Vannak olyan apró trükkök, amelyeket a legtöbb árus alkalmaz, legyen szó nagyobb vásárcsarnokról vagy a vidéki piacról, de akár az élelmiszerboltról is. Fel sem tűnik, hogy megbillentik enyhén a mérleget, megfúrják a súlyt vagy egyszerűen csak elrejtik előlünk a mérleg serpenyőjét. Zöldségespultnál hosszú éveket lehúzott bennfentesünk megosztott velünk néhány olyan trükköt is, amelyek felét bárki felsorolná józan paraszti ésszel, a másik fele viszont még a sasszemű és matekos agyú vásárlót is megtévesztheti.
A mérleg
Elsőszámú, hivatalos szabály, hogy vásárlás közben minden esetben látnunk kellene a mérleget, teljes egészében: a talpától a tetejéig. Ez nem véletlenül van így, hiszen a mérleggel lehet a leginkább variálni - informátorunk azt is elmondta, hogy az ő vásárcsarnokában a rossz visszaadásokból elenyésző számú konfliktus alakult ki, viszont a legtöbbször a mérleggel csalnak az árusok.
Magától értetődik, hogy ha mondjuk a pult belsejében, a kandi tekintetektől védve áll a mérleg, akkor az árus kiszolgálásunk után bármit mondhat, például fél kilót a lemért 40 deka helyett. A másik gyakori csapda, ha a mérleg nyelvét látjuk ugyan, viszont a serpenyőt nem. Az ügyes árus ezzel úgy manipulál, ahogy akar: például rajta felejt egy kisebb súlyt vagy néhány rollni pénzt a serpenyőn, így a mérleg máris többet mutat, mint amennyi valójában benne van. Ez például pár deka hatszáz forintos epernél sokat számíthat.
Ujj a serpenyőben
Lehet, hogy éppen negyven fok van, vagy csak túl akarunk esni a nagy bevásárláson és elcsigázottan nézünk ki a fejünkből, mialatt az eladó csodát tesz a mérleggel. Méghozzá anélkül, hogy észrevennék, ujjával kicsit meglódítja a mérleget. "Egyszerűen rajta hagyja a serpenyőn az ujját" - mondja bennfentesünk, "de ehhez azért kell némi tapasztalat, mert különben össze-vissza ugrál a nyelve."
Digitális mérleggel pedig úgy lehet játszani, hogy kitárazzák, azaz lenullázzák. Tehát például felteszi az árus a mérlegre a fél kiló cseresznyét, de egy pillanatra lekapja, beleteszi mondjuk egy műanyag tálba, lenullázza a mérleget, majd úgy méri le. Máris kifizettük a tál súlyának megfelelő összeget is.
Kétféle súlykészlet
Aki zöldséget-gyümölcsöt vagy akár húst árul, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által hitelesített mérlegkészlettel kell, hogy rendelkezzen. A súlyokba bele van gravírozva a hitelesítés, persze a súly megjelölése mellett. Csakhogy vannak, akik tartanak egy másik súlykészletet is a borravalójuk összeszedésére. Fúrt súlynak hívják azt az alkalmatosságot, amelynek a belsejéből kiszedték a könnyebb belső magot. Ezáltal annyit észlelünk, hogy ejha, ez a dinnye többet nyom két kilónál is, a zöldséges rádob még egy húsz dekás súlyt az ellenserpenyőre, és két kiló húsz dekáért fizetünk. Pedig a fúrt súlynak hála, a dinnye valójában csak két kiló.
Sok kicsit sokszor
További veszélyforrás, ha egyazon árusnál igyekszünk beszerezni több terméket. Ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy mondjuk egy kisebb tételt többször üt fel a számlára - már ha ad számlát egyáltalán. Ha nem vagyunk gyors fejszámolók - márpedig az emberek többsége nehézkesen számol -, valószínűleg nem vesszük észre a plusz ötven-százötven forintot. Viszont ha az árus ezt csupán minden ötödik vevővel megteszi, máris megvan egy tökfőzelékre való pénze.
