Mindig is szerette volna megtekinteni a múlt század eleji balatoni fürdőruhadivatot 3D-ben, de valahogy sosem volt rá alkalma? Kíváncsi, hogy akkoriban miként mutathatott térben egy Balatonra leruccanó kiscsalád? 

- írtuk majdnem két éve cikkünkben, melynek végén azt is megígértük, hogy nemsokára újabb 3D gifekkel jelentkezünk a majd száz évvel ezelőtti Balatonról. Ezzel az ígérettel sajnos azóta is adósak maradtunk, mostanáig. A fotókat egyébként Schoch Frigyes tehetős építési vállalkozó készítette a múlt századelő egyik legdivatosabb balatoni strandján, a siófoki "fövenyfürdőn".

A balatoni és ezzel együtt a siófoki fürdőkultúra nagy felvirágzása és a Balaton-kultusz kialakulása a XIX. század utolsó évtizedére tehető. Ennek megteremtését, vagyis Siófok modern gyógyfürdővé fejlesztését először Glatz Henrik, a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. alapítója tűzte ki célul, és el akarta érni, hogy a város partja méltó konkurenciájává váljon a kor tengeri fürdőinek.

Később Várady Gyula – a pesti Royal Szálló vezetője – vette át a fürdőjogot, új vállalkozása Balatonfürdő Rt. néven kezdte meg az első korszerű balatoni fürdőtelep létesítésének munkálatait 1891-ben.

Siófok partközeli területeinek nagy része az ott elterülő mocsarak miatt ekkor még alkalmatlan volt az építkezésre, ezért ezeket fokozatosan feltöltötték, így elkezdődhetett két olasz stílusú szálloda, a Sió és a Hullám építkezése. A 700 méter hosszú platánsorral szegélyezett, kőparttal védett parti sétány és Angolpark megépült, majd a létesítmény rendkívül korszerűnek számító villanyvilágítást kapott.

Az új fürdőtelepet 1893-ban nyitották meg, és ünnepélyesen bejelentették, hogy a Belügyminiszter engedélyezte a "gyógyfürdő" elnevezés használatát. Ezzel Siófok hazánk egyik legismertebb nevű, leglátogatottabb fürdőjévé lépett elő, mely a korabeli beszámolók szerint

a legnagyobb főúri igényeket is kielégíti

A következő években a telep lóversenypályával, 300 férőhelyes színházzal, további öltözőkkel, kávéházzal, falatozóval és a képeken is látható 200 méter hosszú homokfürdővel (más néven fövenyfürdővel) bővült. Később a község és a Balatonfürdő Rt. együttműködésével a város is részesült az infrastruktúrális fejlesztésekből, aszfaltburkolatú  járdák, csatorna, vízvezeték és utcai villanyvilágítás épült.

A városi turizmus fejlődése töretlen volt, míg 1880-ban csak 202 "egy hétig időző" vendéget regisztráltak, addig 1911-re ez a szám 12116-ra nőtt. Ebben az évben 5 szállodát, és 400 kiadó szobát tartottak számon, 1912-re pedig már 9 szálloda fogadta a vendégeket. Ebben az évben kezdődött a város kultikus víztornyának építése is, és az első mozi is megnyitotta kapuit.

A kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére az első világháború után is folytatódtak az építkezések, a tó körül épült villák száma két évtized alatt a négyszeresére nőtt. Siófok az XX. század során végig megtartotta vezető szerepét, és pártállami időkben is ugyanolyan kultikus balatoni fürdőhelynek számított, mint a századelőn.

Sorozatunkat folytatjuk, és megígérjük, hogy ezúttal nem kell 2 évet várniuk a következő részre!