A finom mediterrán ételek és a sós víz segít megelőzni az asztmás tüneteket, illetve jó nátha ellen – legalább is ezt állítjuk mi. Döntsék el, hogy valóban érdemes-e Dél-Európába költözni. Ha mégis a komor északot részesítik előnyben, vigyázzanak arra, hogy ne fújjanak magukra túl sok parfümöt.

Előző igaz/hamis cikkünkben a negyedik állítással próbáltuk átverni olvasóinkat. Valójában a keménytojás is pörög, ha megforgatjuk a tengelye körül, csupán annyi a különbség, hogy a nyers- és lágytojás tovább bírja a szédítő mutatványt. Ezen a héten ismét négy tényről kell eldönteniük, hogy tudományos megalapozott-e vagy sem.

Öblögessen sós vízzel, ha támad a nátha

Az egyik brnói kórház munkatársa, bizonyos Ivo Šlapak és társai két csoportra osztották a hozzájuk érkező náthás vagy influenzás gyerekeket. A kicsik egyik felének tengervízből készült sós oldattal próbálták enyhíteni a tüneteit, a többiek pedig a szokásos kezelést kapták. A tapasztalatok szerint az első csoport tagjainál hamarabb megszűnt az orrfolyás, ráadásul jóval kevesebb lázcsillapítóra, antibiotikumra és egyéb készítményre volt szükségük.

A mediterrán étrend jó az asztma ellen

Ha nem szeretné, hogy gyermeke asztmás vagy allergiás legyen, fogyasszon minél több paradicsomot, almát, narancsot és szőlőt, hüvelyes növényt, teljes kiőrlésű gabonát, valamint olívaolajt. Görög kutatók, akik összesen négyszázhatvan édesanyát vontak be egy felmérésbe, azt tapasztalták, hogy azoknak a nőknek a gyermekeinél, akik a terhesség alatt a mediterrán területeken közkedvelt ételeket fogyasztották, sokkal kisebb számban fordult elő asztmás légzés, mint a más étrenden élő kismamák gyermekeinél.

Stresszel a mikróbák ellen

San Franciscó-i kutatók szerint, ha valaki túl stresszes életmódot folytat, akkor a szervezetében megnő azoknak a vegyületeknek a mennyisége, amelyek a szénhidrátok és fehérjék feldolgozásában fontos szerepet játszanak (glükokortikoidoknak hívják őket). Ennek következtében pedig bőrünk zsírosabb lesz. Bár maga az érzés és a látvány nem kellemes, mégis van valami haszna: így létrejön egy védőréteg, ami nem engedi, hogy a kórokozók bejussanak a szervezetbe. Ráadásul fokozódik azoknak a peptideknek a termelése, amelyek szintén nem kímélik a baktériumokat.

A depressziós nők jobban illatoznak

A Tel Aviv-i Egyetem kutatói szerint a depresszióban szenvedő hölgyek szaglószerve nem olyan érzékeny, mint boldog társaiké, ezért hajlamosak a kelleténél több parfümöt fújni magukra. A csökkent szaglás miatt ráadásul kevesebbet is esznek. A kutatásban részt vevő Yehuda Shoenfeld professzor úgy véli, a depresszió összefüggésben állhat az immunrendszer bizonyos zavaraival, amelyek bizony a szaglószervünket is összezavarhatják.