"Üdvözöljük az úgynevezett büférendeletet, de úgy véljük, ezzel még nem oldódott meg az egészséges étkezés kérdése" - mondta a Velvetnek Antal Emese a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, aki kollégáival együtt Korszerű és egészséges iskolai büfé címmel kiadványt készített az érintetteknek. Úgy véli ugyanis, hogy az általános és középiskolákban már életbe lépett minisztériumi rendelet túl szigorú kritériumokat tartalmaz a büfékben forgalmazható élelmiszerekkel kapcsolatban.
Száműzni a túró rudit!
"Az érvényes tiltólista értelmében egyes ásványvizeket sem lehetne a büfékben árusítani, és például a túró rudit is száműzni kellene. Nincs szükség merev előírásokra, a mértékletességre kellene inkább ügyelni" - tette hozzá Antal Emese.
A büférendeletként emlegetett előírást a szakmai szervezetekkel egyetértésben az Egészségügyi Minisztérium ajánlása alapján az oktatási tárca jutatta el az általános és középiskolákba. Az előírás tartalmazza, hogy milyen jellegű élelmiszereket árusíthatnak a büfék üzemeltetői. Eszerint magas só, zsír és cukortartalmú élelmiszereket a gyerekek érdekében nem szabad árusítani. Ezek közé a különféle csipszek és cukorkák, és egyes szénsavas üdítők tartoznak elsősorban.
Színezett kenyér, édesítőszerek patkányokon
A táplálkozási szakembereket tömörítő MDOSZ azonban úgy látja, ezeknek az élelmiszereknek a kizárása még nem jelenti egyértelműen, hogy ismerjük az egészséges táplálkozás alapjait. Antal Emese elmondta, a kiadvánnyal a szülőknek, a pedagógusoknak és a gyerekeknek szeretnének segíteni abban, hogy a korszerű étkezés alapját megismerjék. Laikusként is megállapíthatjuk, hogy a szöveg nem feltétlenül érthető az általános iskolás gyerekek számára, és az alapelvek helyenként túl általános megfogalmazásokat tartalmaznak. Például a "nincs egészségtelen étel, csak mértéktelen fogyasztás".
Felvetésünkre a dietetikus elmondta, az általánosítás szándékos. "Nagyon sok telefont kapunk, és a hozzánk intézett kérdésekből kiderül, hogy melyek azok a területek, ahol további információkra van szükség. Részben ezeket foglaltuk össze a Tévhitek és tények alcím alatt". Ezek közt találjuk például, hogy nem minden barna kenyér rosttartalma magas, egyes fajtákat malátával színeznek, vagy azt, hogy nem bizonyított, hogy a mesterséges édesítőszerek rákot okozhatnak. A kiadványt összeállítók szerint legalábbis a patkánykísérletek eredményei az emberi táplálkozásra vonatkoztatva nem érvényesek.
E 150= karamel, és a GM
A dietetikusok egy rövid mondatban néhány korszerű diétát is cáfolnak azzal, hogy tapasztalataik szerint mindegy, hogy a köretet és a feltétet külön, vagy együtt fogyasztjuk-e, az elfogyasztott energiamennyiség számít.
Ugyanitt az E-számokról is megemlékeznek röviden. Eszerint nem minden E mesterséges és káros. Az E-számok közül például az E 150 a karamell-tartalomra utal, az E 300 pedig a C-vitamint jelzi, az E 307 pedig egy másik antioxidáns. "A mai életünkben lehetetlen kikerülni azt, hogy az élelmiszereink E-számot ne tartalmazzanak. Az ételek tartósítása évezredek óta gyakorlat, tehát nem kizárni kell ezeket az adalékokat, hanem figyelni a mennyiségükre" - mondta a közhiedelmeket cáfoló szakember.
A tartósítószereken kívül a tájékoztatásban szintén hangsúlyt kap a génmódosított élelmiszerek témája, amelyekről a kiadvány szerkesztői szintén futólag megállapították, a legtöbb hazai élelmiszergyártó és kereskedelmi lánc garanciát vállal arra, hogy forgalmazott termékei GM-mentesek.
Ötösért csoki és a fölösleges kalóriaszámlálás
Az ajánlásban a szerzők részletesebben térnek ki az életmódra. "Több helytelen gyakorlat létezik, amin érdemes lenne változtatni. Ha csak néhányat kell említenem, sokan elhanyagolják a reggelit, pedig azt még fogyókúrázás esetén is nagyon fontos étkezés. A szülők népszerű jutalmazási és büntetési módja az étkezésekkel függ össze. Ha ötöst hozol, kapsz egy csokit, vagy elmegyünk a gyorsétterembe. Ez hibás beidegződésekhez vezet" - mondta Antal Emese az első kijelentését egy, a kiadványban is megjelentett statisztikára alapozva, a másikat személyes tapasztalataira.
A kiadvány kitér arra, hogy a büféüzemeltetők milyen témájú plakátot helyezzenek el helyiségben a döntéseiket "érzelmi alapon hozó" gyerekek részére, és közöl egy testtömeg index és alapanyagcsere kiszámítására alkalmas táblázatot. "Nem vagyok híve a kalóriaszámlálásnak" - jelentette ki egy újabb szokásra rátérve az MDOSZ elnöke.
A kiadványban ugyanakkor szemléltető kalóriatáblázatot is találunk, amelyet egyébként a hazai gyorséttermek is kötelesek mellékelni a vevőiknek. A táblázatból többek közt kiderül, 1 kis banán körülbelül 100 kalóriát tartalmaz, amelyet egy 50 kilogrammos ember 30 perc gereblyézéssel éget el. A 200 kalóriát tartalmazó pálcás jégkrémet pedig egy 50 kilogrammos testsúlyú ember 1 óra gimnasztikával dolgozhat le. A hasonló témájú táblázat szerint egy óra alvás 0.93 Kcal energiát igényel, a kocsolyázás 5 Kcalt, a kerékpározás 12 Kcalt.
A finn példa zsírszegény tejjel
"Fontosnak tartottuk, hogy a vitaminszükségletről is megemlékezzünk, amelyről szintén sok tévhit kering" - mondta a szakember, akit emlékeztettünk arra, sok szülő nem a tájékozatlansága miatt választja az egyoldalú táplálkozást, hanem mert az anyagi helyzete nem teszi lehetővé a változatosságot.
"Finnország példája mutatja, az árpolitika is alakítható. Az ország a nyolcvanas években elkezdte a népegészségügyi programját, amelynek egyik eredménye az lett, hogy az emberek meggyőződtek arról, hogy csökkentett zsírtartalmú tejet érdemjes vásárolniuk. Mivel ezekre a tejekre megnőtt az igény, a forgalmazók csökkentették a termékek árát, így még több vásárlót sikerült szerezniük. Valami ilyen változásra lenne szükség idehaza is" - tette hozzá a dietetikus.