„Kolumbiáról a naiv lelkületű honfitársainknak a kávé, kakaóbab és cukornád jut eszébe, mindenki másnak a koka cserje és az abból nyert kokain. És persze Pablo Escobar, valamint a dzsungelekben tanyázó guerilla csapatok, az emberrablások, az kartelek közötti véres leszámolások és az erőszak. Minden ismerősöm és családtagom finoman szólva is fenntartásokkal fogadta a hírt, hogy 40 kollégával együtt, pont ide készülök a Viasat3 új műsorának, az Éden Hotel epizódjainak felvételeire. Bevallom, én sem tudtam rögtön eldönteni, hogy menjek vagy maradjak. Még úgysem, hogy nagyon vonzott a lehetőség, hogy majd két hónapig trópusi környezetben, a Karib -tenger partján ejtőzhetek, miközben Budapesten elkezdődik a zord kontinentális tél. A különféle útikönyvek és a Külügyminisztérium tanúsága szerint: az ország utazás és ott tartózkodás szempontjából "II. Fokozott biztonsági kockázatot rejtő további országok és térségek" kategóriájába tartozik.
- Kolumbia területének jelentős részét jelenleg három illegális fegyveres szervezet, a Kolumbiai Forradalmi Erők (FARC), a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) és az Egyesült Önvédelmi Erők (AUC) tartja ellenőrzése alatt. Az általuk elkövetett erőszakos cselekmények és emberrablások magas száma miatt az ország külföldi turisták számára a nagyvárosokat (Bogota, Medellin, Cali, Barranquilla, Cartagena) kivéve nem tekinthető biztonságosnak.
Az illegális szervezetek működése miatt a terrorista cselekmények előfordulásának veszélye nagy. A külföldiek számára a legnagyobb veszélyt az e szervezetek által végrehajtott rendszeres emberrablások jelentik, ezért az országon belüli országúti közlekedés sem saját, vagy bérelt, sem pedig tömegközlekedési eszközzel nem tekinthető biztonságosnak, ezért kifejezetten ellenjavalt. Ezen kívül még a biztonságosnak mondott területeken belül is kerülendő az éjszakai utazás. - olvastam a NagyUtazás.hu portálján.
Ilyen és ehhez hasonló vélemények sortüzében indultam el mégis, mert felülkerekedett bennem a kalandvágy, a kíváncsiság és az a nyugtalanító, feszítő érzés, hogy hamar kifolyik az élet a kezeink közül, ezért meg kell ragadni minden olyan alkalmat, amikor váratlan és főleg új dolgok történhetnek. Erre a legtökéletesebb mód egy izgalmas, egzotikus utazás, ami egy veszélyes, ám mégis vonzó trópusi virág képében élt bennem. Nem vagyok egy Krokodil Dundee típusú túlélő, valószínűleg nem kevés erőfeszítésbe tellene, hogy szakszerűen megtanuljam használni a bozótvágó machete-t és a kígyómarást sem tudnám egy odaillő mozdulattal kiharapni a saját vagy barátom bokájából. Kisgyerekkoromban inkább babáztam, életemben nem verekedtem, bár azt hiszem, hogy egy emberrablás során amúgy sem lehetne sok hasznot húzni egy budapesti tornaterem karate edzéseinek tapasztalatából. Viszont a spanyol-magyar kéttannyelvű gimnázium remekül megtanított a spanyol nyelv használatára, még akkor is, ha én egy igazi castellano peninsular-t, azaz az Ibériai-félszigetre jellemző kiejtést és változatot beszélek, amit Dél-Amerikában csak irónikusan a "gótok nyelvének" neveznek. Úgy gondoltam, hogy ezzel a kommunikációs vérttel és nyitott, könnyen ismerkedő természetemmel megtalálom a számításomat a "félelmetes" Kolumbiában. Még egy dolog motoszkált a fejemben: általában attól félünk, amit nem ismerünk. Reméltem, hogy mindaz, ami budapesti perspektívámból rémisztőnek látszik, az testközelben egész más képet mutat...”
Lakatos Márk, Az Éden Hotel stylistja a Viasat3 kolumbiai forgatásán gondoskodik nap, mint nap Horváth Éva tökéletes megjelenéséről és közben az élményeiről blogol. Posztjait a Viasat3 támogatja.