horoszkóp

Elkergették a fenyvesi kisvasút engedély nélküli jótevőit

2013.07.16. 08:49

"Csiszta felé minimális hiánnyal megvan a vágányzat" – mondta még tavaly nyár végén Balogh Imre, a balatonfenyvesi kisvasutat üzemeltetni kívánó kft. ügyvezetője a Velvetnek. Az egy évtizede "szünetelő" kisvasút megmentésére számtalan hangzatos terv és elképzelés született, azonban a nagy szavakat ritkán követték tettek. Egy évvel ezelőtti első fenyvesi kisvasútról szóló cikkünk után levélben keresett meg bennünket egy nevét nem vállaló hobbihajtányos, akinek társaival együtt mennie kellett a kisvasútról, holott "vasútszeretetből karbantartotta a felhagyott szárnyvonalakat."

Állítása szerint a lepusztult és bezárt csisztapusztai mellékvonalon a 2000-es évek közepén egy csapat hajtányos megkezdte a rendbetételt. "Szabadidejükben, saját pénzükből napokig vágták a fákat, irtották a gazt, és rendbetették a teljes csisztai, illetve a táskai vonal megmaradt 1 km-ét" – írta forrásunk, aki 2007-ben csatlakozott a csapathoz. Szerinte a gőzmozdonyos (nosztalgiavonatos) közlekedés tette végleg tönkre a csisztapusztai mellékvonalat. A kis súlyú sínek nem bírták el a nehéz gőzösöket, amik ráadásul "kóvályognak" a pályán. A csapat azonban rendszeresen kijárt, karbantartotta a rossz állapotú pályát, gyomirtózott, pótolta az ellopott hevedereket, nyomtávot szabályozott. Az önkéntes munkának volt azonban egy bürokratikus bökkenője: a hajtányosoknak nem volt engedélyük a pálya kezelésére.

Nagy volt a csodálkozás

"A pályafenntartás nyilvántartása szerint járhatatlan, részben ellopott volt a vonal. Nagy volt a csodálkozásuk, amikor egyszer arra jártak és meglátták a lenyírt, űrszelvényezett pályát. A helyi pályamestert állítólag emiatt áthelyezték" – írta forrásunk, aki szerint a folyamatos karbantartás nagyon hasznos a környéknek. Ugyanis ha egyszer valóban felújítanák a csisztai szárnyvonalat, akkor a folyamatos felügyelet és karbantartás miatt a hibákban bővelkedő, de járható állapotban lévő pályát kellene felújítani, ami olcsóbb lenne, mintha a semmiből építenék újra az egészet.

Épp, hogy látszanak a csisztapuszta felé vezető sínek a bozótban.
Épp, hogy látszanak a csisztapuszta felé vezető sínek a bozótban.
Fotó: olvasói fotó

A hajtányosok szerint három éve falopással vádolták meg őket, holott csak felaprították a viharban sínekre dőlt fákat, azokat nem vitték el. "Következő vád az volt, hogy lopjuk a sínt. Valójában mindössze annyi történt, hogy pótoltunk egy ellopott csúcssínt egy nem használt mellékvágányból", de ezután a táskai váltó csúcssínje is eltűnt. Névtelen forrásunk szerint ez azért furcsa, mert annak ellopásához speciálisabb szerszámok kellenek. Ezután az összes váltóalkatrész eltűnt onnan, és valakik – a hajtányosok szerint szándékosan – újabb fákat döntöttek a sínekre. Ekkor a végleges távozás mellett döntöttek (bár egy 2012. augusztus 31-i MTI-hír szerint "a csisztai nyomvonalat karbantartják a hajtányozás szerelmesei" jelenleg is). Jelenleg már nem foglalkoznak a vonallal, "néhány vasútbarát járt arra, tőlük tudjuk, hogy gaztenger borítja a csisztai vonalat."

A hajtány, mint jármű

Tevékenységük során a pályamesterrel is összetűzésbe kerültek, aki mellékesen le akarta vizsgáztatni saját kézi hajtányát a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál (NKH), amely körlevelet küldött a kisvasutaknak. Ebben megtiltották a hajtányok használatát forrásunk szerint. Megkerestük ezzel kapcsolatban az NKH-t is. Válaszuk szerint a fő probléma az, hogy a hajtány is jármű, ezért kell hozzá vezetői engedély, ráadásul nem mindegy, milyen pályán üzemeltetik azt (ívek, lejtők, útátjárók) a balesetveszély miatt. "Meg kell előzni, hogy a hajtány a tömegerők következtében elszabaduljon, és a pályát elhagyja, vagy biztosított közúti átjáróban a könnyű járművet nem érzékelő berendezés miatt a hajtányos a közúti szabad jelzésen áthaladó gépkocsi forgalomba hajtson be" – írta a hatóság, ami kiemelte, nem ellehetetleníteni akarja a hajtányosokat, csak megelőzni a baleseteket.

