horoszkóp

Az esküvő nem arra való, hogy levegőt vegyél!

2006.07.27. 15:30
Kapcsolódó cikkek (1)
Az Olaszországban menő esküvői ruhákat keresik itthon is, divatos a vállpánt nélküli fazon, és egyre népszerűbbek a törtfehér menyasszonyi ruhák, amelyekben egyébként nem jelent rosszat, ha nem kapunk levegőt. Egy házasulandó kolléganőt kísértünk el a Teréz körúton található esküvői ruhaszalonokba, de ruha nélkül tértünk vissza.

„Az esküvő nem arra való, hogy levegőt vegyen, és hogy televacsorázza magát” – mosolygott az Ecrue Szalon eladója, amikor Reni kolléganő megjegyezte, hogy az épp felpróbált, halcsontos kreáció olyannyira karcsúsítja a derekát, hogy fél perce levegőt sem kap.

Búbánatvölgy előtt vásárlási öröm

Nézze meg képeinket!

Reni kolléganő szeptemberben férjhez megy egy Búbánatvölgy nevű, első hallásra nem túl biztató nevű helyszínen, és feltett szándéka, hogy az esemény előtt a legtöbb budapesti menyasszonyi ruhaszalon kínálatát megismeri. Annak biztos tudatában kísértük el, hogy még mindig az időtlen brüsszeli csipkés-fátylas-uszályos, illetve palóc népi ihletésű ruhák uralják a piacot, és valószínűleg nem lehet majd egyszerű darabra szert tenni a kutatásunk elsődleges helyszínén, a Teréz körúton.

Az előítéleteinkkel azonban már az első szalon kínálatát látva leszámolunk. Ad hoc becsöngettünk a Nyugati tér egyik leharcolt bérházának második emeletén található Ecrue Szalonba, és a szobába lépve feltűnt, a német tervezők komolyan vették az ezredfordulót. „A vendégeink inkább a modern, egyszerű, letisztult darabokat kedvelik. A házasulandók életkora kitolódott az utóbbi években, harminc év az átlagéletkor, és alkalmazkodva a mostani trendekhez, kismamáknak készült esküvői ruhát is tartunk.” – mutatott a sztender felé az eladó.

Miss Poppy pirosban

Amíg a kollegina az első, a Csengetett Mylord stílusában kreált fehér estélyit próbálta fel, nekünk az üzlet katalógusában egy vörös szatén míderrel varrt, fehér szoknyás esküvői ruha tűnt fel.„Manapság keresik a színes ruhákat is, de a legnépszerűbb szín továbbra is a fehér, ezt követően az ekrü (halvány tört fehér) és a karamell” – tette hozzá az eladó.

Habár némelyik nő első látásra megtalálja azt a ruhát, amelyikben el tudják magukat képzelni a pap előtt, ennek ellenére az eladók általában az elvártnál több ruhát próbáltatnak végig a menyasszonnyal, legyen miből választania. Bő egy órát töltöttünk az első szalonban, ahol legalább kaptunk engedélyt a fotózásra, és ahol az eladó nem terhelte a vásárlójelölet álságos dicsérettel, ha egy kreációban inkább képviselőfánkra hasonlított, mintsem menyasszonyra.

190 ezer

Tervezői vadhajtásokat itt nem láttunk, viszont a ruhák nagy részét olyan szűkre szabták, hogy a táplálkozási zavaroknak megfelelő alapot szolgáltatnak. A ruhákon függő árcédulák átlagosan 190 ezres eladási árat, és 110 ezer forintos kölcsönzési árat jeleztek, viszont ebben az időszakban 10 százalék kedvezményt adnak a ruhákra.

Kicsit olcsóbbért (95-100 ezer forint) találtunk menyasszonyi ruhákat a Teréz körút egyik, szintén emeleti gangján található Diamonds szalonban. A szobabelső plüsskárpittal és az egész falat befedő antik tükörrel ez a körképünk leghangulatosabb szalonja, ahol kereskedelmi rádió helyett szolid, családalapításra biztató balladák szóltak. Reni kolléganő ennek ellenére zavartan nézegette magát egy kagylós míderrel ellátott kreációban, láthatóan az eladó arrogáns stílusa feszélyezte.

Uszályok találkozása

Galéria!

Fotókat egyáltalán nem készíthettünk, mondván a szalonnak van saját, profi képanyaga, amelyekből is a legtöbbet hirdetett darabok keltik fel leginkább a vevők érdeklődését. „Az uszályos fazonok újra divatba jöttek. Egy adott ruhát különféle hosszal és fazonnal ellátott véggel tudjuk kombinálni” – mondta az eladó az Olaszországból szállított darabokat bemutatva, és kérdésünkre, miszerint melyek az esküvőkön legdivatosabb darabok, kelletlenül válaszolt. „Azok, amik mennek Olaszországban”.

