Természetesen szakszerűen, geológiailag is meg lehet indokolni, hogyan jött létre a Balaton a földtörténeti középkorban, de sokkal viccesebb a legendákkal magyarázni a tó keletkezését. Összegyűjtöttük önöknek a legtutibb balatoni meséket, az óriásoktól egészen a balatonudvari szív alakú sírkövekig.

Balaton, a badacsonyi óriás

Rengeteg legenda kering a tó eredetéről a sárkányoktól, egészen az istennőkig, mégis az óriásos verzió talán a legismertebb. Az a hír járja, hogy a történelem előtti időkben a badacsonyi térséget óriások lakták, akiket a Jóisten örömében teremtett. Az utolsó óriást Balatonnak hívták, aki leányával, Haláppal éldegélt a fennsíkon.

A hatalmas lények békést viszonyt ápoltak a hegy lábánál élő emberekkel. Halápnak játszótársa is akadt közölük. A baj ott kezdődött, amikor a halandó gyorsan felcseperedett, elhagyta a vidéket és az óriáslány egyedül maradt. Halápot elemésztette a magány.

Édesapja sírkövet faragott lánya emlékére és ekkor talált rá egy hatalmas sziklára, ami hajdanán a sellők oltára volt. Felemelte a súlyos nehezéket, ám az maga alá temette. A kő alól forrás tört a felszínre és a víz megállíthatatlanul csorgott le a hegyen. Egy napon, az emberek arra lettek figyelmesek, hogy a hegy lábánál egy tó hullámzik, ami a mai napig Balaton nevét viseli. Így született a magyarok tengere Balaton óriás „jóvoltából”.

Ha meg akar házasodni, üljön rá a badacsonyi Rózsakőre

A Kisfaludy ház felett egy lapos kő pihen, amin a történet szerint Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedy Róza előszeretettel üldögélt. Azt tartják, hogyha egy pár a Balatonnak háttal lehuppan a kőre, még abban az évben egybekelnek. De a szeánszhoz elég egy lány is. Csak le kell ülni a Rózsakőre, a kiszemelt férjjelöltre gondolni és már kész is mágia. Ha idén mindenképpen esküvőt tervez, azonnal látogasson el Badacsonyba és ne szégyelljen ráülni a lapos sziklára. 

"Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek. De az is elég, ha a leány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni."

Lelle, a klasszikus eset

Balatonlelle nevének eredete a tipikus népmesék, gazadag-szegény drámáiban gyökerezik. Lelle egy igen tehetős gazda leánya volt a legenda szerint és mit sem törődve apja terveivel, egy jobbágyba szeretett bele. Édesapja még egy toronyba is bezárta szegényt lányt, nehogy szöktetés legyen a vége, de a szerelmeseken nem lehetett kifogni. Együtt vágtattak el, hogy új életet kezdjenek, de apuka nem hagyta annyiban. Őrei üldözőbe vették a párt és a nagy sietségben Lelle lepottyant a lováról, kinek patái összezúzták. A szerelmi tragédia emlékére kapta a település a Lelle nevet. 

A balatonudvari szívecskés temető

Mind közül talán a legcukibb a Balatonudvari temető szív alakú sírköveinek története. Az északi parti település temetőjében szabálytalanul sorakoznak az egyszerű faragású tömbök. A legenda szerint egy helyi férfi vetette fel, hogy a síremlékeknek márpedig a szívre kell emlékeztetniük. A többi lakos nem osztotta elgondolásait, de a férfi kötötte az ebet a karóhoz. „Nekem van igazam, nem kendteknek. Hiszen a halott szíve is kővé válik. Előbb porrá, azután kővé. Honnan lenne ez a sok kő a mi határunkon? Azután, aki élve maradt, annak is kővé válik a szíve. Hát nem felejti el mindenki a maga halottját, akár vén volt, akár fiatal? Hát követik az emberek a holtak jó tanácsát? Követik jó példáját? Követik ám a rosszat, nem a jót. Hát lehetne az, ha az élő ember szíve is meg nem kövesednék? Azért csak azt mondom én: olyan legyen az a sírkő, mint az ember szíve. Ez illik a holtakhoz is, élőkhöz is.”

Természetesen a balatoni történetek sora itt nem ér véget, rengeteg legenda kötődik még a vidékhez. Ha unatkozik, vagy úgy egyébként is a mondák megszállottja, nézzen utána a többinek is.