Addig egyen tejszínhabot, amíg nem kerül a gasztronómiai múzeumba! A magyar cukrászok szerint hamarosan teljesen kiszorul a desszertek alapanyagai közül a tejszín, s be kell érnünk az állományjavítókat, emulgeáló szereket, olajokat tartalmazó növényi műhabbal. Jaj a teheneknek, és a cukrászok is a végüket járják, hamarosan gyárban készül a dobos torta meg a rigójancsi. A növényi tejszín forgalmazója szerint nem kell aggódni, a műhab finom és még romlottan sem mérgező.

Lassan bevonul a retrótermékek közé a tejszínhab, és valamennyi belőle készült édesség, a gesztenyepürétől a somlói galuskán át a francia krémesig. Helyét átvette a műhab, ami nem is hasonlít az eredeti tejszínre.

Nagyjából annyi köze van a kettőnek egymáshoz, mint az erőleveskockának a nagymama vasárnapi húsleveséhez. Ahogyan a zacskós levesnek, úgy a műtejszínnek is vannak persze előnyei: mindenekelőtt olcsó, és az elkészítéshez nem kell szaktudás és sok idő. A végeredményen így nincs is mit csodálkozni.

Műanyag desszert

A magyar cukrászok közül ugyan nem mindenki törődött bele a műanyag édességpótlék járványszerű terjedésébe, de egyre többen megadják magukat. A tejszín ugyanis kétszer annyiba kerül és hamarabb romlik, a hipermarketben kapható, három hónapig hűtés nélkül fogyasztható műanyag desszert.

Surányi István, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének elnöke szerint árban semmiképp sem versenyezhet a 680 forintos, igazi tehénből származó tejszín és a 280 forintos, növényi olajat tartalmazó készítmény, amikor amúgy is egyre kevesebb cukrászsütemény fogy.

Habzsoljon, amíg lehet!

A vasárnapi családi sütizés mindig is luxus volt, a vásárlók pedig inkább a bevásárló központokban szerzik be a hétvégi desszertet, főleg, ha az nem csak lényegesen olcsóbb, de a tejszín hiányától és a sok hozzáadott tartósítószertől akár hetekig is el lehet tartani a gersztenyepürét az otthoni fridzsiderben.

Surányi Istvánnak nincsenek kétségei: megkongatja a vészharangot. A tejszínhab szerelmesei még most habzsoljanak, amíg lehet, ugyanis csak idő kérdése, hogy a habostorta bevonuljon a gasztronómiai múzeumba.

Cirmos cica haj

A cukrászok egyre fogyatkozó hányada mégis megpróbálkozik a hagyomány és a minőség őrzésével. Egy szűk vásárlói réteg ugyanis hajlandó megfizetni a másfélszer annyiba kerülő, valódi alapanyagból készült, valódi süteményeket.

Az egyik kifejezetten erre specializálódott budai cukrászda neve elhallgatását kérő vezetője viszont arra panaszkodik, hogy kénytelen Lengyelországból hozatni a vajat, mert Magyarországról nem tudják beszerezni az évi 80-90 tonnányi szükségletet. A cukrász nem bízza a szerencsére az üzem tejszínellátását sem, inkább saját maga állítja elő a tíz kamionnyi vajból.

Műtejszínen nevelkedett nemzedék

A mester amúgy nem kárhoztatja a műanyag tejszínlobbi globális nyomása alatt megtört kollégáit, hiszen sokkal egyszerűbb, biztonságosabb és kevésbé felelősségteljesebb abból dolgozni.

Ráadásul lassan felnő a műtejszínen és műfagylalton nevelkedett nemzedék, aki nem ismeri és ezért nem is hiányolja a valódi tejszínhabot. Épp ezért nem kárál, aki azt állítja, hogy kiveszőben lévő szakma a cukrászoké - vélekedik a mester.

És nem csak nálunk, hanem az északi országokban, például Dániában, Finnországban is. Talán csak Svájcban és Ausztriában művelik még színvonalasan a mesterséget - állítja a budai cukrász.

Hidronézett pálmazsír tengeri algával

Pálmaolaj, tengeri algából kivont, karagén névre hallgató stabilizátor és "némi tejszármazék" - ebből áll az egyik növényi tejszínt forgalmazó cég terméke, legalábbis a társaság vezetője szerint, aki sem saját, sem vállalkozásának nevét nem kívánta felfedni.

Az igazgató állítja, nem lehet megkülönböztetni az ő növényi tejszínüket az igazi bociból származó habtól, ezért például ő maga is hidrogénezett pálmazsiradékból készült nyalánkságot fogyaszt a gesztenyepüréhez. A cégvezető táplálkozási kérdésekben magánemberként mégsem következetes, hiszen a reggeli kenyérre nem margarint ken, hanem igazi vajat.

A műtejszín-kereskedő felhívja a figyelmet, hogy a tehenet nem látott hab és hab között is van különbség. Még forgalomban vannak, de lassan kiszorulnak a piacról az ócska termékek, amelyek íze alig emlékeztet az eredeti tejszínre. Mindenesetre, aki a fele annyiba kerülő, előre csomagolt ipari somlóit emeli le a hipermarket polcáról, az igenis vállalja, hogy gagyi alapanyagból készült gagyi desszerttel lepi meg magát és szeretteit.

Összeszárad, de nem mérgez

A hidrogénezett habot forgalmazó cég vezetője kérdésünkre, hogy mi szükség van a műanyag édességre, amikor van elég tehén, azt válaszolta, hogy a kényelem, a praktikusság és a megbízhatóság viszi rá a cukrászokat a tradicionális édességek híveit elkeserítő választásra.

A műtejszínt könnyebb felverni, nem esik össze és nem is savanyodik meg, legfeljebb napok alatt összeszárad. Ettől azonban még el lehet fogyasztani, nem lesz szükségünk gyomormosásra. Persze a valódi tejszín sem mérgez, ha lejárt a szavatossága, legfeljebb megfosat.