A Nagy Dohányrablási Hullám zenitjén készítettünk riportot a kirabolt fővárosi dohányboltokban, akkori cikkünkhöz kértünk pár jótanácsot a rendőrségtől, ami némi késéssel, de befutott. Az Országos Rendőr-főkapitányság közölte, specifikus, a dohányboltok védelmét szolgáló jótanácsaik ugyan nincsenek, ellenben az "egyéb kereskedelmi egységek védelmének érdekében készített intézkedési javaslatok"-at elküldték.

  • Rend a lelke mindennek. A megelőzésben fontos szerep hárul arra, hogy ne legyen kupi, rumli, rendetlenség az üzletben. "Elsősorban az üzlet átláthatóságát, belső rendjét kell biztosítani" – tudtuk meg.
  • Kellenek hatékony biztonsági berendezések, úgymint "zárt láncú videórendszer, a tükörrendszer, illetve az elektronikus áruvédelem." Ez nem feltétlen alap mindenhol, több olyan dohányboltban is jártunk, ahol pl. nem volt kamera, a tükörre meg a kis helyiségek miatt nincs szükség. Persze a kamera létére illik figyelmeztetni a vásárlót. Jó trükk egy látható kamerát elhelyezni elriasztó céllal, valamint egy rejtettet, hogyha mégis van rablás, azt ne vegye észre a rabló, ne rongálhassa meg. A "rögzítő egységet" tároljuk olyan helyen, ahova a bandita nem tud bejutni.
  • Jó dolog egyenruhás biztonságiakat felvenni, mivel "vagyonvédelmi célokra alkalmazhatók őrző-védő szolgálatok" – tudtuk meg. A költségvonzata persze ennek is magas, ez csökkenthető, ha több bolt összefog.
  • Az éjjel-nappali boltoknál jó trükk az éjszakára bezárt ajtó. A kiszolgálást ilyenkor egy ablakocskán keresztül lehet megoldani. Valamiért ebbe a pontba sorolták, hogy legyen pánikgomb is, ami be van kötve egy vagyonvédelmi céghez.
  • Jó, ha van riasztó. Tegyük hozzá, nem biztos, hogy jó, ha van riasztó. Legalábbis ez olvasható ki ebből a szakaszból: "Javasolt helyi riasztórendszer kiépítése is, ám ennek használata során figyelemmel kell lenni arra, hogy rablás esetén megszólaltatott hang/fényjelző az elkövetőből kiszámíthatatlan reakciókat válthat ki."

  • A munkáltatóknak szól a következő pont, ami a "kollegiális összefogás, összetartás"-ról szól. Szóval több alkalmazott egyenlő nagyobb biztonsággal.
  • "A rablások leggyakoribb elkövetési tárgya a készpénz" – vallotta be az ORFK, ebből lehet is sejteni, a következő tanács lényege, hogy őrizzük a pénzt. Javasolnak időzáras vagy pénzbedobós széfeket, nagyobb lemezszekrényt a nagy címleteknek. Ezeket jó matricával jelölni az ajtón, a rabló talán nem fog bemenni az apróért.
  • A zárás nagy veszélyt jelent, az egyik általunk meglátogatott és korábban kirámolt boltot is záróra előtt támadták meg. Ezért zárás előtt jó ötlet a pénz nagyobb részét előre biztonságba helyezni vagy elszállíttatni.
  • Ezt szó szerint idézzük: "Némely esetekben az eladó személy magatartási formái, ébersége, körültekintése is elegendő lehet a bűncselekmény megelőzéséhez."
  • A legfontosabb pont: mi a teendő, ha már velünk szemben áll a rabló? Ne álljunk ellen, és kerüljük a hirtelen mozdulatokat – írja a rendőrség. Hogyha az eleve feszült rabló hirtelen mozdulatot észlel, akkor a "váratlan ingerhatásra nem tervezett cselekedeteket is végrehajthat". Épp ezért a riasztót is akkor kell aktiválni, amikor épp valami mozdulatot, pl. a pénz átadását hajtja végre az eladó.
  • Innentől már rutintanácsok jönnek: a rablás után hívjuk ki a rendőrt, adjunk neki pontos személyleírást, közüljük, merre menekült a bűnöző és ne változtassuk meg a tetthelyet.