horoszkóp

Bevizsgálatlan az 1500 'E' nagy része

2007.08.06. 17:30
A guargumi aktuális dioxinja igazából csak még egy kis méreg az E-számokkal terhelt kajákban, amikről legalább azt sem pontosan tudják, hogy hatnak. Igaz, nem is mind ártalmas. És nem is minden E okoz allergiát. Ha meg már nagyon sokan betegszenek meg tőlük, ki is vonják őket a forgalomból. Hitek, parák és tévhitek az élelmiszeripar világából.

Először is különbséget kell tenni összetevők és adalékanyagok között. Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Szövetség élelmiszerbiztonsági szakértője elmondta: minden olyan anyag, melynek nincs tápértéke és funkciója miatt kerül az élelmiszerekbe, adalékanyagnak számít. "Színezőanyagokat például azért használunk, hogy szebb, kívánatosabb legyen az élelmiszerek színe, a tartósítószerekkel megpróbáljuk növelni a fogyaszthatóság idejét, ezenkívül természetesen vannak az állományjavítók és az édesítőszerek, amik külön kategóriát képeznek."

"Az E-számok az Európai Unióban engedélyezett élelmiszeradalékokat jelölik, amelyek közt a színezékektől az antioxidánsokon át az ízfokozókig számos vegyület található. Tóth Gábor élelmiszeripari mérnök elmondta, egy részük valóban veszélytelen, a 100-as nagyságrendű színezékek egy része például természetes alapanyagból készült, de vannak olyanok - például az E103, sárga színezőanyag - amelyek allergiát okozhatnak. A 200-as nagyságrendbe tartoznak a tartósítószerek, amelyek egy része szintén hajlamosít az allergiára: például a benzoesav és a kálcium-benzoát. A benzoesav és sóinak használatát a kutya- és macskaeledelekben betiltották. A 300-as listába az antioxidánsok, és a savanyúságot szabályozó anyagok kerültek - a 300-309 közé a C-vitamint sorolják. A 400-as nagyságrend egyes sűrítőanyagai veszélyesek a szervezetre nézve (pl. a szentjánoskenyérmag-liszt, E-410, amit egyébként bioélelmiszerekben is engedélyeznek). A 600-as nagyságrend az ízfokozóké: glutamátoké és gualinátoké. Ami az édesítőszereket illeti (900-as nagyságrend), az elmúlt években sokat vitatott aszpartámra ugyanúgy érdemes ügyelni, mint a szacharinra, amelyik patkányokon végzett kísérletek alapján egyes rákfajtákra hajlamosít.

És a számuk egyre nő

A bivalyerős élelmiszerlobbinak köszönhetően mostanában közel 1500 adalékanyagot alkalmaznak (Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-89/107 számú előírása szerint Magyarországon összesen 315 adalékanyag engedélyezett). Ezek száma állandóan változik, hiszen a folyamatos monitoring miatt számos vegyületről kiderül, hogy káros, illetve új anyagok kerülnek forgalomba. Ezt nemcsak a fogyasztók, hanem a szakemberek sem bírják követni. Dömölki Lívia állítása szerint az EU Élelmiszerbiztonsági Hivatalának kezdeményezésére az országok megpróbálják összehangolni az Európában érvényes szabályrendszereket és megpróbálják a minimálisra csökkenteni az engedélyezett adalékanyagok számát.

És vajon miért nem lehet véglegesen kiiktatni őket? "Ez bizony nem könnyű, hiszen a gyártók szeretnének minél olcsóbb és tartósabb termékeket előállítani, ezt pedig csak az adalékanyagokkal tudjak elérni. Attól viszont nem kell félni, hogy "túladagolják" ezeket, hiszen ez nem lenne túl költségkímélő megoldás" - mondta Dömölki.

"Elképzelhető, hogy a mai élelmiszeripari termékeket adalékanyagok nélkül állítsák elő, de azok nem lennének gusztusosak, tartósak, és piacképesek, így a gyártóknak nem érné meg forgalmazni azokat" - mondta Tóth Gábor, aki Az E-számokról őszintén címmel négy évvel ezelőtt jelentett meg egy összefoglaló könyvet. Mint elmondta, az E-számok egy része az élelmiszerek fontos adalékai, de sok olyan próbálkozás ismert, amelynek során adalékmentes reformételeket állítottak elő.

Tóth Gábor szerint ha egy rostos üdítő elkészítéséhez nem használnának adalékanyagot, akkor a rost és a víz elválna egymástól, és az ital eladhatatlan lenne. A legkönnyebb lenne megválni a tartósítószerektől, hőkezelési eljárással ugyanis meg lehet hosszabbítani az ételek szavatosságát.

Az E-ártalmai

Negatív hatások
Az allergiától eltekintve a problémás adalékanyagok háromféleképpen fejthetik ki negatív hatásukat: befolyásolják az emésztést és a tápanyagfelvételt, vagy elősegíthetik egyes betegségek kialakulását, és esetleg - bár az a legtöbb esetben még nem bizonyított, elő is idézhetik azokat (foszfátok - kálciumvesztés, hiperaktivitás, az alumínium tartalmúak - Alzheimer-kór, citromsav - fogbetegségek, glutaminsav - "kínai étterem-szindróma"), vagy problémát okoznak bizonyos anyagcsere-
zavarokban szenvedő embereknél (pl. pajzsmirigy-zavarok az eritrozin hatására).

