Javarészt márkaellenes kamaszlányok vettek részt a Kaméleon turkáló Bolondos árucsere nevű akciójában, ahova a reggeli nyitáskor bugyiban és melltartóban léptek be, hogy hét darab ruhát vihessenek haza ingyen. Az iskolakerülő gimnazisták egy része színésznő szeretne lenni, ezért nem okozott nekik gondot, hogy az utcán le kellett vetkőzniük, és egyébként is bennük volt az adrenalin. 158 ezer forint értékű ruhát vittek el a meztelen nők az üzletből.


- Mivel igazolják majd a szüleid, hogy ma egy turkálós akció kedvéért lógtál az iskolából?

- „Lányom nem tudott részt venni a hétfői óráin, mert a barátnőivel együtt pucéran rohangált a körúton.”

Hét ingyen ruhát kap, aki bugyiban lép be

Nézegessen öltözködő kamaszlányokat!

Az Erzsébet körúti Kaméleon angolt használt ruhabolt nemzetközi mintára idehaza először indított olyan akciót, hogy a hétfői nyitástól számítva az első tizenöt vásárló, aki csupán bugyiban és melltartóban/alsónadrágban lép be az üzletbe, összesen hét tételt - ruhát, kiegészítőt és cipőt- vihet el ingyen. Szemben a Mester és Margarita varieté előadásával, itt az ígéretek szerint távozás után nem fog eltűnni az ajándékozott ruha az akcióban részt vevő nők testéről, és nem folytatják tovább útjukat a fővárosban meztelenül. Így ruhátlan megjelenésüket csak képgalériánk tudja a maga teljességében visszaadni.

Az emailen terjedő akcióra kilenc nő és egy férfi kapta fel a fejét, és vállalta, hogy a koranyarat idéző melegben lekapja a ruháit a körúton, hogy majd a boltból néhány ezer forint értékű ruhával távozzon. A háromszintes üzletbe érkezve volt egy olyan érzésünk, hogy az akcióban részt vevő fiatalok statiszta szerepet töltenek be, mivel ritkán tapasztalunk ilyen készséges nyilatkozati aktivitást félmeztelen lányoktól. Az imént idézett 17 éves Mónika vette rá néhány osztálytársnőjét, hogy közösen akadályozzák az utca forgalmát néhány pillanatig a lendületes hétkezdésért.

Színésznőnek készülök, nem okoz gondot a vetkőzés

„Nekem nem okoz gondot, ha le kell vetkőznöm, az sem zavart, hogy a bácsik körénk gyűltek az utcán és bámészkodnak, miközben toltuk le a ruháinkat a bolt nyitása előtt pár perccel. Színésznőnek készülök, és ha lesz olyan szerepem, amelyiknek a kedvéért pucérkodnom kell, hát Istenem, hozzá tartozik”- mondta Mónika, aki Dunakesziről érkezett a barátnőivel Budapestre kifejezetten az akció kedvéért.

Barátnője, Viktória számára sem volt kérdés, hogy lógjon-e a gimnáziumból az akció kedvéért. „Anyukám is szeretett volna jönni, de dolgoznia kell. Kérte, hívjam, amint végeztem, annyira kiváncsi, mit sikerült összevadásznom. Nem lesz balhé otthon, ha meglátnak a szüleim az újságban melltartóban parádézni, tudnak róla. Ma meglátogatjuk az ofőt délután, mert beteg, elmeséljük neki, hol jártunk délelőtt, szerintem nevetni fog”- mondta Viktória, aki szintén a színészi pályára készül. Ha érettségi után nem veszik fel a Színház és Filmművészeti Egyetemre, akkor a Keleti István Művészeti Iskolában folytatja a drámatanulmányait. A szerep, amelyre most a leginkább vágyik: a Szentivánéji álomból Puck szerepe.

A márka nem teszi jobbá a ruhát

Viktória arra is kitért, hogy nincs olyan nagy, nemzetközi márka, amelynek a hasonló akciójáért szívesen vetkőzne az utcán. „Nem érdekelnek a márkák, és nem szeretem, ha szembejön velem az utcán ugyanaz a ruha, amit viselek. A nőies stílusú, nagyon színes ruhákat kedvelem”- mondta a gimnazista, aki leginkább a mintás nyári ruhák között válogatott. Ezen a napon a próbafülkék előtt nem állt sor, a kamaszlányok úgyis fehérneműben próbáltak, azok az idősebb nők, akik pedig nem vettek részt az akcióban, jóval kevesebben voltak.