Ha a Reni kolléganőre öltött darabok a mediterrán trendet mutatják, akkor a vállpánt nélküli, szűk felsőrészes, nem túl széles, de krinolinnal merevített szoknyás változatok a kelendőek, amelyek színe nem teljesen fehér, és anyaga helyenként gyűrt.

Súlyos menyasszonytánc

A szalon katalógusában egy ráncosított anyagú darabot találtunk a legizgalmasabbnak, de ez felvéve erősíti a felsőtestet, és Reni kolléganő szerint a súlya miatt sem megfelelő választás egy elhúzódó menyasszonytáncra. Végül egyiket sem sikerült kiválasztani, és sietve távoztunk, hogy ne halljuk meg az eladó kolléganőjéhez intézett megjegyzését, amelyben sejthetően rólunk volt szó.

A szalon szomszédjában található Elite ruhaszalonba nem tértünk be, látva a kirakatban, hogy a Diamondhoz hasonló kreációkat forgalmaznak, és ezt nagyjából már ismerjük. Kihagytuk továbbá a Héjja szalont is, mivel leginkább csipkés nosztalgiaruhák tűntek fel a kirakatba tett képeken, holott mi vagányabb darabokra éleztük ki az érdeklődésünket. Elsétáltunk a közeli Laura szalon előtt is egy futó pillantással, és végül az Igen szalonba csöngettünk be.

Testes hollandok

„Az itt látható ruhákat holland nőkre szabták. Habár az ízlésvilág hasonló, a holland nők általában magasabbak és erősebb csontúak, mint a hazaiak, ezért elképzelhető, hogy be kell vennünk pár centit, ha valamelyiket kiválasztja” – magyarázta az előzőekhez képest kisebb, egyszerűbb és sötétebb szalon fiatal eladója, ahol szintén nem fényképezhettünk.

A vállfán látva ötletes darabnak tűnt egy álló gallérú, összességében francia stílusú ruha, amely azonban felvéve inkább egy gúnárnyakú vásárlóhoz illik, mintsem átlagos anatómiához, hiába hajtogatta úgy az anyagot a modellünk mögött álló eladó, hogy a ruha passzoljon. A lány azonban jóval kedvesebb volt, mint a portyánk második állomásán, és a klasszikus fazonok ajánlása helyett egy következő szalonba irányított bennünket, ahol szerinte nagyobb eséllyel találunk egyszerű szabású ruhákat.

Ezüst levelek

Klikk a képre!

Így is lett. Az Amarilla szalonhoz ismeretlenül nem lett volna sok bizalmunk, mert egy fölszinti lakás bővítésével leginkább egy nyári konyhára emlékeztetett, de miután beléptünk, a tér tágasabbnak tűnt, bár a szobába rengeteg ruhát zsúfoltak. A kínálatból legalább tízet sikerült próbára kiválasztani, amelyek közt az egzotikum kedvéért modellünk egy ezüst mintás, negyvenes nőknek szánt darabot is felpróbált. „

Önnek jobban állnak a pánt nélküli, a vállat szabadon hagyó, szűk felsők”- reagált az eladó, aki szintén kerülte a túlzott jelzőhasználatot, és mialatt a szomszédból érkezett három éves kislányt fegyelmezte, egy fadobogót hozott, mondván azon állva a szoknya hossza inkább láthatóvá válik.

Útvonal

Ezek, az egyébként fantáziával és a hagyományok iránti mérsékelt lelkesedéssel összeállított ruhák voltak a terézvárosi utunk legolcsóbb darabjai, egyes darabokat 65 ezer forintos kölcsönzési díjért kínálták. „A kiegészítők közt továbbra is a fátyol és az ékszerek - főéeg a gyöngysor - a legnépszerűbbek, de a kesztyűket és stólákat is keresik, főleg, ha templomi szertartást is tartanak” – tette hozzá az eladó, mialatt egy műanyag sámlin ülve figyeltük a próbát.

Négy óra telt el azóta, hogy az első szalonba betértünk, és Reni kolléganő még nem választotta ki a megfelelő ruhát. Egy szatén várkisasszony-fazonú ruhában a tükör előtt egy papírra mutatott, amelyre még felírta magának az Eklektika Szalont, a Fehér Szalont, és még három helyet, amikor is az izgatottságát kihasználva kimentettük magunkat a további szalonlátogatás alól.