Május 1-jén nemcsak azt ünnepeltük, hogy van munkánk, hanem azt is, hogy tíz éve csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Összeszedtük a hat legnépesebb tagállamot, hogy rajtuk keresztül tisztelegjünk Robert Schuman műve előtt. Ugyanis a Nemzetek Európájában azért szeretjük egymást jóindulatúan húzni. Elismerjük a másik állam polgárait, és jól tudjuk, egy máltai nem feltétlen rosszabb ember, mint egy lapp, de azért szeretünk pár sztereotípiát rájuk aggatni. Csatasorba állítottuk a hat legnépesebb EU-tagot, és mindegyikhez összeszedtünk három-három tipikus sztereotípiát. Önnek annyi a dolga, hogy megszavazza, melyikkel találkozik a legsűrűbben!
A németek
Németországról sokaknak az jut eszébe, hogy a német káosz olyan, mint a magyar rend, más rugóra jár egy német agya, ha rendről van szó. De a legfontosabb közhely róluk nem feltétlen a tüchtigség, hanem hogy nagymellű szőke Brünhildák, és imádják a sört és a wurstot. Nem hiába van egy Oktoberfestjük, ezek az alapkellékei annak is. A harmadik németeket érintő sztereotípia pedig a rendszeretet melletti marha nagy liberalizmus és tolerancia. Elég menni egy nagy kört Hamburgban vagy Berlinben, ezeknek a városoknak már csak a fele echte német, mégis szuperul működnek, és rohadt jó helyek mind.
A franciák
Velük kapcsolatban a bőség zavarában voltunk, hogy milyen közhelyet nevezzünk. Elsősorban az, hogy határtalan a büszkeségük, szerintük a francia kultúra és nyelv az első Európában. A másik nagy sztereotípia, talán épp a nyelv miatt, hogy a franciák mindennek a művészei: a borászatnak, a gasztronómiának, a képzőművészetnek, az irodalomnak, és persze a szexnek. Elég az Emmanuelle-filmekre vagy a róluk elnevezett franciázásra gondolni. Ha már gasztronómia, akkor érdemes megemlíteni, hogy a franciák mindent megesznek, még a csigából is képesek ízletes kaját összedobni.
A britek
Nem távolodunk el túlságosan a gasztronómiától, a britekkel kapcsolatos egyik állítás is ehhez kötődik: mégpedig hogy csapnivaló az éghajlatuk. Londonban állandóan köd van és szitál a rohadt eső a közhely szerint. A britek a förmedvény klímát több dologgal ellensúlyozzák. Tőlük származik a gentleman kifejezés, és egy született angol bárkit simán elküld a francba anélkül, hogy csúnyát mondana. Bár néha épp az udvariasságuk teszi őket annyira rideggé. Főleg a fiatalokra igaz, de a szesz terén is jól állnak: nincs angol kocsma jó ale-sör és gin nélkül, és amint látjuk, meginni is szeretik őket a britek. Csak a neknominationt hagyták volna a fenébe.
Az olaszok
Ha valakinek azt mondjuk, gondoljon egy olaszra, egyből egy vadul gesztikuláló, dallamosan és harsányan magyarázó gondolát evező alakra asszociál. Ez a szenvedélyesség valamiért minden italofil kedvence, sok nő azért akar olasz csávót magának, mert ők a szemükben a férfiasság megtestesítői, igazi macsók, szexgépek. A másik tulajdonság, a harsányság, inkább az ellenzők érve amellett, miért a szigorú és csendes németeket imádják. Egy olasz ugyanis kiabál, gesztikulál, forgalomban pedig nyomja a dudát egyfolytában. Az olaszok is nagy kajások, nincs is olasz étterem pizza és pasta nélkül, ez is lemoshatatlan attribútumuk lett. Ahogy a franciákhoz hasonlóan az is, hogy sok mindent megesznek. Gondoljon csak a legendákra a hentesboltokban lógó nyúzott macskákról.
A spanyolok
A spanyolok valahol az olaszok és a franciák között vannak félúton, a két nép tulajdonságait rájuk is fel lehet aggatni. Egy spanyolnak mindenesetre elengedhetetlen, hogy focizzon jól, vagy legalább legyen Real-, Barca- vagy Atletico-drukker. Sokan szeretik az általános mediterrán tulajdonságokat a spanyolokra aggatni, mégpedig hogy lusták, ebéd után elsziesztázzák a fél napot. Ennek ellentmond az első reflex, ha spanyolra gondolunk: a bikaviadal. Persze erre az állatvédők kevésbé vidám arccal reagálnak. A spanyolokat nem lehet ennyivel leírni, mert vízilabdában is jók, óriási katedrálisokat építenek, és sokszor inkább paradicsomot dobálnak egymásra bikavéreztetés helyett.
A lengyelek
Ők amellett, hogy a magyarság legjobb barátai, nem a pálinkában lelik örömüket, hanem a jóféle lengyel vodkában. Ez megkönnyíti a sok történelmi szenvedést is a számukra. A másik ilyen könnyítő elem a sok csinos lengyel lány, akiknek jelentős része sajnos már Angliába vándorolt. Ami ezeket a szép sztereotípiákat egyedül megtörheti, az a borzalmas írásmódú és kiejtésű lengyel nyelv, ami a legnyelvtörőbb szláv hagyományokat vitte tovább. Próbáljon csak meg udvarolni egy lengyel csajnak pár vodka után ezen a nyelven!
