Kuszkuszkölyök született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Bár a kis erszényesnek anyja már az elmúlt év végén életet adott, a napvilágot csak nemrég látta meg: idáig az erszény rejtekében cseperedett. A kuszkusz ideje jó részét a fák ágain kúszva tölti, az egyszínű kuszkusz azonban csak részben nevezhető fán lakó fajnak. Viszonylag sokat mozog a talajszinten. Az állat akár ember alkotta üregekbe, például vízelvezető csövekbe is beköltözhet. Az egyszínű kuszkusz őshazája az Ausztráliától északra található hatalmas sziget, Új-Guinea, illetve a jóval kisebb Aru-sziget.
A nőstények bő két hétig vemhesek, az embriószerűen fejletlen újszülöttek növekedése a hasi erszényben folytatódik tovább. Rendszerint egyetlen utód születik, de ikrek is előfordulhatnak. A kölyök általában 108 napos kora körül hagyja el először az erszényt, ekkorra nemcsak a szőre nő ki, hanem a szeme is kinyílik. Egy hónappal később már legalább annyi időt tölt az erszényen kívül, mint magában az erszényben. Véglegesen pedig a 160. és a 200. életnap után költözik ki az erszényből.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben az 1980-as évek óta tartanak folyamatosan egyszínű kuszkuszokat. 2010 óta az Ausztrálházban láthatja őket a nagyközönség. Az épület északi felében egy úgynevezett noktuáriumot, azaz olyan állattartó helyet alakítottak ki, ahol a fordított világítási program következtében félhomály fogadja a látogatókat, az éjszakai állatok pedig aktív életet élnek a közönség szeme láttára.