"Valami történik az anyaméhben. Abban az egyben biztosak vagyunk, hogy genetikai okokra vezethető vissza a hajlam, ugyanakkor ez még nem elegendő" - nyilatkozta Marco Procopio, a brightoni Sussex Egyetem kutatója, aki kollégáival egy svéd tanulmány adataiból indult ki. A dolgozat 1935 és 1958 között született ikrek ezreinek kórtörténetét vizsgálta.
A kétnemű, kétpetéjű ikerpárok fiútagjai semmivel sem hajlamosabbak az anorexiára, mint az azonosneműeki - szögezték le az elemzés után a tudósok.
Az étkezési rendellenesség kutatói korábban azt feltételezték, hogy fiú-lány ikrek esetében a fiúkban nagyobb valószínűséggel alakul ki az anorexiára való hajlam, s ezt azzal indokolták, hogy a méhben a női nemi hormonok hatnak a fiú magzatokra. Az elemzés során azonban rájöttek, hogy valójában a különböző nemű ikrek fiúinál sem nagyobb a valószínűsége az anorexia kialakulásának, mint lánytestvéreiknél. Másfelől az is kiderült, hogy a fiú-lány ikrek lány párját sem védi az anyaméhben a férfi nemi hormon hatása, ugyanis a különböző nemű ikerpárok lány tagjai semmivel sem mutattak kevesebb hajlamot az anorexiára, mint a csak lány ikerpárok.
Az "anorexia nervosa" (pszichés eredetű étvágytalanság) előfordulása tízszer gyakoribb a nőknél mint a férfiaknál - írta le az Archives of General Psychiatry című orvosi szaklap decemberi számában publikált jelentésében Procopio és kanadai kutatótársa, Paul Marriott, az ontariói Waterloo Egyetemről. Tanulmányukkal most egy lépéssel előbbre jutottak a megfejtés felé - állították -, arra azonban egyelőre nem találtak világos magyarázatot, hogy miért van ekkora különbség a nemek között.
A tudósok szerint mindenképpen nagyobb figyelmet kellene fordítani erre az egész életet végigkísérő betegségre, mert - bár ez nincs a köztudatban - napjainkra az egyik leggyakoribb pszichiátriai problémává vált.