Az MTI csütörtöki híre szerint támadnak az árvíz után a kullancsok és még inkább a szúnyogok. Kapiller Zoltán, a Magyar Kullancsszövetség Közhasznú Egyesület elnöke sajtótájékoztatón ecsetelte, milyen veszélyek várnak a kirándulókra és fürdőzőkre.

A közhasznú egyesület állatorvosként tevékenykedő elnökének tájékoztatása szerint Magyarországon 49 szúnyogfaj él, közülük hat okozhat megbetegedéseket; a legveszélyesebbek a bőrférgesség és a szívférgesség, emellett bőrgyulladásokat és allergiás tüneteket is előidézhetnek. Szerencsére a Balatonon már elkezdődött a kémiai és biológiai szúnyogírtás is, így van esély rá, hogy ne szúnyogfelhőben töltsük a szabadságunkat.

Mindkét fertőzés úgy alakul ki, hogy a szúnyog lárvát juttat a szervezetbe, az a puha bőrfelületekbe, illetve a szívbe fészkeli be magát, és ott hónapok alatt féreggé fejlődik. Ezeket pedig csak sebészi úton lehet eltávolítani. A szívféreg az ember esetében nem a szívet, hanem a tüdőt veszi célba - mondta. Fontos a minél nagyobb területet érintő szúnyogirtás, ugyanis egy szúnyog egy nap alatt 10-12 embert is megfertőzhet – fűzte hozzá.

A kullancsokról elmondta, hogy 30-40 százalékuk fertőző, és ezek 95 százaléka a Lyme-kórt hordozza. Ez idegrendszeri bénulást, bőr- és ízületi gyulladást okozhat, ha nem szakszerűen távolítják el a kullancsot a szervezetből, illetve nem végezik el a Lyme-kór fertőzést kimutató kullancstesztet - mondta Kapiller Zoltán.

Ehhez képest az ÁNTSZsajtóközleményben nyugtatta meg az embereket, miután szívféreg-fertőzés következtében elpusztult egy kutya Debrecenben.

"A dirofilariosis egy élősködő fonálféreg által okozott fertőző betegség. Az élősködő fonálféreg számára az ember nem megfelelő gazda, ezért nem tud rendesen kifejlődni, így szívférgességet az emberekben nem okoz. Szúnyogcsípés közvetítésével alkalomszerűen fertőződhet az ember is. Hazánkban a Dirofilaria repens okoz megbetegedéseket. A féreg csak igen kis távolságokat képes megtenni, így általában az eredeti behatolás (szúnyogcsípés) közelében okoz kisebb-nagyobb elváltozást (csomót). Ebben a faj egy – többnyire nem ivarérett – példányát találhatjuk meg, ami általában gyorsan elpusztul. Ezért emberi fertőzés esetén lárvák nem kerülnek a vérbe" – írják közleményükben.

Az Országos Epidemiológiai Központ Parazitológiai osztályán 2007 és 2011 között évente 9-14 új Dirofilaria repens okozta fertőzést diagnosztizálnak.