A múlt héten megszavaztattuk olvasóinkat, mit tartanak a strandolás etikettjéből a legfontosabb szabálynak. A végeredmény az lett, hogy a vízbehugyozás, illetve -szarás borítja ki a legjobban a parton pihenőket, de a poszt nyomán érkezett levélcúnami bebizonyította, hogy bár mi a 10 leggyakrabban megsértett szabályt soroltuk, olvasóink ezeknél sokkal extrémebb magatartásokat is tapasztaltak már strandon. Nézzük a legdurvább példákat, vigyázat, lesznek benne gusztustalan leírások és trágár szavak, ha ilyesmire nem kíváncsi, most kattintson el!
1. Dohányzás − Azért a dohányzással kezdjük, mert ez ugyan nem túl extrém, de nem is szerepelt a múlt heti tízes listában, és emiatt írtak a legtöbben. A levélírók nagy része legszívesebben betiltaná a strandon dohányzást, illetve csak kijelölt cigizőhelyeken engedélyezné azt. Elvégre ha buszmegállókban tilos, strandokon miért ne lehetne az? Sokakat az eldobált-elásott cigicsikkek zavarnak, de a szemetelés-témát a múlt héten letudtuk, úgyhogy most csak magára a füstre koncentráljunk. Az is zavaró egy strandon? András szerint igen, ő ezt írta: „nálam biztos kiveri a biztosítékot, amikor a mellettem levő pokrócon nekilátnak füstölni, vagy a vízben bugris szájból lógó cigiből nagyokat pöffentenek az arcomba. Tesztek bizonyítják, hogy a füst pedig biztos rám száll, még szélcsendben is. Csoportosan egymás után gyújtanak rá, és legalább fél dobozzal elszívnak fejenként.”
Egy másik András így írta le, mi idegesíti a legjobban: „az egyik legundorítóbb dolog a part menti cigizés. Amikor az ember mondjuk úszás után kilépdelne a vízből, és kellemesen kitágult tüdejébe már a lépcsőn fújják a füstöt a sportot még soha nem próbált, de önmagukkal igen elégedett strandkollégák.” A dohányzókra panaszkodók közül még Krist idézzük, bár lenne még rengeteg levél: „amikor a melletted (50 cm-re) lévő elkezd dohányozni, és persze úgy, hogy az összes füst rád megy. Mióta kisbabával megyünk, még jobban zavar, nem tudom miért nem lehet megtiltani a dohányzást a strandokon.”
2. Helyfoglalás − A legdurvábbakat a végére tartogatjuk, a második helyen jöjjön még egy kis szimpla arrogancia és mások semmibe vétele. Zazz ezt írta, jól kivehető felháborodással: „annál nagyobb taplóság nincs, mint amikor valaki a strandokon egyébként is kisebb arányban előforduló árnyékos területre napernyőt, vagy cuki kis gyereksátrat állít, és ezzel kb. három másik strandoló elől elfoglalja a helyet. Egyben szeretnék minden így strandolót felszólítani, legyen szíves kommentben megírni, hogy az árnyékos fa tövében mi célt szolgálnak fentebb említett, napfény érintését gátló alkalmatosságok. (Igen tudjuk, az árnyék vándorol, de egyrészt általában mindenki megy utána, másrészt ezek a napernyősök-kissátrasok még a fa alatt is valahogy olyan helyet céloznak be, ami egész nap árnyékban van.)” Kommentelni nem lehet, de az emaileket várjuk a Velvet email-címére.
Más is panaszkodott egyébként nagyjából ugyanerre: „kihagytátok a legnagyobbat: helyet foglalni egész napra úgy, hogy ott sem vagy. Nem csak strandon, de fürdőkben is bevett, pedig sok helyen már kiírják, hogy kifejezetten tilos.”
