horoszkóp

Lavinákat szabadítottak Fonyódra a vasútépítők

2014.07.19. 09:23

Fonyód városa évtizedek óta úgy vergődik egy hegyoldalnyi probléma alatt, mint hal a szárazon, igazi megoldást sehol sem látni. A városnak van két – nagyzolóan hegynek nevezett – dombja, amik a fantasztikus panoráma mellett időzített bombaként is üzemelnek. Sokat írtunk már róla, hogy a hírhedt fonyódi partfal miatt hol lezárták, hol megnyitották a 7-es főutat és a mellette futó Budapest-Nagykanizsa vasútvonalat, meg hogy hangzatos ígéretek születtek, hogy rendbe teszik a falat. Utánajártunk hát, mi az egész probléma eredete és miért nem lehet egyszer és mindenkorra rendbe hozni a helyet, ha már alagutat tudunk fúrni a homokba.

Wall and Piece – A fal adja a másikat

Alapból érdekes volt, mekkora hallgatás övezi Fonyódon és úgy általában Somogyban a löszfal ügyét. A városban megtudtuk, a fonyódi önkormányzat nagyon okosan nem vette a nyakába a problémát, a bajokat okozó löszfal továbbra is állami terület, ami a Sefag Zrt. (azaz a somogyi erdészeti vállalat) kezelésében áll. A Sefagnál annyit elmondtak, hogy korábban hivatalosan „erdőművelési ágban" volt a terület, a véderdők azonban megsemmisültek, így ideje lenne a terület funkcióját újraértékelni. Mindenesetre a kormány által beígért 100 millió forintos gyorssegély nem hozzájuk folyt be, hanem a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság rendelkezik vele.

Az igazgatóságnál azt mondták, a rejtélyes Partfal- és Pincebizottság nyilatkozhat csak, de ők meg utálnak nyilatkozni a sajtónak, a megkereséseket rendre visszadobják. A városbeliek hasonlóan óvatosan beszéltek a témáról, kissé mintha politikai méhkasba nyúlt volna az ember, pedig egy deka politika sincs a témában, az érdekeknek egy irányba kéne mutatni: ne omoljék a fal. Az önkormányzat is bezárkózó volt, a hó végéig szabadságon lévő polgármester, Hidvégi József értelemszerűen nem tudott semmit sem mondani, mindenki más pedig le van tiltva a nyilatkozatról.

Eredet

Végül megleltük Varga István könyvtárost, a Fonyódi Kulturális Intézmények megbízott igazgatóját, aki beavatott minket a löszfal és Fonyód múltjába. Ő is megerősítette, hogy a löszfal „nem fonyódi tulajdon". Az önkormányzat ugyanis sok állami területet átvett (pl. a várhegyi erdőt, a sípos-hegyi erdő nagy részét), de a problémás területeket tudatosan nem. „Nyilván nem akar a város a saját nyakába venni egy milliárdos terhet önként és dalolva" – hozta fel a nyomós érvet Varga. 

A fonyódi Várhegy vulkanikus eredetű képződmény, ahogy a szemben lévő Badacsony. Az 1783-as első katonai felmérés térképén már látszik a kocsinyomvonal, ami megkerüli a hegyet. Akkor azt írták, északról nem lehet elkerülni a tavat. „Akkor a hegy lábát nyaldosták a Balaton hullámai" – mondta Varga. Korábban amúgy több feljegyzés is említette Fonyódot szigetként (1500-1600-as évek, Rákóczi szabadságharc kora és a XIX. század legeleje). 

Az 1850-es évek közepén kezdték építeni a déli vasutat. Sok csatározás zajlott a nyomvonal miatt, pl. hogy lemenjen-e Kaposvár felé. „A hegy déli oldala lankás, szőlővel volt beültetve, én úgy képzelem, az északi oldala is ilyen lehetett, csak amikor elkezdték építeni a déli vasutat, akkor nyesték le" – avatott be a részletekbe Varga. Egy 1890-es képen látszik, hogy az út, a vasút és a hegy között milyen volt az út, a hegy akkor még nem volt ilyen meredek. Egy 1866-os metszet is azt mutatja, hogy le van vágva a hegy, de nem ennyire.

Nem változunk

A bélatelepi villasor magasrangú urak lakhelye volt, ide csak egy sáros kocsinyom vezetett fel, a korabeli autók elakadtak. Amikor ideért az útépítés, akkor elintézték, hogy az út ne a hegy alatt menjen tovább, hanem menjen fel a szerpentinen. Ezután az volt a gond, hogy mindenki erre járt, nagy lett a forgalom, és akkor megépítették a hegy alatt az utat – idézte fel Varga a tipikus magyar mentalitást.

