horoszkóp

Koncz Zsuzsát szeretik a németek

rk
2008.03.01. 13:55

Németországban is töretlen Koncz Zsuzsa népszerűsége az MTI szerint. A berlini magyar kulturális intézetben, a Collegium Hungaricumban tartott hétvégi rendezvényen berliniek százai gyűltek össze, hogy találkozzanak az énekesnővel, s dedikáltathassák az elmúlt évtizedekben az ország nyugati és keleti felében - a korábbi NDK-ban - kiadott lemezeit. A "németországi múltra" visszatekintve Koncz Zsuzsa az MTI-nek elmondta, hogy az első lemezfelvétel 1969-ben Münchenben volt. Egy német ügynök a 68-as budapesti dalfesztiválon figyelt fel rá, s így született meg nem sokkal később az első német nyelvű lemez. "Ráadásul akkor még jóformán egyetlen szót sem beszéltem németül" - emlékezett az énekesnő, aki immár folyékony németséggel válaszolt az érdeklődők kérdéseire.

Münchenből pedig már "csak egy ugrás" volt az akkori NDK, ahol a Farbige Bleistifte, azaz a Színes ceruzák, az Ehrlichkeit, azaz az Őszinte bohóc - s több más dala is - hamarosan igen kedvelt slágerré vált. Népszerűsége pedig töretlenné, igaz, az akkori NDK-s hatóságok a legkevésbé sem ismerték fel, hogy az egyes dalszövegeknek komoly politikai üzenetük is van. Amúgy - mint az MTI-nek fogalmazott - közönség csak egy van, az előadótól függ, hogy megtalálja-e a hangot vele. A német közönség mindig is hálás volt. "Szívesen jövök Németországba, mert a német publikum nagyon hűséges maradt hozzám" - jelentette ki Koncz Zsuzsa, aki a közeli jövőben több német televíziós műsorban lép fel.

Koncz nem titkolta, hogy minden dalát egyfajta ars poeticának tekintette. Amiben pályatársa és egyik legjobb barátja, Bródy János óriási segítségére volt, s amit mindenekelőtt az magyaráz, hogy - noha voltak vitáik - nagyon sok dologban hasonlóan gondolkoztak, s gondolkoznak ma is. Örök hálával tartozik Bródynak, aki nemcsak szövegíróként, hanem dalszerzőként is kísérte pályáját. Az énekesnő visszaemlékezett arra, amikor a magyar hatóságok betiltották Jelbeszéd című nagylemezét. Mosolyogva idézte fel az akkor történteket. 

A cenzúrának a legnagyobb baja a "Ha én rózsa volnék" című dallal, s József Attila "Bolyongok" című, megzenésített versével volt. Ez utóbbinak különösen azzal a sorával, hogy "merre felé menjek, balra-e vagy jobbra." Ám csak a lemezt tiltották be, Koncz Zsuzsát hagyták énekelni, Bródynak azonban igencsak kijutott a zaklatásból. Arra a kérdésre, hogy van-e titka az "örökös népszerűségnek", az énekesnő csupán annyit mondott: mindig is arra törekedett, hogy megszólítsa a közönséget. Soha nem szerepet játszott, a dalok mindig belülről jöttek. Mindig is azt akarta elérni, hogy közönség utánagondoljon a dolgoknak, de közben felejtse is el egy kicsit a mindennapos gondokat, problémákat, s jól érezze magát. "Én azt hiszem, ugyanolyan vagyok, mint a közönségem, ugyanazok a dolgok foglalkoztatnak, s megpróbálok ezekről énekelni. Talán ez a titka annak, hogy a közönség magáénak érzi dalaimat. Ez az én dolgom" - fogalmazott Koncz.