Másik csalási lehetőség, ha az árus a kiírt kétszáz forint helyett kétszázhúszért számolja a paradicsom kilóját. Ezt lehet talán a legnehezebben ellenőrizni, főként, ha magunk is sietünk és nem kerek számokról van szó. Tapasztalt zöldségárusunk szerint, akit a nagybani piacon szintén többször megkárosítottak, az egyik tuti megoldás a csalások ellen, ha áfás számlát kérünk. Igaz, hogy akkor megutál az összes többi sorbaálló, viszont az árusnak tételesen fel kell tüntetnie az eladott áru nevét, egységárát, a mennyiséget és a végösszeget. Ilyenkor szinte lehetetlen, hogy becsapjon.
Amikor a zöldségest vágják át
Közkézen forgó boltosbölcsesség, hogy minden vásárlót át kell vágni - nem sokkal, csak néhány forinttal, de abból már megvan az aznapi kajapénzt. "Aki ezt nem tudja kitermelni, az az általános felfogás szerint nem is odavaló" - állítja informátorunk.
A zöldségesek még arra is hivatkoznak, hogy nekik is muszáj valahogyan kitermelni azt a veszteséget, amit elszenvedtek a nagybani piacon. Ismerősünkkel előfordult olyan, hogy a húszkilós borsószsák közepén néhány paladarabot talált, ami így valamennyivel többet nyomott, illetve a tízkilós szilvásrekesz szilva helyett főként szilvaszárral volt megtöltve.
Meg például olyan is, hogy a vásárló visszahozott egy fél dinnyét, mondván, buggyant. A zöldséges ismerősünk akkor még zöldfűlű volt, és ijedtében azonnal kártalanította a vásárlót. Majd egy kollégája arra hívta fel a figyelmét, hogy hiszen a dinnye jéghideg, biztosan két napja a hűtőszekrényben állt.
Mit tehet a fogyasztó?
Először is, figyeljünk. Kérjük meg nyugodtan az árust, hogy mérje le újra az almát, most úgy, hogy kiveszi a tálból és eltávolítja az alapból ott levő súlyt a serpenyőből. Ha pedig reménytelen, hogy végig tudjuk követni a mérési folyamatot, vásároljunk inkább ott, ahol látszik a mérleg teljes valójában.
Ha viszont utólag vettük észre, hogy megkárosítottak, és bele akarunk menni egy hosszadalmas és kétes kimenetelű procedúrába, a helyi üzemeltetőnél jegyzőkönyvet vetethetünk fel. (Önkormányzati üzemeltetés esetén piacfelügyelőség van, magántulajdonú piacon pedig piac-üzemeltetésnek hívják az illetékes irodát.) A jegyzőkönyvbe belekerül, hogy mi történt és melyik standnál, valamint az árus adatai és a mieink is. Informátorunk szerint ez utóbbi az oka annak, hogy az ő praxisában szinte az összes panaszos elállt a feljelentéstételtől, amikor megtudták, hogy a jegyzőkönyv 1-1 példányát mindenki megkapja, az árus is, aki ezáltal megismeri a panasztevő lakcímét is.
Ha mégis felveszik a jegyzőkönyvet, az a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség illetékes területi osztálya elé kerül és 30 napon belül reagálniuk kell rá. Ezután megvizsgálják az ügyet, lehetséges, hogy adatkiegészítést kérnek (ami tovább hosszabbítja az eljárást), és meghallgatják az ellenérdekű felet is. Azt is megtudtuk, hogy esetleg próbavásárlást is végeznek a hírbe hozott elárusító standnál, de ez az ügytől függ, "nem lehet egy egyenruhát húzni" az esetekre. Ha a próbavásárláskor szintén csalást tapasztalnak, akkor viszonylag sima az ügy, büntetést szabnak ki az árusra. Viszont ez sem bizonyítja egyértelműen azt, hogy minket az állított időben és helyen megkárosítottak. Úgyhogy járjunk inkább vásárolni kimeresztett szemekkel és nagy szájjal.
|