horoszkóp

A tahiti gyöngytől a gyógyító piercingig

2005.03.17. 11:31
A Magyar Nemesfémesek Országos Szövetsége versenyt írt ki egyedi tervezésű ékszerekre, amelyre az utóbbi évtizedekben hanyagolt brossokkal nevezhettek az ötvösök. Ami pedig a hétköznapi viseletet illeti, a díjazottak szerint divat a tahiti fekete gyöngy, a rovásírással díszített ékszer-szett, és a mandzsettagomb, de a rubinos köldökpiercing gyógyerejére nincs bizonyíték.

"Az utóbbi évtizedekhez képest a nemesfémből készített melltű és kitűzők iránt újból érdeklődni kezdtek az emberek" - mondta Nyékes Ilona aranyműves "Az ékszer örök öröm" címmel a Hungoro Budapest alkalmából rendezett kiállítást megelőző verseny egyik díjazottja. A pályázatot meghirdető Magyar Nemesfémesek Országos Szövetsége egyrészt éppen azért választotta ezt a témát. Másrészt pedig a zsűri bravúrdarabot várt, amelyből kitűnik, mire képesek a magyar iparművészek az ékszerek tervezésben és a kivitelezésben. A hazai és a nyugati ékszerpiac összehasonlítását a közhelyek kerülésével felszínesen érintjük, az ékszerek viseletében kialakult trendeket mélyebben.

Arany pecsétgyűrű és az újjáéledés

Tekintse meg képeinke!
"Az 1700-1800-as években Magyarország nagyhatalom volt az ékszerkészítés terén, de a szocialista rendszerben gyakorlatilag nem létezett ez a szakma. A nemesfém feldolgozás állami kézbe került, egy időben a jeggyűrűt is jegyre lehetett kapni. Az aranyműves és ötvös szakma a kilencvenes években éledt újjá" - adott rövid történeti áttekintést az arany pecsétgyűrűk korát érintve Nyékes Ilona, aki a szakma nemzetközi versenyeit szintén jól ismeri.

A szakmában rangosnak számító 2002-es Tahiti Gyöngy Trófea nemzetközi ékszerversenyen például több díjat nyert többek közt szett, fülbevaló és köldökpiercing kategóriában. Nyékes Ilona a szépségversenyekhez hasonlította az ékszerversenyeket. Tapasztalatai szerint a külföldi versenyek leginkább abban különböznek a hazaiaktól, hogy amíg kint a verseny szervezői biztosítják az alapanyagokat, az itthoni tervezők saját maguk szerzik be. Ez különösen abban az esetben érdekes, ha például Tahitiről származó fekete gyöngy az ékszer alapja.

"Az egyik versenymunkámhoz éppen arra volt szükségem, de könnyen hozzá tudtam jutni. A gyémánt mellett a feketegyöngy is népszerű, elérhető drágakő idehaza: a bordó és zöld színben is játszó gyöngy darabja 30-90 ezer forintért megszerezhető. Az ára a nagyságától függ, és attól, mennyire szabályos a formája" - mondta az aranyműves, aki önálló, Ackoff nevű ékszerészműhelyét vezeti. A különböző ásványok iránt pedig az utóbbi évek ezotériakultusza keltette fel az érdeklődést, amelynek hatására sokan a kövek gyógyító erejében kezdtek hinni. A hiedelem szerint köldökpiercingként fejti ki a leginkább áldásos hatását.

Nagyvárosi betegségek ellen

"Bizonyítani ugyan nem tudom az ásványok gyógyerejét, de annyi alapja lehet a feltevésnek, hogy minden ásvány energiát bocsát ki. Amikor egy vendégnek megmutatom az ásványokat, azt szoktam javasolni, ösztönösen válassza ki a neki tetszőt, mert nyilván arra van szüksége" - folytatta az ékszerész. A gyógyító hatásokról több publikáció is megjelent, de a Caprice ékszerkereskedő cég elemzését laikus szemmel hihetőnek találtuk, és az aktualitás kedvéért a civilizációs betegségek kezelésére vonatkozó tanácsokat említjük. Az ametiszt például csökkenti a feszültséget, segít az álmatlanság ellen, az opál a betegségekkel szembeni ellenállást erősíti a szervezetben, a rubin pedig különleges kisugárzásának köszönhetően állítólag a házaspár vitáit simítja el.

Az ékszerek viseletét jellemző trendek inkább egyértelműek. " A ruházkodáshoz hasonlóan ezen a területen is éppen minden divat. Az utcán sétálva éppúgy látok tömeggyártással készített bizsukat, mint ízléses egyedi darabokat" - mondta az ékszerész, de hozzátette, a ruhaviseletben jellemző retródivat az ékszerek terén legfeljebb annyiban érvényesül, hogy a barokk stílusú ékszerek népszerűek lettek. Az általános irányzatokon kívül az ékszerész egyedi jellemzőket is említett. Eszerint a fehérarany és az esüst után újból előtérbe kerül a sárga szín, az ékszerek egyre inkább színesek lesznek.

Pénzcsipesz és gyűrű rovásírással

Klikk a képre!
"A mi megrendeléseink közt még mindig a fehér szín dominál" - kapcsolódott be Nagy Dániel a Splendor Műhely vezetője, aki Zsendovics Gergely kollégájával megosztott második helyet kapott a hétvégi versenyen. Műhelye javarészt karikagyűrűk gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. Az általános igényekről elmondta, a nők esetében a nyaklánc, és a gyűrű a leggyakrabban vásárolt ékszer, a férfiak a pénzcsipeszt és a mandzsettagombot is keresik.

"Ékszert az ember hosszú távra vesz, ezért manapság sokan szettben gondolkoznak. Ebben az esetben egy meghatározott koncepciót visz végig a megrendelő. Ragaszkodik például egy csiszolt kőhöz, amelyik feltűnik a nyakláncon, a karkötőn és a gyűrűn is. Legutóbb pedig egy olyan szettet készítettünk, amelynek minden darabján volt egy felirat rovásírással" - mondta a műhelyvezető.

A vevőkörről Zsendovics Gergely elmondta, általában nem a leggazdagabb emberek jönnek, de nem az áruk szerint választják ki az ékszereket. "Még közülük is néhányan csupán annyit mondanak: csináljon nekem valami szépet. Többüknek azonban van saját elképzelése. Annyi bizonyos, hogy nem foglalkoznak a grammárakkal, és mindig igényes darabot szeretnének" - mondta a műhely alkalmazottja, aki leginkább személyre szóló darabokat szeret készíteni. "Azt tapasztalom, erre egyre inkább van kereslet".

Gyémánt, mint befektetés
Becslések szerint évente nyolcmilliárd dollár értékben cserélnek gazdát gyémántok a nemzetközi piacon. Világviszonylatban a legjelentősebb cég a dél-afrikai tulajdonú De Beers Holding. Londoni központjában négy-öt hetente gyűlik össze az a körülbelül százötven kereskedő, akik aztán tovább értékesítik a még csiszolatlan nyersgyémántokat. A hazai gyémántforgalom évente két-három milliárd forintos nagyságrendű. Magyarországon a világpiaci árhoz képest körülbelül 10-20 százalékkal olcsóbban juthatunk briliánshoz (forrás: Manager Magazin)