horoszkóp

Ha félóránként kezet mos, talán kényszerbeteg

2008.01.23. 18:10
Jessica Alba egy lépést sem tesz fertőtlenítő folyadék nélkül, Leonardo DiCaprio megszállottan tapos rá minden aszfalton heverő rágógumira, Jennifer Love Hewitt frászt kap a nyitott ajtóktól. Az említett celebekben egy közös van, mindannyian kényszerbetegségben szenvednek. A lakosság közel két százaléka osztozik sorsukban, de többségük titkolja, és nem szívesen fordul orvoshoz, pedig a betegség kezelhető.

Egy kényszerbetegségben szenvedő nyomozó, Adrian Monk uralja az egyik kereskedelmi csatornát pénteken este, akinek bizarr szokásain csak legközelebbi barátai nem ütköznek meg. Jack Nicholson pedig a Lesz ez még így se című filmben bújik egy neurotikus író bőrébe, aki mindenkit utál és meglehetősen bogaras. A való életben nem ilyen mulatságos a kényszerbetegség. Sokan úgy gondolják, hogy őrültnek tartanák őket, ezért mélyen hallgatnak problémáikról, egy-két híresség viszont nyíltan vállalja betegségét.

Mániás celebek

Cameron Diaz például csak könyökkel hajlandó kinyitni az ajtókat, többször mos kezet a kelleténél, és folyamatosan takarít otthon. Natalie Appleton, az All Saints formáció tagja és a prodigys Liam Howlett felesége, szintén a tisztaság megszállottja. Számára a nyilvános vécék jelentik az abszolút horrort. Az éppen várandós Jessica Albánál pedig mindig van egy flakon fertőtlenítőszer, amivel befújja a hotelszobák berendezését, különös tekintettel az ágyra.

Jessica Alba mindent fertőtlenít

Jennifer Love Hewitt nem tud elaludni, ha az otthonában bármelyik ajtó vagy szekrény nyitva van. A színésznő a kényszerbetegségre való hajlamot valószínűleg édesanyjától örökölte, aki lépcsőket számol. Angelina Jolie exférje, Billy Bob Thornton számára szintén nem ismeretlen a betegség, ráadásul ő pár irreális félelmet is táplál. Egyik barátjával, Warren Zevonnal úgy ismerkedet meg, hogy szomszédok voltak, és amikor Zevon meglátta, hogy Thornton háromszor rakta vissza a leveleket a postaládába, csak ennyit kérdezett: „Te is?”. Leonardi DiCapriót pedig az aszfalt repedései kergetik őrületbe valamint az eldobált rágógumik, amikre feltétlenül rá kell lépnie.

Jennifer Love Hewitt zárja az ajtókat

A leggyakoribb a tisztaságmánia

A kényszerbetegség a lakosság 2-2,5 százalékát érinti, azaz kb. minden ötvenedik magyar embert. Bár a legtöbben felismerik állapotukat, úgy gondolják, hogy egyedül vannak, ezért nem, vagy csak sok év múlva fordulnak orvoshoz. Dr. Németh Attila elmondta, hogy a kényszerbetegség főbb tünetei „az erős szorongás, félelmet keltő gondolatok, melynek kórosságával a beteg is tisztában van. Ezek hatására, közömbösítésére a beteg különböző rituálékat hajt végre. Ha ez napi minimum egy órát vesz igénybe, akkor kényszerbetegségről beszélünk.”

Gyakori még a rendmánia illetve az ellenőrzési kényszer, például, ha valaki négyszer vagy akár többször megnézi, hogy elzárta-e a gázt, becsukta-e az ajtót. Egyes ellenőrzési kényszerek agresszív kényszergondolatokból fakadnak, például, ha valaki gyakran megnézi, hogy nem ütött el valakit, vagy nem lökött-e fel valakit a járdán. Az is előfordul, hogy valaki attól tart, hogy egy szeretett személynek árt. „A fiatal anyák visszatérő gondolata lehet, hogy belefojtják gyermeküket a kádba vagy kidobják a balkonról" - mondta a Semmelweis Egyetem docense.

Csak a hajlam öröklődik

A kényszerbetegség kialakulásában fontos szerepet játszanak az agy biokémiai zavarai, egyes pszichológiai tényezők valamint az öröklődés. Gének útján csak a hajlam öröklődik, vagyis egy kényszerbetegségben szenvedő szülő gyermeke nem feltétlenül lesz szintén beteg. Igaz, a kockázat 20-25 százalékra nő. „Furcsa módon a gyermeknek nem ugyanazok lesznek a kényszerei, mint a szülőknek. Sőt, a tüneteket mutató családtagokat kifejezetten idegesítik egymás kényszerei, sokkal nehezebben tolerálják azokat, mint az egészséges emberek” – tette hozzá Dr. Németh Attila.

Cameron Diaz kényszeresen mos kezet

Leggyakrabban serdülőkorban jelentkezik a betegség, de az is előfordulhat, hogy valakinél csak a húszas, harmincas éviben alakul ki. A gyermekkori kényszereket általában valami pszichés trauma váltja ki, például, ha a szülők sokat veszekednek, vagy elváltak. De a túlzottan magas elvárások, a teljesítménykényszer is ehhez a betegséghez vezethetnek.

Gyógyszeres kezeléssel illetve pszichoterápiával a páciensek hatvan százalékánál jelentős javulást lehet elérni, ha a két módszert kombinálják, akkor pedig nyolcvan százalékánál. „Vannak olyan emberek is, akiknek ugyan az egész életét végigkísérik a kényszerek, de a tünetek nem zavaróak, be tudják őket illeszteni a naprendjükbe. – mondta Dr. Németh Attila.

Ön mit csinál kényszeresen?

Van olyan tevékenység, amit mániákusan ismételget? Küzd a kényszeres cselekvéseivel? ĺrja meg nekünk!