Úgy látszik, már elég messzire kerültünk a problematikus időktől ahhoz, hogy ne legyen ciki olyan kiállítást rendezni, mely a szocializmust mint divatdiktátort mutatja be. Arról nem is beszélve, hogy a kiállított outfitek jelenleg bármelyik trendérzékeny ruhaüzlet kirakatában is előfordulhatnának, a divat spirális körforgásának hála.
Hogy tudják, miről lesz szó
A Kirakat: Divat a szocializmusban kiállítás egy atmoszférateremtő, kontextusba helyező összemontázsolt videóval kezdődik, ha netán akadna olyan látogató, aki ne hallott volna Tereskováról, a Szabó családról vagy Rubik Ernőről. Azt a divattörténeti pillanatot is bevágták, amikor Kádár János és Jánosné meglátogatja az S-Modellt. A kiállítást bemutató információs tábla pedig félreértéseket oszlat: az installáció "az államosított divat négy évtizedére tekint vissza az ötvenes évektől a nyolcvanas évek végéig", továbbá "az államosított divat célja az ország felöltöztetése volt".
Csak a legnagyobb mázlisták nézhettek ki divatosan
Eddig is tudtuk, és most is kiderül, hogy nem volt könnyű divatosan kinézni a szocializmusban, az első két évtizedben meg különösen nem, kivéve persze az olyan mázlistákat, akiknek a férje a párthierarchia csúcsán állt. Az ilyen szerencsés elvtársnők ugyanis Rotschild Klára szalonjában vásárolhattak, de csak ők (meg mondjuk a külföldiek közül Titóné). A funkcionáriusfeleségek a kevésbé menő és kicsit konzervatívabb Arató Ferencné (majd később Ökrös Zsuzsa) szalonjába szorultak. A kor leghatározóbb neve exkluzív divatban kétségtelenül Rotschild Klára volt - a kutyája is a Vouge-ról kapta a nevét - róla külön dokumentumfilmet lehet látni, a kiállítás fénypontja viszont mégsem ő, hanem Kádár Jánosné ruhája (amit mondjuk pont ő készített).
Kádár Jánosné lehetett volna, de nem akart divatos nő lenni
Kádár Jánosnénak volt ugyanis egy tiszta selyem fehér kosztümje, és egyazon kígyóbőrből készült pénztárcája, retikülje és cipője, valamint színben harmonizáló (sárga) Symphonia cigarettája is; ő azonban puritán nő volt, nem érdekelte a divat. Sokkal szívesebben mutatkozott stüszivadász kalapban és szürke lódenkabátban országszerte ismert férje oldalán.
A félelmetes divat és az otthonkák világa
Külön installációban jelenik meg a félelmetes feketeautós ÁVÓ-s divat illetve az ügynök közvetlen környezetének világa. Ennek kellékei a műbőr férfikalap, a klasszikus fekete para-bőrkabát, a férfi svájcisapka, a női otthonka és legnagyobb kedvencem, a "női ún. házmesternészandál" (lásd galéria).
Nejlondzsörzé miniruha, hatalmas napszemüveg, Tisza cipő
A várt retro look mellett értek amúgy meglepetések is a kiállításon: noha a hetvenes évek utolsó éveiben már én is pont éltem, egyáltalán nem emlékeztem rá, ezért meglepődve tapasztaltam, hogy már ekkor hordtak a nők forrónadrágot. A '68-ban készült miniruha másolatáért biztos egy csomó pénzt adnának a WAMP-on, a hetvenes évekbeli nejlondzsörzé miniruhát pedig egy élelmes fiatal magyar dizájnernek minimum le kéne koppintania.
Az ígéretekhez híven megjelenik a dolgozó nő ünnepi ruhája is, a műselyem kendő, tokkalap, nejlon kesztyű, az ismét nagyon divatos oversize napszemüveg. A nyolcvanas évektől gyártott, akkoriban ciki, ma nagyon menő Tisza cipő akkor is pont úgy nézett ki, mint a mai modernesített változat. A korszak szezontól független és elég tartós divatszíne a szürke volt, ki is van állítva egy színminta, KGST országoknak ajánlva szeretettel.
Kirakat: Divat a szocializmusban - In memoriam Ökrös Zsuzsa
Budapesti történeti Múzeum
Szent György tér 2.
Belépő: 1100 Forint. Diák/nyugdíjas: 550 forint, 65 év fölött ingyenes
Megtekinthető: január 14-ig
További infó: www.szocialistadivat.hu