"Mi nem adtunk ki semmilyen zenei dvd-t, se zenei filmet, se zenei cd-t, tehát semmilyen előadónak a nevével magunkat sosem reklámoztuk" – reagált a Tv2 Aktívjában Schobert Norbert fitneszedző az őt ért szerzői jogi vádakra. Schoberttől és nejétől, Rubint Rékától több lemezkiadó együttesen körülbelül 400 millió forintot követel, mert nem fizettek jogdíjat a többek közt a dvd-iken hallható zeneszámok után – írta meg a csütörtöki Blikk.
Az Schobert szerint más kérdés, hogy a tornák alatt más zenék is szólnak, ezeket ő megvásárolta a szerzőktől, és "egy összegben, elég komoly összegben kifizettem". Hozzátette, a megvásárolt cd-ről szólt a zene, így értelmezése szerint a szerzői jogok az övéi. Rubint ezzel szemben "élő diszkóst kért fel arra, hogy élő zenét játsszon a tornája hátterében, nem használt cd-t a dologban" – mondta az edző. A szerzői jog szerint (lásd lenti keretes írásunkban) azonban a dvd-k a zenék megfilmesítésének számítanak, épp ezért a felhasználás előtt engedélyt kell kérni a kiadóktól, akik kiszámolják az – a gyakorlat szerint egy összegben fizetendő – jogdíjat.
A Velvet szerint a lemezkiadók hajlanak a peren kívüli megegyezésre az ügyben, a szerzői jogvédő iroda, az Artisjus pedig még vár Schoberték adatszolgáltatására. A Norbi Update International Kft. jogi igazgatója, Dr. Kiss-Palotai Nóra korábban azt mondta lapunknak, a kiadók véleményük szerint hasraütésszerűen mondták ki a 400 milliós összeget. A történet jogi hátteréről korábbi cikkünkben olvashat bővebben.
A Blikk szombati számában megszólalt az érintett kiadókat képviselője, Papp Róbert, aki szerint helytálló a 400 milliós követelés, mivel Schoberték csak három dvd-jükre íratták maguk a zenét. "Számításaink szerint a tizenhárom év alatt körülbelül nyolcszázezer darab dvd-t forgalmaztak, amelyet ha a kiskereskedelmi árával, azaz kétezer forinttal felszorzunk, akkor egymilliárd-hatszázmillió forintot kapunk" – magyarázta a számítást. Ennek az összegnek a 25 százaléka a jogtulajdonosnak járó jogdíj.
Szerzői jogi vonatkozások
A zeneművek használata egy fitneszlemezen az Artisjus értelmezése szerint megfilmesítésnek minősül. Ebben az esetben a DVD készítőinek a más jogtulajdonában álló hanganyagok használata előtt (zeneművenként) engedélyt kell kérniük (az általában) a szerzőt képviselő zeneműkiadóktól, valamint a hangfelvételt birtokló lemezkiadótól. Információink szerint megfilmesítés esetében az a hazai gyakorlat, hogy a zeneműkiadó, illetve a lemezkiadó is egyszeri fix összegért engedélyezi a dalok használatát (utóbbi akár eladott példányszám után is kérhet pénzt). A fix (általában megegyező) összeget több tényező alapján számolják ki: figyelembe veszik, hogy mekkora példányszámban jelenik meg a DVD, mennyi lesz a kereskedelmi ára, hány dal lesz rajta, mekkora a várható eladás. Miután a DVD készítői megállapodtak a zeneműkiadóval és a lemezkiadóval, az Artisjus számára be kell nyújtaniuk egy dokumentumot arról, hogy milyen hanganyagokat tartalmaz a lemez, kik a dalok szerzői, így a szerzők megkapják a további (az eladások után járó) részesedésüket az Artisjustól.