Kézben nevelnek föl egy július végén született fekete bőgőmajmot (Alouatta caraya) a Szegedi Vadasparkban, miután kiderült, anyja nem tudja gondozni - közölte Veprik Róbert igazgató szerdán az MTI-vel. Willow, a szegedi állatkert tapasztalatlan bőgőmajomnősténye július 20-án hozta világra kicsinyét. A világos színű hímnek a szülést követően azonban apja viselte gondját, és bár szívesen átadta volna anyjának szoptatni a kicsit, a nőstény nem fogadta el. Másnap ezért az a döntés született, hogy a ritka majomfaj kicsinyének felnevelésével a gondozók próbálkoznak meg.

A Balunak elnevezett kis majom a Vadaspark egyik legtapasztaltabb munkatársához, Selmeczi Ildikóhoz került, aki kezdetben óránként, majd kétóránként etette cumisüvegből. A speciális táplálékigényű - lombevő - dél-amerikai majomfaj kézben történő felnevelésére még nem volt példa Magyarországon, jelenleg bőgőmajmokat sem tartanak máshol. Az éhes és kiszáradt kölyök életben maradása sokáig kétséges volt, kiderült például, hogy érzékeny az először kipróbált tápszerre, így most laktózmentes bébitápszert kap. Úgy tűnik azonban, Balu túljutott a legnehezebb heteken, testtömege 310-ről 400 grammra nőtt.

A kézben való nevelés nagy veszélye - főleg, ha olyan intelligens, csapatban élő állatokról van szó, mint a főemlősök -, hogy a fiatal állat nem szocializálódik megfelelően. Ezért fontos, hogy majd megfelelően hozzászoktassák a fajtársaihoz és később egy csapat tagjává válhasson, akár Szegeden, akár másik állatkertben. A hímeknél erre nagyobb az esély, mint a nőstényeknél, például Balu apját, Alokot szintén kézben nevelték fel szülőállatkertjében, Hollandiában.

Jelenleg 250 fekete bőgőmajmot tartanak állatkertben a világon. Az Argentína, Bolívia, Brazília és Paraguay területén honos bőgőmajom az egyik leghangosabb majomfaj, "énekük" akár öt kilométerre is elhallatszik az esőerdőben. A Vadasparkban is sokszor zendítenek rá, ilyenkor versenyt hangoskodnak a szintén nagyon zajos arákkal, illetve esetenként a közelben élő gibbonokkal. A fekete színű hímek jóval nagyobbak - 6-7 kilósak -, mint a világosbarna színű - 4-5 kilós - nőstények. A pókmajmokhoz hasonlóan fogófarokkal rendelkeznek, amelyet egyfajta ötödik végtagként használnak. A nap 70-80 százalékát alvással töltik.