Létezik a világon egy íz, a négy ismert alapíz mellett, amit mindenki szeret, csak kevesen tudnak róla. Ez az Umami. Hagyományosan megtalálható sajtokban, húsokban, paradicsomban, gombában, algában, viszont a XX. század eleje óta létezik egy mesterséges megfelelője is, ez az úgynevezett MSG. Az MSG a jelenleg ismert egyik leggyakoribb ízfokozó, ami felelős azért, hogy egy ízt igazán mennyeinek érezzünk, imádjunk, függőségünk alakuljon ki tőle. Káros hatásairól, veszélyeiről hallhatunk eleget, viszont most a másik oldalról is megismerhetjük a „finom íz"-ért felelős anyagot a Jezebel.com-nak hála.
Mi is az az UMAMI
Az Umami, az édes, sós, keserű, savanyú négy elfogadott alapíz mellett a nem hivatalos ötödik íz. A japán eredetű kifejezés jelentése finom íz. Az umami megtalálható a paradicsomban, sajtfélékben, húsokban, gombákban, japán algában. A népesség mintegy 5%-a nem érzi, viszont a többiek ennek köszönhetően érzik igazán finomnak az ételeiket.
Az umamit az ázsiai konyha már régóta alkalmazza ízfokozóként, viszont izolálni és mesterségesen előállítani csak 1907-ben sikerült először. Ez az előállított vegyület a nátrium-glutamát, más néven MSG, mononátrium-glutamát vagy E62.
A The American Journal of Clinical Nutrition kutatása bizonyítja, hogy az umami még kívánatosabbá, ínycsiklandozóvá teszi az ételeket, elégedettebbnek érezzük magunkat tőle.
A kutatásban 27 résztvevőnek kellett elfogyasztania ugyan azt a reggelit. Ezután a résztvevők egy része magas proteintartalmú, MSG enzimmel felturbózott levest evett, míg a többiek e nélkül a páros nélkül kapták meg levesüket. Ezt követően mindenki megkapta pontosan ugyanazt az ebédet. Ezek után a kutatók megnézték, mennyit is ettek pontosan a résztvevők, és megkérdezték, milyen a kedvük és mennyire érzik, hogy teleették magukat. Akik az MSG-t tartalmazó levest kapták, bár kevesebbet fogyasztottak az ebédjükből, mégis úgy érezték, teleették magukat, elégedettek voltak. Ez nem az első ilyen jellegű megállapítás, létezik kutatás amelyik azt állapította meg, hogy a fűszeres vagy a borsos ételek szintén előidézhetik, hogy kevesebbet együnk. Ezek alapján az ízeknek, így az umaminak is fontos szerepe lehet az evés szabályozásában.
A tudósok elszántan kutatnak az után, hogy azonosítsák azt a 10-20 pótló ízt, ami a mindenki által ismert édes, sós, keserű, savanyú, és az umami-n kívül még létezik. Az élen a következő lehetséges alap ízek közötti versenyben a zsíros íz áll.
Bár még mindig nincs konszenzus a négy alapízen túl, a kutatás tisztán mutatja, a nyelvünkön található ízérzékelők ennél jóval több íz megismerésére alkalmasak. Úgy tűnik, a tudósoknak hamarosan fel kell adniuk azt az álláspontot, miszerint csak néhány alapíz létezik. Ez a nagy felismerés a különböző ízek típusairól és hatásairól azt súgja, adott ízek hathatnak rá, hogy valaki mennyit eszik. Tehát aki magáévá teszi ezt az újkeletű megállapítást, annak itt az ideje, hogy megpróbálja előidézni a vágyott súlycsökkenést egy jó umamis burgerrel.