Többszáz Barbie baba és félévszázadnyi információ zúdult ránk a The Barbie Story nevű kiállításon. Megnéztük az első három Barbie babát '59-ből, kulturtörténeti érdekességeket olvastunk és azt is megtudtuk, mikortól van hulahoppkarika Európában. Köszönjük, Barbie.
Egy hatalmas Barbie baba bámult le ránk egy óriásplakátról a berlini Alexanderplatzon és kékre sminkelt szemeivel egyszer csak kacsintott: "gyertek, itt vagyok nem messze, a tévétorony lábánál 999 klónommal együtt". "Sosem érdekeltek a Barbie babák" - ráztam le magamról a delejt, aztán valahogy másnap mégiscsak ott találtam magam a Barbie World kellős közepén. És kellemesen csalódtam.

Nyugalom és információ

Először is azt hittem, Pokémon-pólós kislányok hadán kell majd átverekednem magam a vitrinekhez, ehhez képest összesen két idősödő házaspárral találkoztam, egy mindent végigfényképező orosz úrral és egy tündérnek maszkírozott kislánnyal szülei kíséretében. Egyszóval az augusztus közepe óta futó kiállítás kényelmes és csendes volt.

További tévképzetem az volt, hogy üresfejű, übermenschre szabott Barbie babák fognak untatni. Ehhez képest információval teletömött aggyal távoztam, miután a Barbie-knak köszönhetően áttekintettem fél évszázad kultúr-divat-és filmtörténetét.

Korszakos Barbie-k

Klikk a képre!

A kiállítást létrehozó bécsi Hazy Hartlieb kosztümtervező - aki már tizenegy éve foglalkozik a Barbie babával - saját bevallása szerint arra volt kíváncsi, hogy milyen kapcsolatban áll a Barbie-féle álomvilág a valósággal. Ezért összegyűjtött közel háromezer Barbie-t (és Kent), keletkezésüknek megfelelően besorolta őket egy-egy évtizedbe és minden évtizedhez csatolt néhány ismeretterjesztő táblázatot. A gyűtemény ezer babáját tartalmazó kiállítást először tavaly lehetett megtekinteni Bécsben, most pedig járja a világot.

A lista az 1959-es esztendővel kezdődik, ekkor készült el ugyanis az első három, egyenként alig harminc centis Barbie baba, akik ugyan már felnőtt, önálló nők voltak, de vonásaikban még őriztek valamit a porcelánbabák ártatlanságából. A legkülönbözőbb ruhákba és szerepekbe bújtatott baba egyrészt egy adott kor életérzését, másrészt a társadalom és ezen belül is a nőkről alkotott kép változását is tükrözte. Ha máshogy nem, külsőségekben valóban megjelenik az épp aktuális korszellem: a kiállított babák sora a bubifrizurástól a hippin és a Benetton-mintáson át a diszkós és a raver Barbie-ig terjed.

Tematikus Barbie-k

További vitrineket töltenek meg a tematikusan elrendezett babák: dolgozó Barbie-k (a benzinkutastól az asztronautáig), a világ legnagyobb divatházainak kollekcióit bemutató Barbie-k, dívák és hollywoodi filmsztárok. Ez utóbbi a legérdekesebb csoport, kedvencünk a Marilyn-Barbie, de az Elvis-Ken sem rossz. Itt kell, hogy megjegyezzük, hogy Ken is számos szerepben látható, néha síel, néha meg egyenesen ő George Berger a Hairből, de bármilyen alakban is jelenik meg, Barbie tündöklése mindvégig elnyomja.

Kultfigura

A méteres információs táblák sajátos szelekciós elv szerint számolnak be az adott korszakról, így akár órákig is lehet olvasgatni a babák között. Egyetlen bánatunk csupán az, hogy miközben értesülünk arról, hogy mikor került piacra az első fogamzásgátló tabletta és hogy pontosan melyik évtől szavazhatnak a svájci nők, magáról a Barbie baba keletkezéstörténetéről nem sokat tudunk meg. Pedig az amerikai Ruth Handlers 46 évvel ezelőtt kitalált babája legalább akkora kultfigura lett, mint akiket megformáz.

A kiállítás szeptember 30-ig látható Berlinben, a Rathaus Passagen nevű bevásárlóközpontban, az Alexanderplatzon. Naponta 10 és 20 óra között, a belépés ingyenes.

Tudta-e Ön, avagy Barbie-baba megmondja

Ötvenes évek

1955-ben mutatják be a Sissi című filmet Romy Schneider főszereplésével
1956. június 29-én kelt egybe Marilyn Monroe és Arthur Miller
1958-ban érkezik meg a hullahopp karika Amerikából Európába

Hatvanas évek

1962. augusztus 5-én Marilyn Monroe öngyilkosságot követ el
1964-ben a mozikba kerül a My fair lady Audrey Hepburn főszereplésével
1965. augusztus 18-án dobják piacra az első fogamzásgátló tablettát "Enovid" néven
1967. október 9-én ölik meg Che Guevarát, a jelenkor nagy pólómotívumát
1969-ben rendezik meg a Woodstock fesztivált, melyen 400 000-en vesznek részt
1969-ben összeházasodik John Lennon és Yoko Ono

Hetvenes évek

1971. február 7-én egy népszavazás dönt arról, hogy Svájcban a nők is megkapják a szavazójogot
1975-ben mutatják be a Rocky Horror Picture Show-t
1977. augusztus 16-án meghal Elvis 42 éves korában
1977-ben Schwarzenegger megismeri későbbi feleségét, a Kennedy-unokahúg Maria Shrivert
1979 májusában lesz Margaret Thatcher Nagy-Britannia miniszterelnöke, ezzel az első női kormányfő Európában

Nyolcvanas évek

1981. július 29-én a 32 éves Károly herceg elveszi a 19 éves Lady Diana Spencert
1982-ben Romy Schneider Párizsban, Ingrid Bergman Londonban tér örök nyugovóra
1984. október 31-én szikhek megölik Indira Gandhit
1985 decemberében Stallone és Brigitte Nielsen egybekelnek
1986-ban a mozikba kerül a 9 és fél hét

Kilencvenes évek

1991. június 1-én Ciccolina és Jeff Koons Budapesten kimondja a boldogító igent
1992-ben bemutatják az Elemi ösztönt, Sharon Stone egyetlen jó filmjét
1997 február 23-án megszületik Dolly birka, az első klónozott élőlény
1997-ben Lady Diana 36 éves korában Párizsban meghal, ugyanebben az évben Teréz anya 87 évesen Kalkuttában tér örök nyugovóra
1998-ban elkészül a Sex and the City első szériája
1999-ben Monica Lewinski szakmai gyakorlatra érkezik a Fehér Házba, Bill Clinton elnök mellé