Legutóbbi bejegyzéséhez számos olyan hozzászólás érkezett, amelyek írói ellenségesen és felháborodottan reagáltak arra a felvetésre, hogy Annát meg kéne menteni.

Meglepett, hogy ilyen sokan vették a fáradtságot, hogy hozzászóljanak Anna ügyéhez. Na most, azt hiszem van Magyarországon néhány száz ember, akinek a sorsát nyugodtan el lehetne intézni azzal, hogy „dögöljön meg”. Ugye senki nem annyira naiv, hogy ne tudná, hány tízezer drogos van az országban és hány százezer alkoholista. Statisztikai adat ugyan nincs róla, de közűlük hányan élnek családban és hány házastársnak és gyereknek teszik tönkre az életét. Nem Annát védem, de tény, hogy ő csak önmagára veszélyes. Szerintem ezért vállalta az abortuszokat.

Ami engem illet, az hiszem teljesen természetes, hogy megpróbálok rajta segíteni, nem hiszem, hogy ezt magyaráznom kellene.

Azt hiszem az embereket leginkább az zavarta, hogy Anna egy prostituált és van lehetősége napi 90 ezer forintot kábítószerre költeni, amikor számos olyan ember van az országban, akinek napi szintű megélhetési gondjai vannak. Ezt felháborítónak tartják.

Képmutatás. Magyarországon nyilván nincs erről hivatalos adat, de becslések szerint több mint százmilliárd forintért vásárolnak kábítószert. Az egyik hozzászóló fel is vetette, hogy a vehemensen gyűlölködőknek mennyire tiszta a lelkiismerete. Hiába na, a Velvet hozzászólói csak és kizárólag a tisztalelkűekből kerülnek ki. Ők nem drogoznak, nem isznak, nem kurváznak és nem keresnek milliókat sem prostitúcióval, sem könyvírással. Csak azt nem tudom, hogy kiknek a zsebéből kerül ki az a száznyolcvan milliárd forint, amit évente prostituáltakra költenek a derék magyarok. A hozzászólók közül gondolom senki sem tartozik közéjük. Egyébként téved, mert Anna nem prostituált, azaz nem profi kurva. Nem nagyon használják ezt a kifejezést ma már, de ő szerintem a tipikus „kitartott” nő. Magyarán egy, vagy két férfi pénzéből él és cserébe persze a testét adja. Ez is kurválkodás tulajdonképpen, de azért valamennyire más.

Többen felvetették, hogy Anna drogfüggősége puszta reklámfogás, amit azért vetettek be, hogy még nagyobb példányszámban keljen el a Méhkirálynő. Mit gondol erről a vádról?

Azt, hogy hülyeség. Utoljára hívom fel a figyelmet arra, hogy én bulvárlapoknak nem nyilatkozom. Az, hogy foglalkoznak Annával és velem, illetve a könyvvel, az nem a mi bizniszünk, hanem a szennylapoké. Egyébként nem az orvos írta fel receptre a Méhkirálynőt, hogy kötelező lenne megvenni. Tessék elmenni a könyvtárba, és kivenni a bős-nagymarosi erőműről írt könyvemet. De a Havas címszó alatt találnak két kötetet az erdélyi menekültekről, aztán írtam könyvet a trairskircheni menekülttáborról, interjúkötetet a negyvenkilences korosztályról, de tessék olvasni könyvet a pszichiátriáról, szerencsejáték szenvedélyről …egyszerűen nem értem, hogy az Urak és a Hölgyek miért éppen a Méhkirálynőt meg az én blogomat olvassák.

Jut eszembe! Tegnap voltam könyvesboltban, nézzük mit olvasok a következő pár hétben. Dosztojevszkij: A kamasz (újraolvasás), Herman Wouk: A remény (valaki ajánlotta), Bukowski: Posta, Bates: Jó széllel francia partra (kimaradt az életemből), Szép Ernő: Fehérrózsa meg piros rózsa (válogatott novellák). Hát, ez volna az én olvasnivalóm, de zenét is hallgatok, ezért rám tukmáltak a Pozsonyi úti boltban három Klezmer CD-t is. Valaki azt ajánlotta, hogy kapjam be a faszát. Konzultáltam a családdal, nem javasolják. Inkább olvasok.

Amúgy tegnap felhívtam Annát, ma délután beszélünk. Jókor hívtam, mert tanácsra volt szüksége. Két civil ruhás nyomozó látogatta meg azzal a szöveggel, hogy tanúként kívánják meghallgatni és még azt is mondták, hogy … „…á, á! Nincs szükség ügyvédre, az egész csak egy formalitás.” Felhívtam Magyar Györgyöt, aki elvállalta Anna képviseletét, biztos, ami biztos. Ja, Anna ma egy másik ügyvédhez is megy, mert perelni akar a róla megjelent hazugságok miatt. Az előbb egyébként vicceltem, nyugodtan tessék megvásárolni a Méhkirálynőt, sőt, karácsonyi ajándéknak ideális, nagymamáknak, nagynéniknek, koszorús lányoknak … de ha másra vágynak, tényleg nagyon jó könyvet írtam annak idején a bős-nagymarosi erőműről, a figyelmükbe ajánlom.