A kihallgatás jegyzőkönyve
Havas Henriket december hatodikára idézték be a rendőrségre, hogy kihallgassák ismeretlen tettes ellen visszaélés kábítószerrel bűntett megalapozott gyanúja ügyében tanúként. Most a kihallgatás magnófelvételének leiratának első részét olvashatják, bónuszként pedig megtekinthetik a kihallgatásról készült jegyzőkönyvet. 
 
R.fhdgy.: Milyen könyvet ír legközelebb ami ide illik?
 
Havas: Hát, úgy néz ki, hogy Anna élete bonyolódik. Mivel az előző már ötvenezer példányban ment el, igen nagy igény van a második részre. Feltéve, hogy ha történnek érdekes dolgok.
 
R.fhdgy.: Pillanatnyilag egy ismeretlen tettes ellen visszaélés kábítószerrel bűntett gyanúja miatt folyó eljárás lesz majd.
 
Havas: Kaptam egy idézést, miszerint … az ügyre vonatkozó irataimon kívül a bizonyításnál felhasználható feljegyzéseimet, egyéb tárgyaimat hozzam magammal. De, hogy mi az ügy? Az nincs benne.
 
R.fhdgy.: Az az ügy, hogy mi arról kaptunk egy hivatalos értesítést, hogy az Ön blogján és különböző sajtótermékekben megjelent, hogy a Kelemen Anna újra kábítószerezik, és elrendelte itt az illetékes vezető a büntető eljárást ismeretlen tettes ellen.
 
Havas: Miért ismeretlen tettes? Van gyanúsított.
 
R.fhdgy: Nincs.
 
Havas: Miért? Nem tudjuk, hogy a Kelemen Anna az …
 
R.fhadgy.: Hivatalosan, jelen pillanatban ismeretlen tettes ellen folyik az eljárás, mivel ez csak gyanú és nem állapítható meg. Tehát, egy sajtótermékben ez hogy jelent meg …
 
Havas: Világos, persze, akár egy blogban.
 
R.fhdgy: Akár egy blogban, így van. Tehát jogilag ….
 
Havas: Szerintem essünk túl rajta, aztán megfogalmazza amit kell.
 
R.fhdgy: …. kihallgatott figyelmeztetem, hogy …. a bíróság vagy más hatóság, esetünkben a rendőrség előtt az ügyről és körülményeiről valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzás bűntettét követi el. Ezt a törvény szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Figyelmeztetem, hogy vallomásában mást hamisan bűncselekmény elkövetésével nem vádolhat, mert akkor a hamis vád bűntettét követi el. Megtagadhatja a válaszolást azokra a kérdésekre, melyekkel önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Megértette a figyelmeztetést?
 
Havas: Igen.
 
R.fhdgy: Az ismeretlen tettes ellen visszaélés kábítószerrel bűntett megalapozott gyanúja miatt folyamatban lévő eljárásban fogom kihallgatni. Kérem, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy mit tud Kelemen Anna és a kábítószer kapcsolatáról.
 
Havas: Hát, valamikor … a Buzera című műsorban … hogy ez mikor volt? Tavaly, vagy tavalyelőtt, arra már nem emlékszem, akkor találkoztunk. Egymás mellett sminkeltünk. Már akkor volt egy olyan pletyka, hogy Anna drogozik és félprostituált. Beszélgettünk, semmi különösebb benyomást nem tett rám, illetve érdekesnek találtam, de különösebben nem foglalkoztam a személyével. Aztán az idén tavasszal a Mokka című műsorba hívták be vendégnek, nagyon feldobott volt és bőbeszédű, aztán a legnagyobb meglepetésemre megvárt és a műsor végén megkérdezte, hogy … És miért nem ír rólam könyvet? … Akkor mondtam neki, hogy én annyira nem ismerem, hogy el tudnám dönteni, hogy egy könyv az érdekes lenne vagy nem, ami róla szól. Ezután csináltam vele az irodámban egy olyan másfél órás magnófelvételt. Akkor is nagyon fel volt dobva, feltűnt, hogy nem ült le, csapong, nem a kérdésekre válaszol.
 