3. Ordibálás, gyereksivalkodás − „Vannak, akik nem tudnak csendben beszélgetni, akkor is ordítozniuk kell, ha 10 centire vannak egymástól, ha ezeknél gyerek van, akkor a decibel szorozva hárommal” - írja KJ 10 pontot tartalmazó levelének egyik pontjában. De Gabriella is a kiabálásra panaszkodott, és szerinte is a gyerekek jelenléte okoz extra zajártalmat: „nekem is van gyerekem, de a strandon mindig próbáltam a fiamat elfoglalni valamivel. Őrjítő tud lenni, amikor egy gyerek megállás nélkül ordít, átrohan a törölközőkön, közvetlenül melletted ugrik bele a vízbe (amikor még felhevült testtel próbálsz lassan a vízbe menni). A szülő eközben cigarettázva, hadonászva üvöltözik egy másik szülővel, és közben 1 percre se figyel a gyerekre.” Anibark még a következőket teszi hozzá: „ha a gyerek szeretne elaludni, amúgy is túl sok az inger, hátha még a kedves szomszéd a kelleténél hangosabban beszél. Persze fáradt szülők hisztis gyerekének a sivalkodását sem pihentető hallgatni. Nem tudom, hogy szánalmas-e, vagy csak idegesítő, amikor ráadásul a magánügyeiket beszéli ki valaki fennhangon.”
4. Trágárság − Eta mama levele nem igényel kommentárt: „történetem minden hétvégén megismétlődik. A helyszín az egyik balatonalmádi strand, ahol az északi parton a legdrágább a belépőjegy, viszont a pénzem ellenszolgáltatásért nyugodtságot és kevés strandozót kapok cserébe. Kapok, ha nagy ívben elkerülöm prosztópályát! A strandon található egy röplabdapálya, amit a nyári meleg hétvégéken egy bunkó társaság szokott igénybe venni. A röplabda pálya felé haladva trágár kiabálással, káromkodással, illetve minősíthetetlen megnyilvánulásokkal találkozhat a strand közönsége, amely leginkább kisgyermekes családokból és nyugdíjasokból áll. Mikor legutóbb szerencsém volt a strand azon területén járni (unokámmal játszottam), a szokásos káromkodásokat hangos fingások kísérték, sőt egyik alkalommal megcsodálhattam az egyik sportolni vágyó fiatal ember hímvesszőjét, aki az ellenfél csapat játékosainak mutogatta becsességét. A társaság persze mit sem zavartatja magát, akkor sem, amikor konferenciát tartanak a röplabdapálya mellett, amit egy hatalmas fenyőfasor takar el. Így a látványban a konferencia résztvevői nem, viszont az átszűrődő hangokban mindenki osztozhatott, nem kell mondani, a konferencia résztvevői egytől egyik megbotránkoztak A társaságban húszas éveik elején járó fiatalok mellett leginkább 30, 40 éves formák vannak. Az unokámat nem merem már odaengedi, mert gyorsan tanul. Mikor legutóbb is ott volt, azzal tért vissza hozzám, hogy „cumizz le Mami”. Szörnyű társaság!”
5. Hangszóró − És még mindig a zajoknál tartunk. Az eredeti tízes listában szerepel, hogy bunkóság strandra bármilyen zenelejátszó készüléket vinni, és azt mások által is hallhatóan működtetni. Többen is felhívták azonban a figyelmünket arra a szomorú tényre, hogy a strandolók idegeit próbára tevő, iszonyatosan irritáló zene vagy rádióműsor sokszor nem a többi strandoló hibája. Zoltán a jászberényi strandon szenved ettől: „a látogatók zeneládájából áradó muzsika mellett megemlítendő a központilag generált zenezaj is. Pl. Music FM megállás nélkül a jászberényi strandon. Vagy viszonylag csendes a Balaton, mert nem lehet motorcsónakokat bőgetni rajta? Nosza, csapjunk egy kis ricsajt a strandhangszórókón át. És lehetőleg 12 számnál többől ne álljon a repertoár.” A fent már idézett KJ sem tud megbékélni a strandokon rendszeresített hangszórókkal: „általában semmilyen releváns információt nem szokott bemondani. Kb ennyi: elveszett egy gyerek, vagy valamelyik fasz a nem tudom, milyen rendszámmal álljon odébb a terepjárójával, mert elállta a bejáratot. Két ilyen üzenet között berezonálós, recsegős, hígfos zenék.” Nyilván a gyerekelveszés abban az esetben azért mégiscsak releváns, ha az ember saját gyerekéről van szó.
6. Meztelen gyerekek − A gyerekek a strandon nem csak akkor tudnak mások idegeire menni, ha hangoskodnak, hanem akkor is, ha meztelenkednek. A Poronty blogban nemrégiben parázs vita tört ki a témában, és a gyerekek fürdőruha nélküli strandoltatását ellenzők nekünk is írtak. Az egyikük a fent már idézett Anibark volt: „szerintem strandon egy kis textil alsónemű a gyereken is kellene, hogy legyen. Három gyerekünk van, mindig volt rajtuk egy kis pamut alsó. Higiénikusabb is többek között. Otthon aztán lehet pucér, de a strand közterület!” B is azonos véleményen van: „Nekem is van gyerekem, szeretem a gyerekeket, de nyilvánosan a strandon ne legyen meztelen, senkit nem érdekel (jobb esetben).”