Néhány évvel ezelőtt, amikor a lakosság nagy része elkezdte vadul nézegetni az élelmiszerek csomagolását, az élelmiszeripar úgy reagált, hogy eltüntette az E-számokat és helyette csak a vegyület nevét tüntették fel. Viszont azt is kár volna hinni, hogy a csomagolást böngészve jól járunk, hiszen nem minden káros, ami mesterséges, ráadásul természetes anyagok is károsíthatják az egészséget, ha valamilyen módon szennyeződnek.

Dr. Nekám Kristóf allergológus elmondta, hogy van néhány adalékanyag, ami allergiát okoz, például kéntartalmú konzerválószerek (a gyümölcsök tartósítására), valamint a sütőiparban használt alfa-amiláz (kelesztést segítő enzim), amely belégzésnél allergiát vált ki. Viszont az adalékanyagok annál gyakrabban okoznak intoleranciát: olyan tünetegyüttes alakul ki a bizonyos ételek fogyasztása után kb. 20 perccel, ami az allergiához hasonlít. Bőrpirosodás, szemviszketés, és ritkán valódi asztmás fulladás is kialakulhat. Az intolerancia és az allergia közötti különbség, hogy az előbbi tünetei 45 perc-egy óra multával eltűnnek, míg az allergia folytonosan előjön. Az orvos szerint azonban az allergiás tünetek a lakosság 1 %-ában okoznak allergiát, míg az intoleranciával együtt ez 2 %-ra nő (a teljes étellargia 3-5%). A leggyakoribb allergizáló adalék pedig a kén és annak származékai.

Bizalmi rendszer

Az élelmiszer-adalékanyagok legnagyobb csapdája, hogy engedélyeztetésük során nem lehet azt szűrni, hogy allergizálnak-e. Tehát csak azután derül ki, hogy gondot okoznak, miután elfogyasztottuk őket. Az engedélyezés során alapvetően toxikus hatásokra vizsgálják az adalékanyagokat, mondta Dr. Nekám, és az európai uniós rendszer lényege, hogy ha egy országban problémásnak találtak egy anyagot, akkor a többi országot is értesítik. "Ha viszont nem emel kifogást senki, akkor továbbra is forgalmazzák. A bizalmon alapul az egész rendszer" - mondta az allergológus.

Ebből adódik, hogy vannak olyan adalékanyagok, amelyeket hosszú időn keresztül használtak, majd egyszercsak kiderült, hogy például rákkeltők, és akkor betiltották. Ez történt például a tartrazinnal (sárga festékanyag, E-102), ami asztmát okoz és rákkeltő, és használatát Némtországban nemrégiben korlátozták. A most kirobbant guargumi-botrány kapcsán Dr. Nekám Kristóf elmondta, hogy a szennyező dioxin meglepetést okozott, hiszen "régóta nem használják, fel sem tételezte senki, hogy újra előkerül".

Tóth Gábor arra a további problémára hívta fel a figyelmet az E-számok kapcsán, hogy néhányról a hatvanas évek óta nem publikálták, hogy fogyasztása milyen hatással van az emberi szervezetre. Az abban az időben bevezetett adalékok egy részéről hamar bebizonyosult, komoly egészségkárosító hatásuk van, és amint ez egyértelművé vált, kivonták a forgalomból. A természetes anyagokból kivont adalékokat azonban átemelték a későbbi E-számok közé azt feltételezve, ártalmatlanok. Ezeket az adalékok az úgynevezett Gras-listán szerepelnek, amelyek tételes vizsgálatára a szakemberek nem tudnak pénzt és energiát szánni.

E a kapszulában

Bőrpróbákkal nem lehet száz százalékig kimutatni, hogy az adalékanyag intoleranciát okoz-e valakinél vagy nem, és a vérteszt sem megoldás. Van viszont egy időigényes módszer: létezik az összes E kapszula formában, amit módszeresen végig lehet próbálni egy ötvenes elemű listát. Ezt kettős vak étel-adalékanyag-tesztnek nevezik, és például a Budai Irgalmasrendi Kórház allergiaosztályán is elvégzik. Dr. Nekám Kristóf egyébként elmondta, hogy az adalékok elkerülése többet segíthet, ugyanakkor hatalmas lelkierő kell végignézegetni az élelmiszerek feliratozását, és "ha csak enyhe tünetek vannak, nem ér meg annyit a vizsgálódás és a fesztültség".

A bio jobb?

Az egészségét féltő ember első ötlete az lehet, hogy bioélelmiszert vásárol. Csakhogy vannak olyan adalékanyagok, amelyeket az Európai Unió engedélyez a bioélelmiszerekben is. Dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Kht. ügyvezetője elmondta, hgogy az EU-ban engedélyezett ezernél több E közül a bio minősítésű ételben csak 43 félét használhatnak fel, ilyenek például a tejsav, almasav, az aszkorbinsav (ami a C-vitamin), gumiarábikum, de a kén-dioxiod is. "Ezek nagyon kicsi kockázatot jelentenek és nem szintetikusak, és egyetlen tartósítószer, ízfokozó vagy színezék sem engedélyezett". Ráadásul az előírás (az Európai Közösségek Tanácsa 2092/91-es rendelete) tartalmaz egy olyan kitételt, hogy csak akkor használhatják az adalékokat a bioélelmiszerben, ha anélkül lehetetlen előállítani azt.