Na most, hogy a kokainhasználatnak milyen tünetei vannak nekem erről halvány fogalmam nem volt és igazából ma se nagyon van. Az feltűnt, hogy hiperaktív, stb. Amiket elmondott, annak alapján döntöttem úgy, hogy érdemes vele könyvet írni. Utána kezdődtek a problémák, mert megbeszéltük, hogy együtt dolgozunk, magnófelvételeket készítünk az irodában, ő elkészít feljegyzéseket, stb. Február környékén – valahogy így – történt meg először az, hogy feljött, dolgoztunk és egyre gyakrabban ment ki a fürdőszobába. Egy idő után azt mondta, hogy … Ugyan Henrik, ne játsszuk ezt tovább, úgy is tudja, hogy mit csinálok! … Én akkor azt mondtam, hogy nem tudom. Gondoltam, hogy ideges és pisilni jár. Erre azt mondta, hogy nem, mert ő szív. Nekem akkor se ugrott be, hogy mit csinál, aztán kiderült, hogy kokaint szív. Ez a könyvben meg is jelent, ő ezt fel is vállalta. Ezután elmesélte, hogy volt valamilyen zűrös ügye, őszintén szólva már csak nagyvonalakban emlékszem. Valamelyik barátnőjénél fent volt, a barátnő férje elküldte őt, ezután a barátnő kihívta a mentőt, a mentők kihívták a rendőröket. Nem egészen volt ez a dolog világos, mert mondom nagyon szaggatottan és csapongva beszélt, hogy valahogy elkerült valamelyik kórház környékére, taxival ment oda … nem egészen volt világos, hogy mi történt. A dolog lényege az, hogy nem akart beszállni a mentőautóba és akkorra a rendőrök odaértek, vagy akkor hívták a rendőröket már nem tudom, a lényeg az, hogy akkor került kapcsolatba a hatósággal, mert bement egy bérházba, becsöngetett, nem engedték be, felment a tetőre, onnan a rendőrök lehozták. Ekkor már nyilvánvalóvá vált, hogy kokain hatása alatt áll. Ennyit tudok.
 
Ez a munka úgy márciusig tartott, megszakításokkal. Tehát, amikor éppen alkalmas volt a munkára akkor jött, amikor nem, nem. Végig kérdéses volt, hogy tekintettel például a kokain használatra vállalja-e a saját nevével ezt a történetet. Nem volt egyszerű, mert sok minden egyébről is szó van, tehát a férfiakkal való kapcsolatáról, erről, arról, amarról, döntenie kellett, hogy vállalja-e névvel, vagy nem. Aztán eltűnt.
 
Na most akkor ugye teljesen világos volt számomra, hogy a könyv úgy jelenik meg, hogy K.A. története, és mindenkinek meg lesz változtatva a neve. Hát, nyilván tudja, hogy én írtam már a prostitúcióról, a pornóiparról, soha senki ellen rendőrségi eljárás, vagy bármiféle hivatalos eljárás nem indult, pedig hát nem akármikről volt ott szó. A férfi prostitúciótól kezdve, hát … na, mindegy.  Azt azért megmondtam Annának, hogy nekem újságíróként egyáltalán nem kötelességem bármiről beszámolni, mert köt az újságírói titoktartás. Ennek ellenére itt azért elég komoly ügyek vannak, amiben ráadásul lehet, hogy igazat mond, lehet, hogy nem. Mindenesetre embereket gyanúba sodorhat sok minden miatt. Én azt javasoltam neki, hogy ez legyen K.A. története.  Igazán nem tudtuk megbeszélni, mert Anna eltűnt.
 
Augusztusban, augusztus végén úgy volt, hogy így jelenik meg a könyv, az ő neve nélkül, de akkor egyszer csak felbukkant. Nyilván megtudta, nem volt nehéz egyébként, mert az újságok megírták, hogy megjelenik a könyv. Akkor még titok volt, hogy ki a főszereplő, tekintettel Anna személyiségi jogaira. Ez azt jelentette, hogy ha ő nem vállalja fel a könyvet, akkor a főszereplő K.A. Ez nem okozott volna problémát senkinek, ugyanúgy ahogy eddig senki sem jelentkezett azok közül akiket ő megnevezett a könyvben. De ő jelentkezett és azt mondta, hogy ha kap pénzt, akkor vállalja a saját nevével. Én megkérdeztem, hogy vállalja-e mindazt, ami benne van, ő azt mondta, hogy pénzért mindent vállal. Jó, rendben van, mondtam, hogy ha ezt vállalja, akkor rendben van, így jelent meg a nevével a könyv. Na most, ami az utóbbi idők fejleményeit illeti, még egyszer mondom, hogy én konkrétan kokaint szívni februárban láttam, amikor dolgoztunk. Azóta nem.
 
