A politikusok gátlástalanul kihasználták Zsanett ügyét

2007.12.11. 13:29
Megszüntette a Budapesti Nyomozóügyészség a Zsanett ügyben a nyomozást az öt rendőr ellen.

Néha bejönnek a megérzéseim. Amikor Sátoraljaújhelyen Kaiser Edével csináltam interjút és kérdezték mi a véleményem, azt mondtam, hogy szerintem Kaiser egy piti gengszter, nehezen tudom elhinni, hogy Móron ő lett volna a mészáros. Zsanett esetében is az volt az érzésem, hogy a lány története igencsak sántít. Így utólag érdemes volna elolvasni azt a sok baromságot, amit politikusok és újságírók összehordtak Zsanett-ügyben, megspékelve azzal, hogy néhány főrendőrnek emiatt kellett mennie. A Zsanett-ügy legnagyobb tanulsága az, hogy borzasztó könnyen lehet indulatokat kelteni, és hogy a politikusok gátlástalanul kihasználják ezeket az indulatokat. Abban persze biztos lehet, hogy senki nem kér bocsánatot azért, mert prejudikált.

Miből gondolta, hogy Zsanett története sántít?

Elég sokat foglalkoztam már a rendőrséggel kapcsolatos ügyekkel. Amikor a prostituáltakról írtam könyvet, elég döbbenetes dolgokat hallottam. Vannak szadisták és mocskos disznók a rendőrök között is jócskán, pont olyan arányban, mint a civileknél. Pszichológiai teszt ide vagy oda, mégiscsak vannak. Vannak rendőrök, akik megkövetelik maguknak az „ingyen menetet” a kurváknál, jó néhányan a striciket vágják meg, sőt a rendőrök annak idején aktívan részt vettek azoknak az ukrán és orosz maffiózóknak a „kinyomásában”, akik el akarták foglalni a magyar piacot.

Mindezt csak azért mondtam el, mert itt nem arról van szó, hogy én szentképet szeretnék festeni a rendőrökről. Nekem a lány személyével és történetével volt bajom. Egyrészt ismerem a „rajongókat”, másrészt ismerem a rendőrök módszereit is. A történet szinte minden elemében gyanús volt. Csak egyetlenegy: öt rendőr egy autóban, és még beül hozzájuk egy lány is. Innentől kezdve már nem is érdekelt az egész.

Komoly indulatokat váltott ki ez az ügy, és a rendőrség megítélésben - a mostani ügyészségi döntéstől függetlenül - is lényeges szerepet játszhat.

Teljesen érthető, hogy nagy port vert föl ez az ügy. Egyszerű volt a képlet: egy védtelen lány, kontra öt rendőr. Az erőszak önmagában is visszataszító, de még inkább az, ha egy nővel szemben követik el. A nemi erőszak az egyik leggyűlöletesebb bűncselekmény, csak az a baj, hogy a nemi erőszak borzasztóan bonyolult jogi probléma. Egyrészt nehezen lehet bizonyítani, mert a megerőszakolt nők nem igazán szeretnek beszélni, félnek a vallomástól, a bírósági procedúrától. Amitől a legjobban félnek az az, hogy a szűkebb, tágabb környezetük megtudja mi történt velük. Idetartozik persze az is, hogy a nők akár bosszúból, akár más okból, de néha megpróbálnak börtönbe juttatni olyan férfiakat, akik ártatlanok.

Nekem olyan szerencsém volt, hogy Szegeden Pólay professzortól hallgathattam a római jogot. Egy alkalommal arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad leragadni a törvényi tényállásnál, szükség van a történtek precíz rekonstruálására is. Példaként elmesélte, hogy kezdő bíróként döntenie kellett egy megerőszakolási ügyben és már-már a büntetés mértékén kezdett gondolkodni, mivel rendkívül hitelesnek tűnt a megerőszakolt nő vallomása, amikor eszébe villant, hogy valami nem stimmel. Egymás mellé állította a pindurka férfit és a hórihorgas nőt és feltette a hölgynek a kérdést, hogy tekintettel a méretbeli különbségekre, hogyan is történt az aktus? Mire a nő azt válaszolta, hogy csak egy kicsit kellett lehajolnia.

Nem beszélt arról, hogy mi van a rendőrség megítélésével.

Tavaly szeptember 18-án, a tévészékház ostrománál olyasmi történt a magyar rendőrökkel, ami még soha. Molotov-koktéllal dobálták őket … mindenki emlékszik rá, hogy mi történt. Aztán jött huszonharmadika, arra is emlékszünk, hogy mi történt. A politikát most hagyjuk abban a tekintetben, hogy volt-e provokáció, vagy sem. A polgár először azt látta, hogy az őt szolgálni és védeni hivatott rendőrt büntetlenül lehet ütni-verni, és a polgár már akkor sejtette, hogy a rendőrök nem könnyen felejtenek.

Most megint ne foglalkozzunk azzal, hogy provokáció eredménye volt-e az, hogy a Kossuth-tériek elvegyültek a FIDESZ nagygyűlés résztvevői között, a lényeg az ami történt, vagyis volt egy rendőrségi attak és történtek megbocsáthatatlan túlkapások. A közönség szerintem máig alig akarja elhinni, hogy mindez Magyarországon megtörténhetett. Szerintem a nagy többség azt ami történt a rendőrséggel, a két nagy párt nyakába varrja, mert azt azért látni kell, hogy a történteket mind a két fél próbálja kihasználni. Az egyik oldal „csőcselékezik”, a másik a hatalom által irányított rendőrterrorról prédikál. Ami engem illet, ezek a dumák engem nem érdekelnek.