A malacfing káros, legyen vega egy napra!

Főként a kezdő vegetáriánusok, akiknek családjában megszokott a vasárnap déli aranyló húsleves rántott hússal és krumplipürével, gyakran találkoznak a kérdéssel: "nem gondolod meg magad?". Talán nem is feltétlenül provokatív a szülők, barátok, szeretők és húsimádók kérdése, egyszerűen csak nem értik, hogy miért adná fel valaki a húsevést.

Részben az is a célja a harminc évvel ezelőtt elindított vegetáriánus világnapnak, hogy a kérdést kicsit közelítse a hagyományos étrendet követőkhöz. A North American Vegetarian Society (NAVS) kezdeményezte a világnapot 1977-ben, és azóta is nyilvános főzőshow-kat, ismeretterjesztő előadásokat és koncerteket szerveznek október 1-jén azzal a jelszóval, hogy próbálja ki mindenki a húsmentességet, akár csak egy napra is.

Maggie Q színésznő kampányol

Miért nem eszi?

A hagyományos, pacalpörköltös-rántottcsirkés-csülkös bableveses étrend máig tartja magát Magyarországon is, annak ellenére, hogy a gyakori szív- és érrendszeri panaszokhoz erősen hozzájárul a hús és a tejtermékek fogyasztása. A vegetarianizmussal mindez megelőzhető, és - a tévhitekkel ellentétben - nem jelenti azt, hogy valaki csak répán és tésztán él, sőt, a vegák általában nyitottabbak a változatos, bár néha furcsa kinézetű ételekre. Az sem általános igazság, hogy a vegák azért nem esznek húst, mert sajnálják a disznókat, mint Alicia Silverstone vagy a szexi Dita von Teese. A vegetariánusok nagy része egészségügyi megfontolásból nem kér a húsból, többek között azért, mert egészségtelennek tartja az antibiotikummal teletömött csirkét. Persze minden szál összefut, mert a húsipar tömegtermelése is ellenkezik sok vegetáriánus elveivel, de ez egyben egészségügyi érv is: ha nem hiszi, nézze meg azt a filmet, ami bizonyítja, hogy az EU-ban valóban lehet egy A4-es lapnak megfelelő területen csirkét nevelni. Nincs benne beszéd, hanem képekkel sokkol a Mindennapi kenyerünk.

A malacfing klímaváltozást okoz

Döbbenetes, de annyi állatot termesztünk világszerte, hogy az állatok által termelt gázok az üvegházhatás 20 %-át okozzák, ami arányában nagyobb az autók által kibocsátott gázoknál is. A disznók és egyéb állatok által eregetett metángáz kétszer olyan káros a globális felmelegedés szempontjából, mint a szén-dioxid. Ez utóbbi is nagy mennyiségben termelődik persze az állattenyésztés során: a takarmány betakarítása és szállítása és persze az állatok vágóhidakra vitele, majd a feldogozott hús boltokba szállítása szintén nem túl környezetbarát. Ráadásul annyi gabonát termesztünk az állatok számára, amiből egész országokat lehetne etetni: az Egyesült Államok kukorica-, árpa- és zabtermesztésének 70 %-a a nagyüzemben nevelt állatok etetéséhez kell, és a szójabab 80 %-a is az ő vályúikban köt ki a tofugyártás helyett.

Próbálja ki ön is a húsmentességet, vetik fel a vegetáriánus napon a külföldi vega társulások. Magyarországon nem találtunk egyelőre olyan vegetariánus honlapot vagy szerveződést, amely foglalkozna ezzel, és talán részben ez is az oka, hogy itt még mindig a rántott sajt és a rántott karfiol számít vega ínyencségnek az éttermek értelmezésében. A vegetariánusok pedig nem csak tésztát esznek tésztával és rántott zöldségekkel, ráadásul a fajtájuk is több kategóriára oszlik: van, aki ovo vegetáriánus, azaz eszik tojást, a lakto vegetáriánus pedig tejterméket. Az ovo-lakto vega mindkét félét fogyaszt, a félvegetáriánus pedig halat is. A vegán ember egyáltalán nem eszik semmilyen állati eredetű táplálékot, így mézet sem. Általában a vegák nem akarnak senkit "megtéríteni", viszont nem szeretnek arról magyarázkodni, hogy miért nem eszik meg a húslevesben főtt krumplit sem.