Semmi kétség, mindenki imád, és ezt meg is tudom érteni. ( Már az ókori germán népek istenként tiszteltek, meggyőződésük volt ugyanis, hogy távol tartom a sötétben felbukkanó alvilági lényeket. ) Szerencsére kezd kimenni a divatból az ünnepre kivágott darab. A környezetbarát vevők inkább a visszaváltható, kiültethető fát részesítik előnyben, és az előre felszerelt, luxus műfenyők is betörtek a piacra. A idei sláger a fehér, lila, és ezüst díszekkel, gyárilag feldíszített karácsonyfa, LED-es világítással tuningolva. Ugyan az erre vágyóknak alaposan a pénztárcájuk fenekére kell nézni - 80 000 forintot is elkérhetnek egy-egy csinosabb darabért -, ez csak egyszeri alkalmat jelent, hiszen hosszú évekig nem kell fenyőre költeni.
Leginkább élő fát veszek, az viszont már az adott helyzettől függ, hogy milyen típusút. Amelyik épp megtetszik, azt választom, de inkább kisebbet, hogy el is bírjam vinni, na meg el is férjen. Ha akarnám, sem tudnék nagy fát venni, olyan árban vannak. Örülök annak is, hogy egyáltalán telik ekkorkára.
Egyszobás lakásban élünk, ráadásul egy hónapja gyarapodott a család - így is alig férünk, szóba sem jöhet a karácsonyfa. Hogy mégis legyen valami, ami jelképezi az ünnepet, egy fenyőágat teszünk ki valahová a szobában. Így legalább ennek az árával nem kell törődnünk, hiszen az akár ingyen is beszerezhető.
A szüleimmel élek együtt, kertes házban, éppen ezért minden évben tudatosan cserepes fát veszünk. Leginkább a lucfenyőt favorizáljuk, és általában kisebbet veszünk belőle, hogy utána ki tudjuk ültetni. Az árak 4-5 ezer forintnál kezdődnek, határ a csillagos ég, de általában ebben az árkategóriában már vannak olyanok, amikre azt lehet mondani, hogy kinéz valahogy. Már karácsony előtt két héttel igyekszünk megvenni, hogy elkerüljük a tömeget, és január végén, február elején bontjuk le és tesszük ki a kertbe.
Általában élő fát szoktunk venni, nem vagyunk híve a műfenyőnek. A lakás nagyságához mérten választjuk ki a méretet, és mivel másfél szobás az otthonunk, így megelégszünk egy kisebb példánnyal. Az ár nem igazán mérvadó, mert ami megtetszik, azt úgyis elhozzuk, inkább legyen szép egy fenyő, mint olcsó. A díszítése pár nappal karácsony előtt szokott történni, mivel a 24-ét a barátnőmmel nem közösen töltjük: mindenki a saját családjával van szenteste, így 23-án van a közös vacsora. Leszedni is elég hamar leszedjük a díszeket, mert általában nem éli meg az újévet, nagyon hullanak a tűlevelek.
Mivel minden évben a szüleimnél töltöm az ünnepeket vidéken, azért soha nem veszek fát a saját lakásomba. Általában 2 héttel hamarabb szerzik be a város legnagyobb piacán, vagy valamelyik hipermarket előtt. Bár minden évben megfogadjuk, hogy elég lesz egy 1m-es vagy még kisebb növény, szerencsére ezt soha nem tartják be. A töves vagy a visszaváltható fenyőre még nem sikerült rábeszélnem őket, az összeget pedig nem kötik az orromra.