Már a húszas években is szó volt a problémáról egy települési jegyzőkönyv szerint. Badacsonyból nézve sötét a fonyódi hegy a fáktól, és van egy világosság benne (a löszfal), ez már az 1910-20-as évekbeli képeken látszik, szóval már leomlott az előző században. Aztán 1926-ban megépítették a balatoni körutat (a mai 7-es út elődje) Balatonföldvár és Balatonszentgyörgy között. Akkor már olyan út kellett, hogy két kocsi egymás mellett elférjen. A 60-70-es évekbeli képeken az látszik, hogy a régi 7-es út mentén jegenyesor állt. Az utat aztán mindig szélesítették, levágtak egy kicsit a hegyből. A hegy alatt ráadásul 7-8 nyaralóépület is áll.

„Az emberi tevékenység hozzájárult, hogy a hegyből mindig lejött néhány méter. Négy-öt alkalom elég volt szerintem, hogy megboruljon az egyensúly" – fokozta a helytörténész-könyvtáros a fokozhatatlant. Egyes képeslapokon látszik, hogy a templom mellett háromszor olyan széles sétány volt, mint most. A hegyből pár éve a bélatelepi sétánynál omlott le egy darab, 2002-03 környékén is volt omlás, a Panoráma sétányt le is zárták akkor. A mostani újranyitásról is beszélt, szerinte a balatoni szezon kezdete volt az, amikor már nem lehetett ezt tovább odázni, illetve a lezárás óta eltelt 3-4 hónap alatt nem történt omlás. Azt hallotta a városban, hogy a két kerülőúton lakóknak elegük volt a forgalomból, mivel reggel 5-6 felé már jöttek az áruszállító teherautók.

Ő a megoldás

„A fal folyamatosan peregni fog, annak irdatlan mennyiségű utánpótlása lesz" – vázolta a nem túl rózsás helyzetet Oszvald Tamás földtani veszélyforrás szakértő, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal egykori geológusa. A költségeket becsülgetni szerinte nem érdemes. A szakértő azt ajánlja, hogy takarítani kell a fal alját és a törmeléklejtőből el kell hordani annyit, hogy biztosítani lehessen a 7-es út forgalmát (kerestük amúgy a Magyar Közút Kht.-t is, de a megadott határidőig nem válaszoltak kérdéseinkre). Azt a nagynyomású vizet pedig, ami a hegy egyik rétegében felgyülemlett, le kell csapolni. Ez nem eredményezne süllyedést, mivel 30 méterrel a hegy felszíne alatt van. Ez a beszivárgó eső, nem érinti a talajvizet, a kutakat és a növények vízháztartását se.

A helyzet azért bonyolult, mert egy kilométer hosszú falat kell ellátni erózióvédelemmel, a kötött homokot viszont nem lehet megfogni. Csupán időszakos megoldás létezik, 20-30 évre el lehet felületvédelemmel látni a falat, de a homok egy idő után ki fog jönni. A kormány által biztosított 100 millióból a veszélyeztetett 40-60 méteres szakaszt biztonságba lehetne helyezni. A fal alján egy szervizutat kéne kialakítani a törmelék eltakarítására, a víztelenítő fúrásokat pedig 25-30 métereket el kéne végezni, hogy a vizet ki lehessen vezetni, valamint egy lavinahálót vagy palánksort oda kellene építeni.

Nagy csúszás szerencsére nem valószínű, „mert teljesen más a földtani-morfológiai körülmény", mint például a kenesei esetben (1914-ben elvitt az omlás egy vonatot), akkor a tó természetes állapotú volt, a törmeléklejtőket a víz mosta. Ott megborult az új úttal és vasúttal az egyensúly. Oszvald hozzátette, nem hiszi el Varga verzióját a hegy levágásáról Fonyódon. „A fonyódi hegyet másfél kilométer hosszúságban a vasútért nincs értelme levágni" – mondta, azzal indokolva teóriáját, hogy festményeken is szerepel a fonyódi löszfal.

Vissza a jövőbe

Oszvald szerint helyes volt megnyitni a vasutat és az utat. A legérzékenyebb helyen a rétegvíz most folyik ki, az megcsapolódott, a fal bizonytalan egyensúlyi helyzetbe került. Ott fog megcsúszni legközelebb, ahol a víznyomás megnyomja a törmeléklejtőt. A geológus szerint „ez egy nagyon veszélyes játék", Farkas József geodéziai professzort idézte, aki azt mondta a '90-es években, hogy amíg egy nagyobb törmelékcsúszás el nem zárja a 7-es utat, senki sem fog foglalkozni vele.

100 év múlva állni fognak a házak a partfal tetején? – tettük fel a kérdést a geológusnak. Az elmúlt években évente szerinte 10-15 centit hátrált a fal, ehhez megvannak a geodéziai adatok is. Nem akart becslésekbe bocsátkozni, de az látszik a matekból, hogy ha a tendencia megmarad, pár évtizeden belül a löszfal tetején álló épületek beleszakadnak a Balatonba. A közeljövőben másfél-2 millió köbméteres csúszásra azért nincs esély, de kisebb csúszások lehetnek, akár 2-3 év múlva, mire a sok csapadék leszivárog.