Kezdjük az előkészületekkel. Nyers húst csak akkor lehet adni a négylábú családtagoknak, ha emberi fogyasztásra is alkalmas- „Gyakori hiba, hogy az emberi fogyasztásra nem alkalmas vagy lejárt szavatosságú termékeket az állatokkal etetik meg, aminek hasmenés lesz a vége. Vannak olyan állati eredetű táplálékok, amikkel pedig különösen vigyázni kell. A nem hőkezelt – nem főzött, nem sütött – disznóhús az Aujeszky-kór vírusát tartalmazhatja, és a vírus még akkor is életképes, ha a hús a fagyasztóban volt. Álveszettségnek is hívják ezt a betegséget, mert a veszettséghez hasonló klinikai tüneteket okoz, és a kutya, illetve a macska 72 órán belül elpusztulhat a betegségbe, amit egy magyar tudósról, Aujeszky Aladárról neveztek el. Ha a kacsa- és a libatojás külseje szennyezett, vagy nem megfelelően fertőtlenítették, salmonellosist okozhat” – nyilatkozta a Velvetnek dr. Sütő András, kisállatgyógyász szakállatorvos.
A magyar konyha nem társállatoknak való
Külön problémát jelent az, hogy a magyar konyha sok fűszert használ, és ez bizony nem tesz jót a társállatoknak. „Az állatainknál a túlfűszerezett étel gyomor-, és bélpanaszokat okozhat. Nagyon sok hasmenéses eset van ebben az időszakban. A bélben található baktériumflórát megzavarhatja a nehéz étel, esetleg olyan baktériumok kerülnek be, vagy olyan toxinok keletkeznek, amik a bélperisztaltikát fokozzák, és hasmenést idéznek elő. A szervezet ilyenkor nemcsak vizet, hanem fontos ásványi sókat is veszít. A csípős ételek ízanyagai átmennek a szoptató állatok tejébe is, és hányást idéznek elő a kölyköknél. Ezért ne adjunk az állatoknak például csípős parasztkolbászt.”
Maradék csak mértékkel
A szakértő szerint a hal szintén veszélyes lehet, és a csontokkal is vigyázni kell: „A torokban, belekben megakadt halszálkák miatt. A cupákos csontok nagy kísértést jelentenek a kutyáknak. Amennyiben többen vannak, illetve falánkak, előfordul, hogy féltésből, féltékenységből rágás nélkül, egészben próbálják meg azt lenyelni. A baromfi combcsontja szilánkosan törik, éles végeivel felsértheti a beleket, és vérzést okozhat.” Ami a maradékokat illeti, ha az adott étel nem fűszeres, nem csípős illetve természetesen nem romlott, akkor oda lehet adni az állatnak, de csak kis adagokban, mértékkel.
Alkoholtilalom
Az ünnepek alatt persze nem csak az ételekből fogy tetemes mennyiség, hanem alkoholból is. „Egyeseknek talán mulatságos lehet a részeg állat öntudatlan, tétova mozgása, de ha kint, a hidegben tartott állatról van szó, annak könnyen a halálát is okozhatja. Mindamellett a máj méregtelenítő kapacitása is véges. Akváriumi halaink is veszélybe kerülhetnek a vizükbe öntött alkoholtól: közvetlen károsító hatása mellett az akváriumban alkohol hatására olyan baktériumok elszaporodása indul meg, amelyek nagyon sok oxigént igényelnek, elvonják a halak elől azt. A víz tejszerűvé válik, a halak megfulladnak” – figyelmeztet dr. Sütő András.
A szaloncukor és a nyúl esete
Az állatorvos szerint a csokoládé, az édességek fogyasztása az állatoknál is lyukas fogakhoz vezethet, emellett emésztőszervi panaszokat, gyomorgörcsöt, hányást és még sok minden mást okozhat, szerencsére már lehet kapni kutyáknak szánt csokoládét, sőt, sört is. Az édesség egyébként nem csak az embereknél okozhat „függőséget”, egyszer például egy törpenyúl vált visszaeső szaloncukor-fogyasztóvá. „A mértéktelen édességfogyasztástól nagyon meghízott, szaloncukron kívül nem volt hajlandó más ételt elfogyasztani. Beleiben bélgomba szaporodott el, és állandó hasmenése lett. Meg kellett vonni a szaloncukrot, viszont ezek után nem volt hajlandó mást enni, és nagyon lesoványodott. Csak az infúziók, és a gyógyszerek tartották életben. Kíváncsiak voltunk arra, hogy vajon betegség okozza-e az étvágytalanságot vagy kifejezetten a szaloncukorhiány. Szaloncukorpapírba diót csomagoltunk, és azzal kínáltuk meg. Egyből rávetette magát, és látni kellett volna azt a csalódást, ami a dió láttán érte. Lassan visszaszokott a számára hagyományos kosztra, és hamarosan meggyógyult” – számolt be a különleges esetről szakértőnk.
A madarak téli etetése
Nagyon fontos, hogy csak abban az esetben kezdjük el etetni a cinegéket, vadgerléket, galambokat, feketerigókat, ha tudjuk vállalni, hogy a tavasz beköszöntéig nem fogjuk azt abbahagyni. Ma már számos helyen lehet kapni madáretetőket, de ha kedvünk tartja, és kellő kézügyességgel rendelkezünk, akkor mi magunk is készíthetünk egyet. Alapanyaga fa, esetleg műanyag lehet. Tetőnek deszkát, vagy nádat használjunk. Az alsó rész rendelkezzen peremmel, hogy madaraink könnyebben leszállhassanak. Az etetőt olyan helyre akasszuk fel, ahol a macskák, és egyéb kisragadozók nem férhetnek hozzá – javasolja dr. Sütő András. Ha oszlop tetejére rögzítjük, akkor vagy fémgallért szögeljünk fel az oszlopra, amin a macskák lába nem tud megkapaszkodni, és lecsúsznak, vagy (szöges-)drótból fonjunk köré „védelmi rendszert” a ragadozók elriasztására. Az etetőbe a kereskedelmi forgalomban is kapható magkeveréket, illetve nylonhálóba helyezett, növényi zsiradékkal, faggyúval és magokkal kevert golyót tehetünk ki. Madaraink a háló résein keresztül, szinte akrobatikus ügyességgel ki fogják csipegetni a csemegét. Friss ivóvízről naponta többször is kell gondoskodni, hiszen a nagy hidegben ez hamar befagy.