A MÁV-ot is megkerestük az ügyben (mint a fenyvesi kisvasút egykori üzemeltetőjét). Válaszukban azt írták az egyre népszerűbbé váló hajtányozásról: "az egyes turisztikai célú vasúttársaságok ezek használatát eltérően kezelték: volt ahol elnézték, de jellemzően kifejezetten tiltották." Kiderült, a hajtányosok zömmel éjjel vonultak ki a csisztai pályára, persze illegálisan: "A MÁV Zrt.-nek korábbi bejelentés alapján tudomása volt arról, hogy a forgalomból kizárt csisztai vonalon illegálisan, jellemzően éjszaka hajtányoznak. Illetve megkeresés érkezett a tevékenység legálissá tételére, de ezt a MÁV Zrt. elutasította, tekintettel arra, hogy a hajtányozásnak veszélyes üzemi jellege miatt szigorú feltételei vannak".

Mi a hajtány?

A hajtány vasúti síneken használható kézi, lábi vagy motoros meghajtású kis jármű. Általában csak néhány ember fér el rajta. Egyes hajtányokat egy megfogható kar fel-le mozgatásával, egyeseket a kerékpárhoz hasonló tekeréssel lehet hajtani, így sík terepen akár a 20 km/h sebességet is elérhetik. Másik nevük a drezina. A motorral ellátott hajtányokat vágánygépkocsiknak is hívják. Több nyugati országban, a legközelebb Ausztriában is működtetnek felszámolástól megmentett vasúti pályákat csak azért, hogy ott turistáknak bérbe adjanak hajtányokat. A magyar-osztrák határtól nem messze, a burgenlandi Felsőpulyán (Oberpullendorfban) is bérelhető ilyen. Magyarországon a királyréti kisvasúton és a budapesti Vasúttörténeti Parkban lehet kipróbálni a hajtányozást.

A hajtányozás jogszabályi feltételei:
- a vonalszakasz igénybe vételéhez szükséges használatbavételi engedély;
- a vasúti járművekre vonatkozó előírások a vasúti törvény, valamit a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet előírásai szerint,
- a hajtány vezetésére vonatkozóan a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalókra vonatkozó rendelkezések, a 19/2011. (V.10.) NFM rendelet szerint.

(Forrás: Wikipedia, MÁV Zrt.)

Fény a Berek végén

A MÁV maga nem turisztikai célú cég, ezért ők nem tervezik a hajtányozás engedélyezését, de "amennyiben valamely szervezet, vagy önkormányzati társulás részéről turisztikai célú hasznosításra vonatkozó megkeresés érkezik, akkor a MÁV Zrt. nem zárkózik el a tárgyalások elől" – közölték a Velvettel. Az üzemeltetést azóta átvevő MÁV-START vizsgálja annak lehetőségét, hogy a Csisztapuszta felé felhagyott vonalon milyen feltételekkel indulhat be a turisztikai célú személyszállítás. Ezért nem támogatják, hogy a vonalat átadják a hajtányosoknak.

Pedig a hajtányozás az MTI híre szerint is fontos lenne, mert a kétévente tartandó nemzetközi hajtánytalálkozót sem tudják az NKH teljesíthetetlen feltételei miatt megrendezni. Erre van némi esély, ugyanis "a MÁV-START vizsgálja annak lehetőségét, hogy a kisvasút jelenleg nem használt Balatonfenyves rakodó területén lévő vágányain – az egyéb forgalomtól megfelelően elzárva –lehetőséget biztosítson olyan mutatványos vasút üzemre, amelynek keretében akár kézi vagy motoros hajtányok is bemutathatóak az utasoknak."

2012. szeptember 1-én viszont felcsillant a remény a kisvasútnál: felújított vágányszakaszt avattak a helyi potentátok a kisvasút napján. Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester a Sonline szerint elmondta, azzal, hogy a MÁV-start Zrt. szeptember 1-én átvette a MÁV-tól a kisvasutat, esély nyílik rá, hogy a csisztai vonal is újra megnyíljon. Ráadásul támogatást nyertek egy mozgássérültek és kerékpárok szállítására is alkalmas kocsi felújítására és a napi 5 helyett már 6 vonatpár közlekedhet a vonalon. Az új kocsikat magunk is láttuk, a kerékpáros vagon designjában illeszkedik is a MÁV nagyobb bringavagonjaihoz, de új mozdonyt is kapott a vonal, mindez majdnem 12 millió forintért – újságolja a WeLoveBalaton.

Így vizsgázhat le hajtányvezetésből

Ahhoz, hogy valaki hajtányt vezethessen, modulos rendszerű vizsgát kell letennie, amit "a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet" szabályoz. A 3. melléklet V. részében azt írják, egy emberi erővel hajtott hajtányosnak a vasúti járművezetői igazolvány megszerzéséhez az Általános szakmai ismeretek és a Típusismeret modult kell megcsinálnia, "külön vezetési gyakorlat modul végrehajtása nem szükséges".

A vizsgázónak minimum alapfokú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie, és minimum 20 éves kell, hogy legyen. Ötvenórás elméleti és tízórás gyakorlati oktatás után kell vizsgázni, többek között általános műszaki, elektrotechnikai ismeretekből vagy épp vontatott jármű ismeretekből. Erre jön a járműismereti modul részeként a hajtány típusának megfelelő típusismeret vizsga harmincórás elméleti és tízórás gyakorlati oktatás után. A vasúti járművezetői igazolványhoz és a vasúti járművezetők kiegészítő tanúsítványához szükséges vizsgákról bővebben ezen a linken tájékozódhat, ha minden vágya hajtányozni.