Órákat kellett várni az óriáslángosra, végül mindenki éhes maradt
"Akkora funky ez a gigalángos! Kurvajó!" – hangzott el a mellettem telefonáló férfi szájából, aki épp arról számolt be az ismerősének, hogy biztosan össze fog jönni a lángosrekord, melynek felállításával Zánkán próbálkoztak meg szerdán. Amikor a lelkes férfi belekezdett a telefonos tudósításba, már bőven fortyogott a tényleg három méter átmérőjű lángos a forró olajban, a direkt erre a célre eszkábált 3,5 méter átmérőjű óriási edényben. A rekordfelállítás amilyen unalmasan indult, olyan komédiába torkollt, pláne, hogy körülbelül ötven ember rágódott azon, mi lesz ebből, ha nem az, hogy három embert agyonüt egy óriási lángos? A vége az lett, hogy szó szerint ki kellett találni, megvan-e a lángosrekord, ugyanis az eddigi rekordtartó lángos négyzet alakú volt, és azt nem is fordították meg.
Zánkafürdőn a parton megrendezett eseményre a sajtósokon kívül pár oda szervezett gyerek is kíváncsi volt, és ahelyett, hogy a kánikulában a Balatonban úsztak volna, ültek, és várták, mikor ehetnek lángost. Erre órákat kellett várniuk, ugyanis órákba telt, hogy a tészta megkeljen. A 3 méter átmérőjűre tervezett lángosrekordot azok próbálták megdönteni, akik már a 2008-as, mezőhegyesi rekordot is felállították, azonban a be nem tervezett okok miatt az unalmas első két óra után az egész esemény olyan lett, mintha A legényanya kimaradt jeleneteit látnánk. A kérdés az, vajon mi szükség van erre a csodára, össze fog-e jönni, és a végén vajon ehető lesz-e a produktum?
Úgy tűnt, minden rendben
A tészta kelését türelmetlenül várták a sajtósok és az oda szervezett gyerekek is, akik tapsolva skándálták, hogy keljen a tészta, illetve azt is, hogy hajrá lángostészta. Ekkorra már hosszú órák teltek el, a tészta majdnem két órája kelt a teknőben. A rekord megdöntésére vállalkozó szakácsok nekiálltak áttenni a megkelt tésztát a 3 méter átmérőjű lapra, aminek segítségével könnyen betehető a 170 fokra hevített olajba a tészta. Óriási sodrófákkal elegyengették a tésztát, majd ismét várni kellett, amíg tovább kelt, de már nem órákat. Még az is egyszerűen ment, ahogy a hatalmas lapot beemelték az olajba a csörlők segítségével, és úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben, ulajdonképpen nincs is semmi látnivaló, elég, ha mindenki csak enni jön.
De aztán következett a fordulat, a lángostésztát meg kellett fordítani az olajban, és mint kiderült, ez volt a legnagyobb kihívás, nem is a direkt az erre a célra megrendelt és megcsinált edény. A megfordításnak legalább 10-szer estek neki a vállalkozó férfiak, többen félmeztelenül álltak közvetlenül a forró edény mellett. Az akciót a mentősök érdeklődve figyelték, aztán a helyzet súlyosságát és egyben komikusságát is látva a fapados asztal mellől mind a két mentős felállt, egyikük megjegyezte, hogy ő nem akar három hétre táppénzre menni, és a kordon mögé bújtak mindketten. Ez volt az a pillanat, amikortól mindenki csak arról beszélt, mi lesz ebből, ha nem az, hogy három embert agyonüt egy lángos? Az óriási lapok közé szorított lángosból csöpögött a forró olaj, ami a hatalmas emelésben akár húsz embert is megégethetett volna, legrosszabb esetben a levegőben lévő óriási lángos belecsapódik a gigaedénybe, és meghal mindenki.
Béláim, gondolkodjunk!
A megfordításnál a félmeztelen, ötven körül Jani izgult a legjobban, ő szervezte, ki mit fogjon mivel. Baromi jól csinálta, körülbelül tizedszeri nekifutásra sikerült is megfordítani a lángost. A problémát innentől kezdve már csak a szétesett lángos jelentette, ugyanis a fordításnál összecsúszott a tészta, és az egész szétesett. Még egy kicsit sült a másik oldala is, de akkor már az edény körül állók a fejüket fogták: láthatóan teleszívta magát olajjal a tészta, ez minden, csak nem lángos. "Gondoljatok bele, mennyi olajat szívhatott fel, holnap meg majd azért jövünk ide, mert bevittek háromszáz gyereket a kórházba" – mondta a mögöttem ülő kolléga.
Délután fél 3-kor láthatóan nem lett ebből lángos, a szervezők pedig a rekordot felügyelő szakértővel együtt azon rágódtak, hogy lesz ebből rekord. Pláne, hogy a 2008-as eseményen készült lángos négyzet alakú volt, és azt nem fordították meg, így ezt nem lehet igazán összehasonlítani a kerek, megfordított, három méter átmérőjű lángossal. Lángosszerűséggel, fogalmazzunk inkább így, ugyanis a produktum nagyja sajnos a kukában végezte, de a közönség azért lelkesen sorban állt. A szolgálatkész, éhesen maradt mentősök készíttettek maguknak a megmaradt tésztából rendes lángost – tészta még volt, az olaj forró volt, hát miért ne. Ekkor döntöttem úgy, hogy elmegyek úszni a partra, és olvasok, megvárom, mi lesz. Kétszer is teljesen megszáradtam a napon, mire hivatalosan is kimondták: megvan a rekord. A nyerstésztarekord már megvolt órákkal korábban, azonban az objektív körülmények, hogy a tészta leragadt, az olaj állítólag nem volt elég forró, hogy megfordításkor túlsült az egyik oldal, kétségekre adtak okot. És hát ránézésre mondjuk ki, ez minden, csak nem lángos.