horoszkóp

A legbizarrabb betegségek: Önkéntelenül niggerezik a Tourette szindrómás

2009.04.02. 09:10
Kapcsolódó cikkek (1)
Önkéntelen káromkodás és csapkodás jelentkezik a Tourette szindrómás embernél. A disszociatív elkóborlásban szenvedő egyszer csak elfelejti, ki is ő valójában. Léteznek még olyan betegségek, amikor az ember keze önálló életre kel, és olyan is, amikor a gyerek olyan gyorsan öregszik, hogy még tízéves sincs, amikor nyolcvannak látszik. A legbizarrabb kórokat gyűjtöttük össze, és bemutatjuk, azokat mi okozza.

Vajon létezik-e furcsább betegség a szexszomniánál? - vetődött fel bennünk nemrég a kérdés. Ez az az állapot, amikor az ember álmában is csinálná, de még csak nem is tud róla. Utánajártunk hát a bizarr bajoknak, és annyi érdekes betegségre bukkantunk a kóros csuklástól az Ázsiában elterjedt tetrafóbiáig, hogy alig bírtunk válogatni köztük. Végül olyan ritka bajokat gyűjtöttünk össze, amelyek fenekestül forgatják fel az ember életét, miközben az elméje tiszta, képességei pedig olyanok, mint bárki másé. Így ezt például ki kellett hagyni:

Nincs mimika, az arc maszkszerű

Két éve bejárta a világsajtót az indonéziai Dede, azaz a Gyökérember története, aki egy vírusfertőzés miatt a testét borító, hatalmas, gyökérszerű kinövésekkel volt kénytelen együtt élni. A farkasember szindrómában (hypertrichosis) szenvedők külsőre majdnem ugyanolyan riasztóak, mint a Gyökérember, testüket ugyanis hosszú, hajszerű szőr borítja. A betegség olyan ritka, hogy körülbelül 50 diagnosztizált eset létezik a világon, és egy mexikói család vizsgálata alapján a kutatók genetikai okokat feltételeznek a betegség hátterében. Ebben a családban ugyanis már generációk óta szőrösek a fiúk és a lányok is. Egyébként semmilyen más fizikai problémájuk nincs, és állítólag az illatuk sem rosszabb az átlagénál. Nem úgy, mint a halszag szindrómásoknak.

A torzult külső sokkal súlyosabb és ijesztőbb eseteiben a betegség már gyerekkorban megjelenik. A Moebius szindrómánál, vagy más néven a veleszületett kétoldali arcidegbénulásnál a gyerekek nem tudják mozgatni arcizmaikat, így arckifejezésük maszkszerű, mimikájuk nincs. A feltételezhetően genetikai eredetű betegségben szenvedők nem tudnak szemmel tárgyakat követni, homlokot ráncolni, fütyülni, sokszor nem tudják lecsukni a szemüket és nyelvük is nehezen mozog, beszédük elmosott, artikulálatlan. Ettől függetlenül normális életet élhetnek, bár betegségük nem túl előnyös a párkeresésben.

Szintén gyerekkorban megjelenő kór a progeria, vagy korai öregedés, ahol a a gyerekek a normálisnál 5-10-szer gyorsabban öregszenek. A genetikai eredetű betegség nagyon ritka, 8 millió gyerekből egyet ha érint, de ők ritkán élik meg a kamaszkort. A betegeknél az öregedés minden külső jele megjelenik, beleértve a kopaszságot, a hajlott testtartást és a száraz, ráncos bőrt, de a szokványos öregedéstől elérően a nemi funkcióik sem működnek jól és a növekedés is zavart szenved. A gyerekek mindeközben minden szempontból normálisak. Sőt.

Úgy érezte, nincsen keze

"Madeleine sohasem használta a kezét és a karját - mi több, úgy érezte, nincs is keze. Sohasem evett egyedül, nem ment magától vécére, nem vett le semmit a polcról, mindig mindenben segítettek neki. Hatvan éven keresztül úgy élt, mintha nem lenne keze....Nyomorult haszontalan dorongok - mondta, mintha nem is hozzám tartoznának." (Oliver Sacks: A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét.)

A fenti esetet Oliver Sacks angol neurológus írta le, akinek 60 éves, vak betege idegenkéz szindrómában szenvedett, vagyis olyan betegségben, amikor az ember azt érzi, hogy végtagjai hiányoznak vagy nem valódiak. "Úgy érzik magukat, mint egy hadirokkant, akinek se keze, se lába. Néha az a benyomásuk, hogy a kezük meg a lábuk csonkban végződik, amelyhez egy darab "nyers tésztát" (a betegek megfogalmazása) vagy "műanyagot" ragasztottak." Ilyenkor a betegnek gyakran van olyan benyomása, hogy a kezének önálló, szabad akarata van, ami felett nincs hatalma.

A betegség oka általában agysérülés (pl.: elhibázott agyműtét, stroke, fertőzés, daganat, verőértágulat), és a sérüléssel ellentétes oldalon alakul ki. Egységes gyógymódja nincs, de a betegség bizonyos fajtái a kéz tudatos használatának gyakorlásával javíthatók. Az idegenkéz szindrómának olyan válfaja is létezik, amikor a két kéz ellentétes mozdulatokat, cselekedeteket hajt végre. Például, amikor az egyik beteszi a cigit a szájba, a másik kiveszi és eldobja azt.

Nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb

Az idegenkéz szindrómához hasonlítanak a fantomok, amik a neurológiában az amputált végtag vagy testrész jóval a műtét utáni érzékelését jelentik. Tehát hiába vágták le a mutatóujjat három éve, még mindig ott érzi a beteg a kezén. A legérdekesebb, hogy ezek a nem létező testrészek még fájni is tudnak.

Szintén érdekes neurológiai betegség a neglect szindróma, ami az agy egyik féltekéjének károsodása után lép fel, és sérüléssel ellentétes oldali tér hanyagolását jelenti. A beteg nem veszi észre mi történik a hanyagolt térfélen, az ott történő dolgokat nem tudatosítja, sőt még arról sincs fogalma, hogy hiányzik egy darab a térből. A neglectnek különböző súlyossági fokai vannak, de szélsőséges esetben a beteg csak a nem hiányzó oldalon borotválkozik, ott sminkel, mosakszik. Egyesek az öltözködéssel is bajban vannak, és a hanyagolt oldalra nem húznak zoknit, cipőt. Van, hogy nem eszik meg az ételt a tányérjuk azon oldaláról, ami a negligált térfélen van, pedig még éhesek. A rajzoknak csak az egyik felét készítik el, a szövegnek csak az egyik oldalát olvassák. Gyakran nem válaszolnak a rossz oldalukon lévő embernek, nekiütköznek dolgoknak, eltévednek. Ha azonban a beteget felszólítják, hogy fordítsa el a fejét, és nézzen a hanyagolt oldalra, megteszi. Érzékszerveiknek ugyanis semmi baja.

Elfelejtette, ki ő valójában

Annak érdekében, hogy a pszichés problémák se hiányozzanak betegséglistánkról, itt van Bourne tiszteletes sztorija, aki a disszociatív elkóborlásban szenvedett. "A tiszteletes 1887. január 17-én providence-i bankjából kivett 551 dollárt, vásárolt rajta Greene városkában egy telket, kifizette a számláit, majd felszállt egy lovaskocsira. Ez volt az utolsó pillanat, amire még emlékezett. Két hónappal később Pennsylvaniában, Norristownban egy magát A.I. Brownnak nevező férfi, aki hat héttel korábban nyitotta meg boltját, álmából felriadva kérdezte a ház többi lakóját, hogy hol van. Azt állította, hogy a neve Ansel Bourne, életében nem hallott még Norristownról, az üzletvezetéshez nem ért, és az utolsó amire emlékszik, hogy pénzt vesz fel egy bankból." (részletek William James 1890-es esettanulmányából)

Az általában stresszhatásra kialakuló zavar a népesség körülbelül 0,2 százalékát érinti. A betegek elfelejtik személyiségüket, múltjukat és elhagyják otthonukat. Van, akinél az állapot rövid, néhány órás vagy napos, de olyan is akad, aki teljesen új életet kezd akár több ezer kilométerre az otthonától. Aztán az állapot hirtelen véget ér. Az emlékek visszatérnek, a beteg többé nem esik vissza, de az elkóborlás időszaka, ahogy a tiszteletesnél, feledésbe merül.

Egyébként ugyancsak disszociatív kórképek családjába tartozik, amikor a betegnek több elkülönült személyisége van. A személyiségek egymástól merőben eltérőek, és felváltva irányítják a viselkedést. Minden személyiségnek megvan a maga neve, kora, gyakran még a kézírásuk, a vérnyomásuk, vagy a nyelvtudásuk is különbözhet. Az egyik leghíresebb ilyen beteg Chris Sizemore, aki három különböző személyiséggel bírt, és életét az Éva három arca című filmben dolgozták fel.

Akaratlanul káromkodott megállás nélkül

A végére pedig az egyik legkülönösebb kórt, a Tourette szindrómát hagytuk. Ez talán a legismertebb bizarr betegség, mivel Martin Scorsese Aviátor című filmjének főszereplője, Howard Hughes is ebben a kényszeres betegségben szenvedett, amelyet furcsa mozdulatok, szokások rendszeres jelentkezése jellemez. A beteg tikkel, ráng az arca (nézze csak meg mennyire), önkéntelenül utánozza mások beszédét, arcmimikáját, természetellenes hangokat ad ki és kegyetlenül káromkodik. Vagy dolgokat csapkod a falhoz, mint Oliver Sacks orvos barátja.

"Az asztalnál ülve Benettet folyton elvonták görcsös mozdulatai - kényszeresen meg-megérintette a lámpabúrát a feje fölött. Mutatóujjának körmével finoman meg kellett kocogtatnia a lámpaüveget, és ilyenkor éles, félig-meddig dallamos hangot adott ki, néha egész hangsorozatot. ... A hűtőajtó pedig be volt horpadva és le volt verve.... - Hát igen - magyarázta - ha hirtelen rám jön a dühroham, akkor elhajítom a kezem ügyében lévő tárgyakat: a vasalót, a sodrófát, a serpenyőt, mindent. ... Esetenként megérzi előre a rohamot, ami elég ahhoz, hogy elkiáltsa magát - Fejeket behúzni! - mielőtt valamit kényszeresen a szoba másik végébe hajítana."

A betegség oka az idegrendszer károsodása, és a mértéktelen izgalmon, erőszakos impulzusokon, és gyakran bizarr humoron túl a betegek normális, értelmes, intelligens emberek, akik sokszor kerülnek kínos helyzetbe, főleg a durva káromkodásaik miatt. Az angol neurológus egyik betegét, Ray-t például majdnem elhagyta a neje, mert szex közben önkéntelen Bassza meg! A francba! kiáltások törtek ki belőle. És most képzelje el ezeket a szavakat egy kisgyerek szájából.