A márkahűség nem fontos az akcióban részt vevőknek. Mindezt a 33 éves, csipkemelltartós Krisztina így fogalmazta meg: Barátnőmmel együtt, aki elkísért: márkaellenesek vagyunk. Olyan szűk határokon belül mozognak a brandek, mesterségesen előállított stílust szabnak meg a vevőinkek, ezért nem látok bennük semmi fantáziát. A márka csak manipuláció. Egy név miatt miért fizessek többet? Egy név nem tesz jobbá egy ruhát. Ha azonban egy turkálóban hirdetnek meg ilyen kedves akciót, arra rámozdulok. Azzal, hogy többen eljöttünk, már könnyebb vetkőzni, mert bennünk van az adrenalin”- mondta Krisztina, majd rátért arra, hogy a gazdasági válság sem befolyásolja a vásárlási szokásait. „Azt mondják, hogy válság van, de engem ezzel sem lehet manipulálni. Azért sem fogok vásárolni kevesebbet”- mondta Krisztina, miközben egy mályvaszínű stólát terített csaknem félmeztelen felsőtestére. A foglalkozását a beszámolónk kedvéért így határozta meg: „a szórakoztatóiparban dolgozom öltözőnőként.”

20 tonna ruhát vásárolunk havonta

Nézegessen öltözködő kamaszlányokat!

A nagy többség vásárlási szokásait a válság némiképp megváltoztatta. A 23 éves István elmondta, idén már kevesebbet költ ruhára, mint tavaly, visszafogta a kiadásait. „Nem azért vásárolok turkálóban, mert az elsőkézből származó ruhát nem engedhetem meg magamnak, hanem a turkálózás számomra egy hobbi. Kabátokból el vagyok látva, most nadrágokat és felsőket szereztem be. Teljesen rendben van, hogy alsónadrágban kellett bejönnöm az üzletbe, szeretem mutogatni magam.”

Amikor már mindenki felöltözött, és több vizuális inger nem ért bennünket, az üzlet vezetőjéhez, Oertel Nándorhoz fordultunk, aki nagyon lelkes volt arra a gondolatra, hogy az akció során 158 ezer forint értékű használt ruhát ajándékozott el a vásárlóinak. „Sokkal többe került volna hirdetni egy lapban”- magyarázta. A Kaméleon nem tartozik az angol használt ruhák széles láncolatába, így Oertelt arra kértük, avasson be bennünket a saját ruhavállalkozásába. Mint elmondta, munkatársaival havonta 20 tonna ruhát szállíttatnak Magyarországra. A jobb minőségű ruhákat két üzletükben árusítják, a gyengébbeket pedig az alacsonyabb minőségű árukészlettel rendelkező turkálóknak adják el, például lakótelepek környékén.

Angliában kultúrája van a gyors ruhacserének

„Nem az áru teljes egésze használt. A készletben találhatók olyan ruhák is, amelyeket az angliai üzletek nem adtak el, az áru lecserélésével attól is megszabadulnak. A nem használt remitendának és a használt ruháknak összességében több kategóriája létezik. A legfelsőbb kategória a krémruha, amelyik márkás és jó minőségű, a következő kategória az első osztályú áru: ezek is nagyon jó minőségűek, de nem a jó nevű, elit márkákból kerülnek ki. Aztán a közepes minőségű ruhák következnek, ezeket mi az alagsorban 2-300 forintért árusítjuk. Ezeket nem szabad a jobb minőségű cuccok közé keverni, mert megtéveszti a vásárlókat.”

Arra a kérdésünkre, hogy miért éppen az angliából származó használt ruhákkal rekeszthetünk Dunát idehaza, Oertel Nándor elmondta, többek közt azért, mert az angol nők ízlése áll a legközelebb a magyar vásárlókéhoz. „Ezenkívül Angliában kultúrája van annak, hogy a nők nagyon sok ruhát vásárolnak és gyorsan lecserélik a ruhatárukat. A megunt ruhákat összegyűjtik az ezzel foglalkozó cégek, és más országokban eladják. Az angol használt ruha tehát azért is népszerű, mert nem viseltes, nem úgy, mint a tíz éve itthon futott holland használt ruhák.” Az akcióban résztvevő fiatalok ekkor zacskókkal a kezükben távoztak a saját ruhájukban. „Mára elég lesz ennyi, de majd a napokban szerintem benézünk más boltokba is a környéken”- búcsúzott a wannabe színésznő, Viktória.