Éppen 80 éve, 1934. július 8-án indult meg a viharjelzés a Balatonon, Hille Alfréd meteorológus és repülőezredes jóvoltából. A Sonline egy részletes történelmi áttekintést közölt az évforduló alkalmából, ezt zanzásítottuk önöknek.
A század elején virágzott fel a balatoni üdülés, egyre többen választották a magyar tengert. A '30-as években rengeteg haláleset is történt a vízen, mivel a fürdőzők és hajósok nem készültek fel a hirtelen támadt erős szélre és hatalmas hullámokra. Hille Alfréd gondolt egy nagyot és lebetonozta a viharjelzési szolgálat alapjait. 1934. július 8-án megkezdődött a rendszeres tájékoztatás a Balatonon. Kezdetben a siófoki Nemzeti Színház egyik toronyszobája adott otthont a meteorológiai megfigyelő központnak, innen továbbították a figyelmeztetéseket a többi balatoni településnek. Ha közeledett a baj, egy piros gömböt húztak árbocra a parton, szirénákkal, jelzőrakétákkal és járőröző motorcsónakokkal jelezték, hogy ideje kifáradni a vízből, ha nem akarunk megfulladni. A teljes szezon alatt, június 15-től egészen szeptember 15-ig kémlelték a szakértők a vizet, elemezték az időjárás jelentéseket és azonnal szóltak, ha vihar közelített.
1943-ig tökéletesen működött a gondosan megszervezett rendszer, majd pár évre leállt a viharjelzés a Balatonon, aminek meg is lett a következménye. Sokan vesztek a habokba a szünet ideje alatt. Az illetékesek belátták, hogy ideje visszaállítani a régi rendet és az '50-es évektől újfent rakéták harsogtak, ha beborult az ég. Egészen 1988-ig az ősi módszer szerint figyelmeztették az úszókat és hajósokat, amikor is elérkezett a forradalmi újítás, a távvezérlésű fényjelzők vették át az uralmat a rakéták felett.
A viharjelzés fejlődése azóta se állt le, nemrég Balatonalmádi rukkolt elő egy szuper táblával, amiről egyszerre olvashatjuk le a balatoni települések időjárását és tájékozódhatunk, van-e valahol viharjelzés érvényben.