190 embert ért sugárszennyezés a kedd hajnali robbanás után a múlt pénteki földrengésben megsérült Fukusima 1 nevű japán atomerőmű környékén, köztük egy amerikai repülőgép-hordozó helikopteres mentésben részt vevő katonáit. Jelentések szerint radioaktív cézium és jódtartalmú izotópokból került szennyező anyag a levegőbe. Szakértők szerint radioaktív nitrogén és argon is kikerülhetett az erőműből. Arról semmilyen adat sincs, hogy urán vagy plutónium sugárzást is mértek volna.

A radioaktív jód a fiatalokra lehet veszélyes. Az 1986-os csernobili katasztrófa után számos esetben pajzsmirigyrákot okozott. Ha azonnal jódtablettát kapnak a fertőzöttek, viszonylag könnyen kezelhető a jódszennyezés. Ha a szervezet ugyanis a jódtabletták által telített jóddal, többet nem vesz fel ebből az elemből. Így a tablettákban lévő nem radioaktív jód megakadályozza, hogy a szervezet radioaktív jódot kössön le.

A radioaktív cézium, uránium és plutónium veszélyesebb elem, ráadásul nem is mindig ugyanazokat a szerveket támadja meg. A radioaktív nitrogén másodpercek alatt lebomlik, az argon pedig nem veszélyes az egészségre.

A radioaktív jód nagyon gyorsan lebomlik, általában egy hónapon belül. A radioaktív cézium is egy év alatt kiürülhet a szervezetből.

A szennyezőanyagok azután kerültek a légkörbe, hogy a pénteki, kilences erősségű földrengésben megsérült a Tokiótól 250 kilométerre északkeletre lévő Fukusima 1 erőmű hűtési rendszere. A melegedés hatására keletkező gőz nagy nyomást okozott a reaktorokban, ezért azt kis adagokban szándékosan kieresztették. Szakértők szerint a gőzben kimutatott cézium és jód arra utal, hogy az fűtőanyagrudak fém borítása összetört vagy leolvadt, ugyanis a két elem a maghasadáskor keletkező melléktermékek közé tartozik. Mivel az uránium fűtőanyag olvadási pontja igen magas, kevéssé valószínű, hogy ennek az elemnek az esetében is megtörtént a leolvadás.

A leolvadás fogalmát többféle módon használják. A fűtőanyagrúd fémborításának elolvadásánál is kevesebb jelzés mutat a "Kína szindróma" nevű folyamatra. Ebben a fűtőanyag a reaktoron belül olvad le, ez láncreakciót indít be, a nagy mennyiségben leolvadt urán pedig az egyik legnehezebb fémként a Föld középpontja felé indul, minden útjába kerülő dolgot - az acélborítás és a betonalapot is - elolvaszt, a talajban pedig hidrogénrobbanásokat okoz, mivel hidrogénre és oxigénre bontja a talajban lévő vizet. Még ha történne is leolvadás, a japán reaktorok az üzemeltető szerint képesek kezelni a problémát.

Szakértők szerint nagyon valószínűtlen, hogy egy a csernobilihez hasonló katasztrófa történjen Japánban is. A szándékosan kiengedett hidrogén és oxigén okozta robbanások ugyanis a fukusimai reaktorok acélborításán kívül történtek, és csak a falak és a tető omlott össze, maga a vastag fémből készült védőburok ép maradt. Csernobilban viszont a reaktoron belül volt robbanás, ez repítette a levegőbe az egész létesítményt, és napokig pusztított a radioaktív anyagokat is elgőzölögtető tűz. Nukleáris robbanást egyébként csak atombomba okozhat, atomerőműben ilyen nem történhet.