maximum 2 perc alatt kell teljesíteni a nyúlnak és a vezető gazdinak, aki pontlevonás nélkül nem emelheti át az állatot.

Ha egy nyúl egy versenyen három versenyszámot is megnyer, akkor nevezhető csak Bajnoknak. Ha másodszor nyeri meg, akkor már Nagybajnok, ha háromszor, akkor Szuperbajnok, ha négyszer, akkor pedig Grandbajnok. A bajnokjelöltek biztonságára különösen odafigyelnek: az akadályok nem lehetnek balesetveszélyesek, és tilos ütni vagy rúgni az állatot. A pórázzal sem szabad felemelni őt, hanem követni kell vele a nyuszit. Életkori korlátok is léteznek: a gazdának legalább 7 évesnek, a nyúlnak 4 hónaposnak kell lenni. Nyulaknál ugyanez a korhatár magas- és távolugrásban 1 év, valamint terhes és szoptató nyúlanya nem versenyezhet. A versenyeknek ellenzői is vannak, mint a német Sweetrabbits, ami azzal vádolja a futtatókat, hogy a póráznál-hámnál fogva rángatják fel a nyulakat, szóval kínozzák a jószágot.

Idősebbek is elkezdhetik!

Ha nyulunkat el akarjuk indítani egy versenyen, az hosszas trenírozást igényel. Először a hámviselést kell megszoktatni vele, majd kisebb akadályokon átlökdösni, átemelni, átugratni. Fő a türelem, és ne erőltessük túl a gyakorlást! Figyelembe kell vennünk, hogy nem minden nyúl tanulja meg az akadályugrást, sőt valamelyik éppen iszonyodik tőle. Az alábbi video azt mutatja, Svájcban hogy indították útjára a Mozgalmat, van mit tanulni belőle.

Kerestük a Magyar Nyúltenyésztők Országos Egyesületét és a Sport- és Hobbinyúl Tenyésztők Fajtaklubját is, hogy létezik-e Magyarországon már verseny, de előbbiek nem válaszoltak, utóbbiak nem tudtak ilyesmiről. Kissé utánakeresve azért találtuk nyomát a sportágnak: A Szoboszlói Hírek szerint tavaly nyúlugratással is ünnepelték a húsvétot, az állatokat a Hajdúszoboszlói Nyúltenyésztők Egyesülete biztosította.