7. Pumpakunyerálók − Erika egy igen sajátos problémát írt le: „engem (helyszíntől függetlenül) az idegesít a leginkább a strandon, amikor a körülöttünk lévők észreveszik, hogy szuper pumpával seperc alatt felfújjuk az összes vízi alkalmatosságunkat, majd összenéznek, aztán ránk nagy boci szemekkel, végül általában a gyereket küldik oda kölcsönkérni a pumpát, amit persze rendre oda is szoktunk adni, de amikor már azért nem tudunk a vízbe indulni,mert az 5. személy jön elkérni, akkor igazán bosszantó tud lenni.”
8. Stírölők − Olgát az zavarja, ha bámulják, ezt írta a stírölésről: „még fénykoromban rendszeresen monokiniztem. Senkit sem zavart, olyan partszakaszon voltam mindig, ahol sokan napoztak így. Haverom mondta, nézzem meg az egyik öreget. Látcsővel nézegette a melleket. Az enyémet addig, míg be nem intettem neki.”
9. Köröm − A jelek szerint a strandolók fantáziája határtalan, ha a nem nyílt színre való tevékenységekről van szó. Egy lakonikusan rövid levél a manikűrözőkre panaszkodott, az üzenetet teljes egészében közöljük: „körömvágás. Legutóbb egy piros lábujjköröm landolt a szendvicsemen.”
10. Nyál − A vízbe ürítésről volt szó az eredeti cikkben is, de sajnos a jelek szerint a valóság messze felülmúlja a fantáziánkat. Egy szimpla tóbapisilésnél sokkal nagyobb taplóságok következnek most, durvasági sorrendben, ha nem bírja, ne olvasson tovább! Nézzük az első fokozatot: „nálam egyvalami verte ki a biztosítékot a Palatinuson: köpködés. Az illető halad a medence szélén, köp, többször, a szélére, a gyepre, és később a medencébe is, a partról! Látványosan, mintegy kihívóan. Értem én, hogy fürdőzés közben is adódik olyan, hogy az ember szájába megy a víz, és hát nem nyeli le ugye. De a partról? Mondanom sem kell, hogy aznap már nem mentem be abba a medencébe.”
11. Hányás − Ildikó sztorija erre is rátesz egy lapáttal: „a Velencei-tónál, a gárdonyi Sport Beachen történt az eset, amire taplóságból egyből 10-est adnék. A vízi kosárlabdapályáknál történt. Egy öt év körül kislány rosszul érezte magát. Apukája ahelyett, hogy kicsit odébb ment volna vele, vagy kivitte volna a partra (kb. 2 méterre volt, a víz széle meg még közelebb), csak átvetette a vállán, és belehányatta a tóba, éppen ott, a kosárlabdapálya alatti vízbe. A darabos cucc meg szépen elterült a vízen. Mondanom sem kell, már senkinek nem volt kedve a játékhoz. Jó, tudom, szegény gyerek nem tehet róla, hirtelen rosszul lett, de akkor is gáz volt az eset.”
12. Sperma − És zs levele azt bizonyítja, hogy valóban nincs olyan testváladék, ami ne kerülne bele a közösen használt vízbe, szerinte ugyanis köpködésen és hányáson kívül maszturbálás is előfordul: „ilyet Egerben láttunk, ahol nem strand van ugyan, hanem valamiféle termálfürdő, de akkor is. Nemcsak gusztustalan, de a végtermék miatt a medence látogatása az új és gyanútlan látogatók megérkezéséig sem túl vonzó. Ide tartozhat még a szexelés a vízben párosan. Habár a meghitt légyottra vágyó párocskák az ártatlan gyermekszemek elől a mélyebb víz irányába húzódnak.” Olgától fent már idéztünk, de kénytelenek vagyunk még egy részletet megosztani leveléből, hogy bizonyítsuk, hogy nem zs az egyetlen, aki látott már olyan párt, aki a vízben esett egymásnak: „melletted szexelnek a vízben. Nem vagyok egy prűd ember, de ha már csinálják, ne olyan helyen, ahol mondjuk gyerekek is játszanak. Ha nem bírják ki, akkor menjenek messzebb a parttól.”