Július 11-én vasárnap, életének 85. évében, súlyos betegség után elhunyt Kállai Ferenc Kossuth-díjas, Érdemes Művész, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Nemzet Színésze. A temetésről később intézkednek - adott hírt a Magyar Színház közleményéről a Független Hírügynökség. Az eredetileg Krampner Ferencként anyakönyvezett színész 1925. október 24-én született Gyomán. A Színművészeti Akadémia elvégzése után játszott a Szabad Színházban, a Belvárosi Színházban és a Nemzeti Színházban, míg végül 2000-ben a Pesti Magyar Színházhoz került. Majdnem lehetetlen felsorolni valamennyi színházi szerepét. Szinte a teljes Shakespeare-repertoárt végigjátszotta. A teljesség igénye nélkül: volt Rómeó a Rómeó és Júliában, várkapus a Macbethben, Falstaff a IV. Henrikben, Polonius a Hamletben, Gloster a Lear királyban, Aenobarbus az Antonius és Kleopátrában. Emellett Noszty Ferit játszotta Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival-jában, Szakhmáry Zoltánt Móricz Úri murijában, Sebők Imrét Sarkadi Elveszett paradicsomában, Paál Károlyt Csurka Döglött aknák-jában, Lukát Gorkij Éjjeli menedékhelyében, az Úr hangját Madách: Az ember tragédiája című művében, Jakabot Márai A kassai polgárok-jában - csak, hogy néhányat említsünk szinte végtelen szerepéből.
Színpadi alakításai mellett számos filmben is játszott. Szerepelt a Kétszer kettő néha ötben, a Bogáncsban, a Csutak és a szürke lóban, az Iszonyban, az Ezek a fiatalokban, A veréb is madárban, A dunai hajósban, A pogány Madonnában, a Hány az óra, Vekker úr?-ban, A miniszter félrelép-ben, az Üvegtigrisben - és rengeteg másban.
Legismertebb filmszerepét talán a Bacsó Péter rendezte, 1969-ben készült, de politikai okokból csak több mint tíz évvel később bemutatott legendás A tanúban láthattuk tőle, melynek Kállai volt a főszereplője: Pelikán Józsefet, a gátőrt alakította.
A film kultuszfilm, a magyar narancsból hetilap, dr. Kotászból pedig rockzenekar és falfirka lett. A film jó néhány bonmot-ja - mint például "az élet nem habos torta", "a nemzetközi helyzet fokozódik", "csapásokat adunk, csapásokat kapunk" "hagyjuk a szexualitást a hanyatló Nyugat ópiumának" - beépült a köztudatba, Pelikán elvtárs figurája pedig a magyar filmtörténet kitörölhetetlen alakjává vált. Szintén Bacsó rendezésével és Kállai főszereplésével 1994-ben - immár a rendszerváltással megjelent anomáliákat kikarikírozva - elkészült a film folytatása Megint tanú címmel, de az eredeti film sikerét nem sikerült megismételni.(FH)