Az irodalom belevág
Sajátos karácsonyi ajándékot ötlött ki a Magyar Író Akadémia az idei ünnepekre: három 2009-ben induló mesterkurzusát ajánlja egyedi karácsonyi ajándékként szeretteinek. A Magyar Író Akadémia az ajándékról díszkártyát állít ki, amelyet a karácsonyfa alá lehet tenni, bónuszban megajándékozzák még a képzési részvétel mellé a Hogy írunk mi? vagy a Sikerkönyvírók titkai kötetek valamelyikével. Eszerint a hagyományos műkörömépítő és a túlkínált mérlegképes könyvelő tanfolyamok mellett akadnak egyéb, piacképesnek hirdetett tanfolyamok is.
Most már bárkinek elérhető az alany-állítmány-tárgy helyes használata, és a jelzőhalmozásra hajlamos írói véna is regulázható. A szervezők nem árulnak zsákbamacskát: egy szóval sem említik, hogy biztos állás várja a végzetteket. A sikert illusztris tanárgárda garantálja, úgymint Bozóki András kulturális miniszter (2005-2006 CEU Politikatudományi Tanszék – docens), Novák Tamás beszédíró, újságíró (Miniszterelnöki Kabinetiroda munkatársa 2001-2002.), Aczél Petra retorikai és kommunikációs szakértő, egyetemi docens, Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE, BDF), Bencze Lóránt nyelvész, egyetemi tanár (Zsigmond Király Főiskola). Irodalmárokra szükség van, csak kereslet nincs.
Bárkiből lehet író?
”Bárkiből, de jó író aligha” – válaszolja megkeresésünkre Szappanos Gábor, író, műfordító. „Az írás olyan finom dolog, ami nehezen tanulható. Az író a saját lelkét, egyedi tapasztalatát és egységes világképét tárja elénk, akkor is, ha csak a legegyszerűbb dologról ír. A viszonylag egyszerű struktúrájú írásokon is megismerszik a jó író kézjegye. Nehéz megmagyarázni, hogy mitől jó egy novella, regény, esszé vagy vers, inkább csak érezni lehet. Egy biztos: a jó és nagy írások alapeszméje, hogy az író az emberi lélek legmélyéről mondjon el minél többet. Úgy írja meg a lélek rezdüléseit, ahogy még senki. Ez az igazi irodalom egyetlen témája. A többi nem érdekes. Egy született tehetség művénél jobbat tanítani se lehet. Tapasztalatból beszélek, ugyanis kreatív írást tanítok”
Egy magát megnevezni nem kívánó bölcsészkaros fiatalember érdekes meglátásait ecseteli az ELTE folyosóján: „Aki ebben az országban irodalomból próbál megélni, az vagy elszánt, vagy nagyon tehetséges. Van, akinek sikerül, van, akinek nem. Az elszántság és kitartás kevés. Sok az önjelölt tehetség, akik folyamatosan publikálnak, bár ne tennék! Érdekes elgondolkozni azon a folyamaton, hogy milyen módon kerültek abba a pozícióba. A megélhetési író olyan státusz, ahol a kapcsolatrendszer megelőzi a tehetséget”.
Pillantsunk bele az ajándékcsomagba
Az Írás, ami meg is jelenik című mesterkurzust azoknak ajánlják, akiknek az asztalfiókjában versek, drámák, novellák vagy akár kész regények kéziratai lapulnak. Lapok és kiadók szerkesztői adnak útmutatást a megjelentetéshez. Felkészítik a tanulókat, hogy milyen módszerekkel viseljék el a visszautasítást, és hogyan másszunk be az ablakon, ha kidobnak az ajtón. A Szépírói mesterkurzus című előadás azoknak a hallgatóknak szól, akik a kortárs magyar irodalommal, az írói technikákkal most testközelből szeretnének megismerkedni, anyuka meg apuka pedig eltartják őket életük hátralevő részében
Az előadások lényegében az íróvá válás folyamatáról, az írás születéséről és kulisszatitkairól, a személyes életútról, tapasztalatokról szólnak. A szemeszter célja, hogy testközelbe hozza a kortárs irodalom legismertebb képviselőit, illetve bepillantást engedjen az írók műhelytitkaiba. Ha ez még mindig nem elég, oltsuk bátran tudásszomjunkat egy kellemes Közéleti beszédíró mesterkurzussal, ahol bárki elsajátíthatja, hogy miként kell nagyobb közönség előtt beszédet mondani, és hatásos, meggyőző szöveget szerkeszteni. Bármikor szükség lehet rá. Bár-mi-kor!
Tehát az irodalmi nektár már csepeg, álljon alá, aki szeretne. Fényesítse szellemét, engedjen utat az elrekkentett tehetségnek, és hagyja, hogy a művészet betoppanjon Szenteste. Barátai levet eresztenek majd a gyönyörtől, amikor az irodalom mákonyától megrészegülten ékeset szól.
Hogyan írjunk bestsellert?
Az írói kurzusokon szerzett, nem túl ingergazdag tapasztalataink alapján mi is össze tudnánk állítani egy alapcsomagot a sikerkönyvírás misztikus folyamatáról. Nem szívesen tennénk meg, de mivel karácsony lesz nemsokára, ízelítőül összeállítottunk egy alapszintű közhelykátét.
1. Az első mondat mindig legyen izgalmas, érdekes (blikkfangos!), hiszen ezzel ragadjuk meg az olvasó figyelmét, amit meg is szeretnénk tartani végig
2. A téma legyen aktuális, melynek korszerűségére a címben is tegyünk utalást
3. Ha olyan témát választunk, amihez nem értünk, feltétlenül kérjük ki szakértő véleményét
4. Ügyeljünk rá, hogy a sztori sose legyen annyira bonyolult, hogy még mi se értsük
5. Káromkodni, obszcén kifejezéseket használni szabad, de nem indokolatlanul!
6. Ha ellaposodik a sztori közepe, ne trágárkodással pumpáljuk fel a szöveget
7. Tiszteljük az olvasót, hiszen neki írunk, nem magunknak. Helyezkedjünk a szerepébe, és képzeljük el, mi mit olvasnánk szívesen
8. Az ideális sztori vázlata a következőkből áll: bevezetés, tárgyalás, bonyodalom, tetőpont, levezetés, feszültségfeloldás (a sorrend manapság divatosan változik)
9. Egy szereplő lehetőleg csak egyszer haljon meg
10. A végén legyen valami egyszerű, közérthető tanulság is, hogy az olvasó úgy érezze, jól tette, hogy elolvasta a művet