Amikor Anna újból feltűnt, akkor mesélte el - ez a könyvben is benne van - hogy a februári eset miatt eljárást indítottak ellene. Egy elterelésnek nevezett jogi procedúrán kellett neki átesnie. A papája sokat segített ebben, elhurcolta az előírt időpontokban, és ezzel valahogy augusztus végén – így rémlik – lezárult a fejezet az ő kokain problémájával. Na, ezután megjelent a könyv, és itt kezdődtek a problémák!
 
A probléma azzal kezdődött, hogy Anna teljesen tiszta volt, fel sem merült, hogy ne lenne az. Azt mondta, hogy ne utaljak a neki járó pénzből, mert fél, hogy … hát idézőjelbe mondom, ahogy ő fogalmazott, elbassza a pénzt olyasmire, amire nem volna szabad. Na most, eltelt néhány nap, és mégis megkapta az első összeget, amit kikövetelt magának. Közölte, hogy ő a teljes összeget szeretné megkapni. Én mondtam neki, hogy nem erről volt szó, a pénzét külön számlán kellene kezelni, biztos ami biztos. Akkor hisztériás rohamot kapott, onnantól kezdve őrjöngött, követelte a pénzt és olyan hangulatba került és olyan agresszív volt, hogy borzalmas. Mondok egy példát: egy éjszaka tizenhárom nem fogadott hívásom volt. Reggel megkérdeztem, hogy mi van vele, de képtelen volt összefüggően beszélni, teljesen kiborult. Nem tudott aludni, azt mondta, hogy egy csomó ideje taxisokat fizet, csak azért, hogy meghallgassák. Na most, nem vagyok orvos, nem vagyok pszichiáter, sőt még pszichológus sem. Kábítószeresekkel persze a pályafutásom során rengeteggel találkoztam, mindenki tudja, hogy a pornóiparban kábítószer nélkül nem megy a munka, hát ezt a hülye is tudja. Ennek ellenére a marihuána, a kokain és a különböző egyéb szereknek a hatását, vagy tüneteit nem tudom megkülönböztetni, egyet tudok mondani és a könyvben erre céloztam, a hangulatváltozásai azok olyan tüneteket mutattak, amelyek alapján én azt gyanítottam, hogy visszaesett.
 
De még egyszer mondom: februárban a rendőrségi ügy előtt, az én jelenlétemben valóban kábítószerezett, de a könyv megjelenése óta talán egyszer vagy kétszer találkoztunk, inkább telefonon beszéltünk és nem láttam, hogy használná.
 
Ami miatt a blogomban azt írtam, hogy visszaesett, annak roppant egyszerű oka van. Hát, meg nem mondanám, hogy mikor, zokogva hívott föl telefonon, a szokásos kiborulása volt. Nála ez azzal jár, hogy nem megy ki az utcára, nem viszi le a szemetet, kiönti egyszerűen az erkélyre. A szüleivel - a könyvből is kiderül - nagyon ambivalens a kapcsolata. A telefonban azt mondta, hogy nagyon szörnyű dolog történt. A papája, aki … értelmiségi … nála járt és nagyon feldúlva ment el. Attól fél, hogy öngyilkos lesz és én hívjam föl a papáját. Én a papájával az életemben nem beszéltem, de látva, hogy itt nagyon nehéz a helyzet, felhívtam. A papája elmondta, hogy teljesen kezelhetetlen a lánya, agresszív, ugyanúgy tombol vele is mint velem, senki nem tud vele kontaktust teremteni. Úgy tűnik, hogy én tudok hatni rá, ezért jó volna, hogy ha valamit csinálnék. Én megmondtam neki, hogy próbáltam már beszélni a lányával, hogy kezdjen el valami értelmes munkát, iratkozzon be egy iskolába, csináljon magával valamit, de hiába. Akkor mondtam neki, hogy talán Annára egy módon lehetne hatni, ha őszintén szembesítenénk a saját helyzetével. Mert az ő problémája leginkább az, hogy saját maga nem néz a helyzetével szembe, tehát mindent áthárít a világra, szerinte az emberek rosszak. Én is csak pénzt keresek a róla írt könyvből, az apjának is elég, hogy ha megkérdezi, hogy ettél-e kislányom, és ha ő azt mondja, hogy evett, akkor az az apjának már elég. Ezért mondtam az apjának, hogy Annát szembesítenünk kellene önmagával. Ezért írtam le a blogomban, hogy szerintem Anna visszaesett. A tünetek, a hangulatváltozásai alapján feltételeztem, hogy valami ilyesmi történt. Amikor zokogva hívott, hogy a papája öngyilkos lesz, az még inkább megerősítette bennem azt a gyanút, hogy valami nagyon nincs rendben. Ennyit tudok mondani.
Következik: Kiborulások és kokain kilencvenezerért