Életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtotta a Pécsi Törvényszék nem jogerősen a 2009-es pécsi egyetemi lövöldözés vádlottját. A 25 éves Gere Ákos legkorábban 30 év múlva kerülhet feltételesen szabadlábra, mivel előre kitervelten, több ember ellen elkövetett emberölés kísérletében és kétrendbeli, maradandó fogyatékosságot okozó testi sértésben bűnösnek találták. Emellett 10 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, és mintegy két és fél millió forint bűnügyi költséget is fizetnie kell.

Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, így az ügy másodfokon a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik.

Előzmények

Gere Ákos lelki problémák miatt 15 éves kora óta járt pszichológushoz, és hangulatjavító gyógyszereket is szedett. A magának való, visszahúzódó fiatalember nem tudott beilleszkedni a közösségbe. Ha az egyébként egymást is ugrató társai az egyetemen viccelődtek vele, azt személye elleni támadásnak gondolta és megsértődött. Többször is panaszkodott édesanyjának, hogy nem jön ki jól a csoporttársaival, nem találja a közös hangot velük.

Komolyabb érdeklődést kutyája gondozása, a motorok és a fegyverek iránt mutatott, utóbbi témáról szeretett beszélgetni. Ismerkedni kezdett a lövészettel, 2008-ban lett az Első Pécsi Polgári Lőegylet tagja, 2009 tavaszán kapott engedélyt sportcélú maroklőfegyver tartására.

Egy hónappal tettének elkövetése előtt elégtelen lett a zárthelyi dolgozata, csoporttársai azonban jó jegyeket kaptak. Felmerült, hogy puskáztak, emiatt szóváltás alakult ki közte és a többi diák között. Gere Ákos jelezte nekik, hogy a csalást jelezni fogja az egyetemen, de társai figyelmeztették, hogy mivel egyikük testépítő, rosszul járhat. A vádlott erre megjegyezte: "a golyó mindenkin fog".

Lecsapott

2009. november 26-án délben gyakorlati foglalkozáson vett részt a Pécsi Tudományegyetem biofizikai intézetében, közben többször elhagyta a termet. Másodszor fegyverrel tért vissza, és lövöldözni kezdett. Egy lány könyörgött neki, hogy "Ákos ne csináld, hagyd abba", de ő folytatta. Három embert ölt meg: 19 éves csoporttársát, egy másik hallgatót, az oktatót, majd távozás közben súlyosan megsebesített egy takarítónőt.

Az intézetben pánik tört ki, Gere a közeli klinika egyik emeleti teraszán keresett menedéket. Fél egy körül telefonon feladta magát, a rendőrség a helyszínen fogta el.

Miért?

Gere Ákos összefüggő szóbeli vallomást nem tett, csak írásban vallott. Tagadta, hogy tettét előre eltervezte volna, elmondása szerint azért vitt fegyvert az egyetemre, mert a gyakorlat után lőni akart menni. Nem győzte meg a Pécsi Törvényszéket. Kovács Attila bíró utalt rá, hogy a vádlott a tett napjára nem beszélt meg lövészetet a lövészklub egyébként Budapesten tartózkodó képviselőjével, márpedig enélkül nem mehetett volna gyakorlatra. A lövöldözés napján pedig, közvetlenül a gyakorlat előtt többször is megkérdezte társait, itt van-e mindenki.

A gyógyszerészhallgató a lövöldözés előtti napon erőszakos cselekményekről szóló videókat, ámokfutásokat nézett, édesanyjával folytatott beszélgetésében említette, rossz a hangulata, ismerősének pedig interneten olyan üzenetet küldött, hogy agydaganata van, "fel fog fordulni", évek óta nem volt egy jó napja.

A törvényszék osztotta a védő álláspontját, miszerint a vádlott tettét - bár közel állt hozzá - nem sok ember életét veszélyeztetve követte el. Kovács Attila bíró rámutatott, hogy Gere Ákos pisztolya egyes lövések leadására volt alkalmas, nem tömegbe lőtt, hanem konkrét célpontjai voltak. Három hallgatótársát, Dékány Miklóst, Ferletyák Gergőt és Szabó Zsoltot akarta megölni.

Dékány Miklós életét kioltotta, a három találatot kapó Ferletyák Gergőt életveszélyes sérüléseket szenvedett, Szabó Zsolt pedig először egy pad alatt rejtőzött el, majd kiugrott az épület ablakán, így menekült meg. A bíró szerint Gere az oktatót és a takarítónőt nem akarta megölni, nem tudni, miért lőtt rájuk.

A törvényszék a büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy Gere Ákos tettét lőfegyverrel, előre megfontolt szándékkal, motiválatlanul követte el, s maradandó fogyatékosságot is okozott. A bűncselekmény emellett felzaklatta az országos közvéleményt, közfelháborodást keltett, negatív hatással volt az emberek biztonságérzetére. Enyhítő körülmény volt viszont büntetlen előélete, hogy feladta magát, és a személyiségzavara is, amely enyhe fokban korlátozta cselekedetei következményeinek felismerésében. Védője, Papp Gábor, azt mondta: a minősítéssel részben egyetért, de a büntetés mértékét túlzónak és indokolatlanul szigorúnak tartja, ezért is fellebbeznek az ügyben.