A kaposvári Kundra Mártának külterületi házában egy napon arra a szomorú tényre kellett ébrednie, hogy az addig rendszeresen fertőtlenített, karban tartott kútját elöntötte a fekália. Az egész problémát egy egyszerű áradás okozta, azóta mégis megoldatlan.
Az asszony az eset óta ideje nagy részét az ivóvíz más forrásból való megszerzésének kísérleteivel tölti, hiszen nem csak magáról, hanem állatairól, például egy nagyon szomjas csacsiról is gondoskodnia kell. Az utca, amelyen háza található, egyik végén még rendelkezik közműszolgáltatásokkal, de Kundra Márta házáig már csak a villany ér el. Ha a vízvezetéket csupán 350 méterrel hosszabbítanák meg, az asszonynak nem kellene arra kényszerülnie, hogy ismerőseitől hordja a vizet.
Ahogyan arra sem, hogy a kaposvári Kossuth téren egy műanyag kannát feltűnően a szökőkút vizébe merítvén demonstrálja a szörnyű, vízmentes helyzetet. „Végső elkeseredésemben fordultam ehhez a módszerhez, hogy a szökőkútról merítek, de tudom, hogy klóros a vize, nem használom, kiöntöm majd" – vallotta be.
A figyelemfelkeltő akció után Sonline megkereste a város önkormányzatát, ahol meglepetten értesültek Kundra Márta szökőkutas felháborodásáról, mert tudomásuk szerint az asszonyt nemrég maga Szita Károly, Kaposvár polgármestere tájékoztatta az ivóvíz bevezetésének lehetőségeiről. Nem is értik, mi baja van, amikor választhat: vagy 3 köbméterenként 11 ezer forintos áron rendeli a vizet lajtoskocsin, vagy pályázik az önkormányzat támogatásááért – az elmúlt években számos önkormányzati támogatású fejlesztést vittek véghez a külvárosban. Az asszony hajlandó lenne pályázni, de még a vízvezeték kiépítésének érintett lakosokra kiszabott fejenkénti díját, kétszázezer forintot sem tudna kifizetni.
„Valamilyen uniós forrásból nem lehetne ezt állni? [...] szeretném, ha valaki segítene rajtam, mert hallottam, hogy Áder János köztársasági elnök a víz világnapján azt mondta: alanyi jogon mindenkinek jár az ivóvíz" – fogalmazta meg problémáját a helyzethez képest tiszteletre méltóan nyugodt asszony, akinek kútját, még egyszer, nem más, mint a fekália öntötte el.